Mit tegyek, ha szeretném felhívni valamire az állami szervek vagy egy vállalat figyelmét? - tudnivalók a közérdekű bejelentésről és a panaszról

Igen. Bejelentést bárhol lehet tenni, nem csak ott, ahol dolgozunk. A közérdekű bejelentést az eljárásra jogosult szervnél kell előterjeszteni, de ha véletlenül mégsem a megfelelő helyen nyújtották be, a tévesen megkeresett szerv akkor is köteles azt áttenni az eljárásra jogosulthoz.

Bármelyik szervhez, amelyik a meglátása szerint jogosult eljárni; az alapvető jogok biztosához; speciális, gazdasági jellegű visszásság esetén pedig a Gazdasági Versenyhivatalhoz fordulhat:

• Fordulhat közvetlenül ahhoz a szervhez, amelyik meglátása szerint jogosult eljárni abban az ügyben, amire felhívja a figyelmet. Ez lehet az a szervezet, amelyre a bejelentés vonatkozik, de egy hatóság is. Ha nem a megfelelő szervet választotta, nem kell aggódni: a bejelentéssel ettől még foglalkozniuk kell. Az a szerv, akihez fordult, köteles ugyanis az ügyet áttenni a valóban illetékes szervhez és erről egy időben a bejelentőt is értesítenie kell.
• Az ombudsmanhoz (alapvető jogok biztosához) fordulhat akár személyesen, akár elektronikus úton. Leginkább az elektronikus megoldást javasoljuk, mert a bejelentő személyes adatait biztosabban védi. Az úgynevezett „közérdekű bejelentések védett elektronikus rendszerét” az alapvető jogok biztosa üzemelteti, amit az ombudsman honlapján érhet el (http://www.ajbh.hu/forduljon-a-biztoshoz). Az ombudsman nem vizsgálja a bejelentés tartalmát, de továbbítja ahhoz a szervhez, amelyik jogosult eljárni. Olyan, mint egy postás.
• Speciális eset a kartell. Ha ilyet észlel, közvetlenül a Gazdasági Versenyhivatalhoz forduljon a honlapjukon található bejelentési űrlap kitöltésével.

Nagy probléma, hogy nem tisztázott, hogy az egyes szerveknél pontosan ki vizsgálja ki a bejelentést, nem férhet-e hozzá pont az, akiről jelentenek. Nincs gyakorlata annak, hogy konkrétan kihez kell a szervezeten belül fordulni a portástól az elnökig, és a törvény sem ad ebben eligazítást. Általános megoldásként azt tudjuk javasolni, hogy a lakossági ügyekben illetékes személy felé kell tenni a bejelentést. Korrupcióval kapcsolatos bejelentés esetén valószínű, hogy az ún. integritás tanácsadó vizsgálja majd ki az ügyet. Az integritás tanácsadói pozíciót annak érdekében hoztak létre, hogy visszaszorítsák a korrupciót.

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium tájékoztatása: A panaszok, bejelentések elintézésének fő felelőse a szerv vezetője. Az ő munkáját támogatja az integritás megbízott (amennyiben van ilyen). Az adott szerven múlik, hogy közzéteszi-e az ő közvetlen elérhetőségét, de állampolgári kérésre ezt kötelező kiadni. Ezenkívül elvben az egyes intézmények honlapján fel kell tüntetni a szervezeti egységek elérhetőségét is. Az ombudsmani bejelentőrendszeren keresztül tett bejelentések esetében a hivatal dolgozói gondoskodnak róla, hogy a bejelentés ne kerüljön illetéktelenek kezébe.

A törvény lehetőséget ad arra is, hogy a munkáltató saját bejelentővédelmi rendszert alakítson ki. Ez leginkább nagy nemzetközi cégeknél szokás.

A munkáltatóknak a törvény lehetőséget biztosít, hogy az általános szempontokon túl saját magatartási szabályokat vezessenek be, amelyek közérdeket vagy nyomós magánérdeket védenek. Ezen kívül felfogadhatnak a cégek úgynevezett bejelentővédelmi ügyvédet, aki elvben szavatolja a bejelentő anonimitását a cég felé és eljár az adott ügy kivizsgálása érdekében. Álláspontunk szerint azonban aggályos, hogy a bejelentővédelmi ügyvédet maga a bejelentésben érintett cég fizeti, így ez nem tekinthető valódi garanciának.

