Kormányzati jogalkotás

A jogszabály előkészítése során a parlamenti eljárási rendtől eltérően, a kormányzati szintű jogalkotási eljárás esetében a jogalkotási törvény több explicit rendelkezést is tartalmaz a társadalmi szervezetekkel folytatandó egyeztetési eljárásról.

A 20. § alapján a társadalmi szervezeteket be kell vonni az olyan jogszabályok tervezetének elkészítésébe, amelyek „az általuk képviselt és védett érdekeket, illetőleg társadalmi viszonyokat érintik” a 22. § (2) alapján a jogalkotási program összeállításához ki kell kérni javaslataikat; a 27. § b) pontja alapján a társadalmi szervezetek véleményt nyilvánítanak a kormány elé terjesztendő jogszabálytervezetről; valamint (a 29. § alapján) hasonló a követendő eljárás a miniszteri rendelet és az államtitkári rendelkezés tervezetét illetően is. A törvény 31. § (1) bekezdése még egy általános, ésszerűségi generálklauzulát is bevezet a határidők tekintetében, amikor előírja, hogy „a véleménynyilvánítás határidejét a tervezet előkészítőjének úgy kell megállapítania, hogy a véleményező megalapozott véleményt adhasson, és azt a tervezet elkészítésénél figyelembe lehessen venni.”

A fenti kimerítő és látszólag kielégítő szabályrendszer ellenére a kormány előtt, illetve a minisztériumban zajló jogszabály-előkészítés kevésbé transzparens, mint a parlamenti döntéshozatal. A TASZ szerint igen fontos lenne, hogy a civil szervezetek áttekinthető eljárás során bekapcsolódhassanak a jogszabály-előkészítés folyamatába, hiszen az esetek jelentős részében a tárca-előkészítés döntően kihat a törvény végleges formájára, ugyanakkor a jogalkotásnak ez a szakasza még kevésbé átpolitizált, több lehetőség nyílik a szakmai érveken nyugvó befolyásolásra. A létező tárcalisták ellenére sem folyik egyeztetés, a tervezetszövegek megküldése esetleges, rendszertelen, és nemegyszer önkényes.