Képmáshoz való jog

A képmáshoz való jog természete igen vitatott. Mindenki rendelkezik a saját képmásának jogával? Vagy csak az információs önrendelkezési jognak része? Ha ez a két jog különbözik, akkor miben különböznek és hogyan képzeljük el a viszonyukat? Ha nem különböznek, akkor miért van külön kifejezésünk rá?

Az általános személyiségi jogból a német alkotmányjog a következő négy alapjogot származtatja: a „Privatheit”-ra vonatkozó jog, jog, hogy magánéletét tiszteletben tartsák, az információs önrendelkezési jog és a saját képmáshoz való jog. A német joggal párhuzamosan szabályozza a magyar jog a saját képmáshoz való jogot a polgári törvénykönyvben, az információs önrendelkezési jogot az adatvédelmi törvényben, a magánélet tiszteletben tartására vonatkozó jogot az európai emberi jogi konvenció 8. cikkében. Csak egy jog törvényi szabályozása hiányzik e négy közül: jog a „privacy ~ Privatheit”-ra.

Az információs önrendelkezési jog és a képmáshoz való jog

Képfelvétel tüntetésen

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Alapjog-korlátozó lobbi

Törvénytelen lobbizás miatt készül a milliárdos üzletet jelentő térfigyelő-kamerarendszerek működtetési jogosultságának kiterjesztésére a jogalkotó? A TASZ az Igazságügyi Hivatalhoz fordul.

Hat budapesti kerület elleni kamerás per dosszié

A Társaság a Szabadságjogokért 2006. november 2-án közérdekű adat kiadása iránt terjesztett elő keresetet egyrészt a Ferencvárosi Önkormányzat (IX.ker.), a Kőbányai Önkormányzat (X.ker.), a XIII.kerületi Önkormányzat, másrészt I. Kerület Budavári Önkormányzat, XI.ker. Újbuda Kht.(a XI.kerület adatkezelője) és XXII.ker. Budafok-Tétény Önkormányzat ellen.

A TASZ véleménye az új Btk.-tervezetről

Vélemény a büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény és más büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról szóló T/1917 számú törvényjavaslat kapcsán.