Az alapvető jogok biztosához lehet ezzel fordulni. Ekkor az alapvető jogok biztosa a bejelentés tartalmát nem, csak azt ellenőrzi, hogy az eljárásra jogosult szerv jogszerűen folytatta-e le a vizsgálatot. A törvény nem egyértelmű abban, hogy itt is meg kell-e különböztetni a gazdasági társaságokat az állami szervektől. Tehát nem egyértelmű, hogy fordulhat-e az ombudsmanhoz, amennyiben pl. a bejelentőrendszerrel rendelkező nemzetközi cég, ahol dolgozik, nem vizsgálja érdemben a bejelentést, vagy retorzió éri a bejelentés miatt. Az alapvető jogok biztosáról szóló törvény szerint az ombudsman csak egyes szervek (közigazgatási szerv, helyi önkormányzat, rendvédelmi szerv, nyomozó hatóság stb.*) esetében vizsgálhatja, hogy azok megfelelően intézték-e a közérdekű bejelentést. Az ombudsman honlapján olvasható tájékoztató viszont nem ír ilyen korlátozást, hanem általánosságban kifejti ezt a felülvizsgálati lehetőséget.

* közigazgatási szerv, helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat, kötelező tagság alapján működő köztestület, a Magyar Honvédség, rendvédelmi szerv, közigazgatási jogkörben eljáró egyéb szerv e jogkörében, nyomozó hatóság vagy az ügyészség nyomozást végző szerve, közjegyző, törvényszéki végrehajtó, önálló bírósági végrehajtó esetében

A panasz és a közérdekű bejelentés is elutasítható, ha az ugyanazon panaszos vagy közérdekű bejelentő a korábbival azonos tartalommal, ismételten nyújtja be.

Az azonosíthatatlan személy által tett panasz vagy közérdekű bejelentés vizsgálatát az eljárásra jogosult szerv mellőzi. Dönthet azonban úgy is, hogy a panaszt vagy közérdekű bejelentést mégis megvizsgálja, ha annak alapjául súlyos jog- vagy érdeksérelem szolgál.

A panaszt ezen kívül el lehet utasítani, ha a sérelmezett eseményt követő 6 hónapon túl nyújtják be, illetve el kell utasítani, ha a sérelmezett eseménytől számítva egy év már eltelt.

Ebben az esetben jogellenesnek minősülhet a felmondás és a fegyelmi büntetés is. Az adott helyzettől függően a fegyelmi eljárás megindítása önmagában is szankciónak minősülhet, és jogellenes lehet. Ezekben az esetekben munkaügyi bírósághoz lehet fordulni. Ehhez érdemes ügyvédet fogadni.

Ha az alapjogi biztos elutasítja a bejelentést, akkor valószínű, hogy az nem kellően alátámasztott. Ha ennek ellenére is úgy érzi, hogy mindenképp lépni akar az ügyben, akkor feljelentést továbbra is tehet, de számolnia kell azzal, hogy a feljelentéshez nem kapcsolódik a közérdekű bejelentők védelme.

A törvény nem zárja ki, hogy mindkét lehetőséggel éljen.

A bejelentést elvben 30 nap alatt ki kell vizsgálni. Értesítést csak arról küldenek, ha

• illetékesség hiányában továbbítják a bejelentést egy másik intézményhez,
• további információt kérnek a bejelentőtől,
• 30 napnál hosszabb ideig tart annak kivizsgálása,
• lezárult a vizsgálat, tájékoztatnak az eredményéről.

Amennyiben a bejelentés az ombudsmani hivatal által működtetett elektronikus rendszeren keresztül történt, a bejelentővel is azon keresztül tartják a kapcsolatot.

A törvény szerint „az elektronikus rendszeren keresztül benyújtott közérdekű bejelentés rövid, személyes és egyedi intézményi adatok nélküli tartalmi kivonatát és elintézésének állását az egyedi azonosító szám alapján az alapvető jogok biztosa az interneten mindenki számára hozzáférhetővé teszi”, tehát a bejelentés egy része nyilvános lesz. Komoly probléma azonban, hogy nem tisztázott, ki vizsgálja ki az egyes szerveknél a bejelentést, nem férhet-e hozzá éppen az, akiről jelentenek. Nincs gyakorlata annak, hogy konkrétan kihez kell a szervezeten belül fordulni – és a törvény sem ad ebben eligazítást.

Azt is fontos tudni, hogy megtévesztő lehet az alapjogi biztos honlapján felkínált két lehetőség:

1. Az ügyfélkapun keresztül lehet bejelentést tenni. Ez elég komoly aggályokat vet fel, mivel a bejelentő számára kontrollálhatatlan, hogy milyen szervek férnek hozzá a bejelentéséhez.

2. A másik ablakra azt írták, hogy „közérdekű bejelentést nyújtok be azonosítás nélkül”. Ez azt sugallja, hogy a bejelentőnek nem kell megadnia az azonosításához szükséges személyes adatokat. Ez a valóságban nincs így, a nevünket és címünket feltétlenül meg kell adnunk. A bejelentő kérheti, hogy személyes adatai kizárólag az alapvető jogok biztosa és hivatala számára legyenek hozzáférhetőek. Ebben az esetben az alapvető jogok biztosa csak a kivonatolt változatot továbbítja az eljárásra jogosult szerv felé.

Arra létezik külföldi példa, hogy a hivatalos út kimerítését követően ilyen esetben is védelmet élvez a bejelentő. Ez Magyarországon nincs így. Ezért az a bejelentő, aki a sajtóhoz fordul, kockáztatja, hogy munkáltatója fegyelmit indít ellene, vagy elbocsátja. A bejelentővel szemben ilyen esetben üzleti titok megsértése miatt is eljárás indulhat, vagy rágalmazásért is feljelenthetik. Aki minősített adatot hoz nyilvánosságra engedély nélkül, az ellen biztosan büntetőeljárás indul.

A törvény csak a panaszokra vonatkozóan fogalmaz meg határidőt, elméletben tehát a közérdekű bejelentésnek nincsen jogvesztő határideje. A panasz esetén, ha több mint fél év telik el a tudomásszerzés és a panasz megtétele között, a panasz vizsgálata mellőzhető. Ha pedig a panaszos ügy több mint egy éve történt, kötelező elutasítani a panasz vizsgálatát.

Nem, de a vizsgálatot segíti, és annak elutasítását nehezebbé teszi, ha minél több információt, bizonyítékot tartalmaz a bejelentés. A bizonyítékok elektronikus formában történő csatolására az ombudsman (állampolgári jogok biztosának) honlapján lehetőség is van.

A törvény szerint minden, a közérdekű bejelentő számára hátrányos intézkedés, amelyre a közérdekű bejelentés miatt kerül sor, jogellenesnek minősül akkor is, ha egyébként jogszerű lenne. Kivétel természetesen, ha kiderül, hogy rosszhiszemű volt a bejelentés. Általában amikor közérdekű bejelentést tesz valaki, az azzal jár, hogy különböző titoknak minősülő adatot (pl. üzleti titok vagy adótitok) is fel kell tárnia. A törvény nem ment fel kifejezetten ezen titkok megőrzésével kapcsolatos kötelezettség alól, de enélkül az egész jogintézménynek nem lenne értelme. Az üzleti titok védelméhez fűződő közérdek természetesen megszűnik akkor, ha erre hivatkozva bűncselekményeket takargatnak.

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium tájékoztatása: Az alapjogok biztosa kezelhet akár minősített adatokat is, így célszerű a bejelentést az elektronikus rendszeren keresztül ott megtenni. Ha ehelyett közvetlenül a bejelentés elbírálására (a bejelentő szerint) jogosult szervnél teszi a bejelentést, akkor a bejelentő felelőssége, hogy mérlegelje, hogy jogszerű-e, hogy az adott szerv tudomására jutnak ezek a védett információk.

A bejelentést mindaddig jóhiszeműnek kell feltételezni, amíg az állam meg nem bizonyosodott ennek ellenkezőjéről, akárcsak az ártatlanság vélelménél. Nincs joga az államnak büntetőeljárást indítani, házkutatást tartani, amíg a bejelentés tartalmáról előbb meg nem győződött. Aki ellen mégis anélkül lépnek fel, hogy a rosszhiszeműsége bizonyítást nyert volna, jogosult a jogorvoslatra.

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium tájékoztatása: A közérdekű bejelentés megtételének pillanatában a közérdekű bejelentő védett helyzetbe kerül. Azt az ellenérdekű félnek kell bizonyítania, hogy a közérdekű bejelentő rosszhiszemű volt és döntő jelentőségű információt valótlanul közölt. Csak ennek bizonyítása esetén nem minősül a hátrányos intézkedés jogellenesnek. Ugyanakkor bűncselekmény gyanúja esetén a bűncselekmény feltárására irányuló eljárás megindítása önmagában nem minősül hátrányos intézkedésnek.

A közérdekű bejelentés feltárása érdekében valóban indítható büntetőeljárás, de álláspontunk szerint ez semmiképp sem irányulhat a bejelentő ellen.

Ha a bejelentő életkörülményeit súlyosan veszélyeztetik a bejelentés várható következményei, elvben bejelentővédelmi támogatásra jogosult. Az állam a közérdekű bejelentő részére a jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvényben meghatározott támogatásokat biztosítja az ott meghatározott feltételek szerint.

A bejelentőt ért jogellenes hátrányok miatt a polgári jog szabályai szerint lehetséges kártérítést és sérelemdíjat követelni.

A törvény sajnálatos módon nem tér ki erre az esetre, így nem részesíti külön védelemben a bejelentő hozzátartozóit.

A jogellenesen okozott kár miatti kártérítés és a személyiségijog-sértés miatti sérelemdíj ebben az esetben is követelhető a polgári jogi szabályoknak megfelelően.

Rosszhiszemű bejelentés miatt eljárás indulhat a bejelentő ellen, és nem illeti meg a bejelentővédelem. Ugyanakkor az ártatlanság vélelméből következően egy bejelentés jóhiszeműségét mindaddig feltételezni kell, míg ellenkezője nem bizonyított. Ebből következően a bejelentés alapos kivizsgálásának lezárta előtt tett bármilyen hátrányos intézkedés a közérdekű bejelentővel szemben jogellenesnek minősül.

A jelenlegi törvény nem jutalmazza a bejelentőt. Kivételt jelentenek a GVH-nál kartellek felderítéséhez nélkülözhetetlen bizonyítékokat szolgáltató bejelentők. Ők a törvényi feltételek teljesülése esetén a kiszabott bírság egy százalékát, de maximum 50 millió forintot kaphatnak bejelentésükért. Ilyen jutalomra már volt példa (https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tizmillios-jutalmat-ert-a-feljelentes). Fontos kitétel, hogy a bizonyítékokat a bejelentő nem szerezheti bűncselekmény vagy szabálysértés útján. Egyébként mind a versenytörvény, mind a büntető törvénykönyv lehetőséget nyújt arra, hogy bűncselekmények résztvevői mentesüljenek a büntetés alól (vagy enyhébb büntetést kapjanak), amennyiben még a hatósági felderítés előtt részt vesznek annak feltárásában.

Valóban, ez egy megfontolandó döntés, amelynek lehetnek negatív következményei is. Jogosan érezheti a bejelentő, hogy a törvény nem nyújt megnyugtató védelmet, és sajnos a gyakorlati példák is azt mutatják, hogy kockázatos ma Magyarországon felvállalni ezt a szerepet. Ugyanakkor nagyon fontos, hogy minél többen fellépjenek a környezetükben található korrupció és visszaélésekkel szemben. A közélet tisztaságához hosszú távon minden bejelentés hozzájárul. Ha bizonytalanok vagyunk, több civil szervezet is segíthet egyrészt abban, hogy a bejelentő meg tudja magát védeni, másrészt a bejelentés kivizsgálásának kikényszerítésében.

Az Átlátszó szivárogtató felületén biztonságosan küldhetünk tovább bizalmas dokumentumokat. A szervezet jogászai, újságírói megvizsgálják és felderítik a hozzájuk eljuttatott ügyeket.

A Transparency International jogsegélyszolgálata, illetve a Társaság a Szabadságjogokért is tanácsot, illetve egyes esetekben jogi képviseletet biztosít.

A panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló 2013. évi CLXV. törvényben.