TUDNIVALÓK A KÖZÉRDEKŰ BEJELENTÉSRŐL, A VISSZAÉLÉS-BEJELENTÉSRŐL ÉS A PANASZRÓL
Ha az állam vagy egy magánvállalat működésével kapcsolatban visszásságot, például jogsértést vagy korrupciót tapasztalsz, jogod van ezt jelezni, és ezért nem érhet semmilyen hátrány. Arra is lehetőséged van, hogy javaslatokat tegyél a jobb működésre. Az ilyen jelzések jogilag panaszok vagy közérdekű bejelentések lehetnek, ha pedig a munkahelyedről van szó, akkor visszaélés-bejelentésnek nevezzük őket. Tájékoztatónkból megtudhatod, mi a különbség ezek között, és hogyan tudsz jogszerűen panaszt, illetve bejelentést tenni állampolgárként és munkavállalóként.
A közérdekű bejelentés olyan dologra hívja fel a figyelmet, amelynek megszüntetése, vagy épp a megteremtése a közösség vagy az egész társadalom érdekét szolgálja.
A panasz ezzel szemben olyan sérelem, ami személyesen a bejelentőt érinti hátrányosan, és aminek elintézése nem tartozik más, például bírósági vagy közigazgatási eljárás hatálya alá (pl. ha az ügyintézés során a kormányablakban nem fogadnak el egy dokumentumot, amit el kellene fogadniuk).
A közérdekű bejelentés és a panasz javaslatot is tartalmazhat.
A visszaélés-bejelentés abban tér el a panasztól vagy a közérdekű bejelentéstől, hogy csak olyan szervezettel kapcsolatban teheted meg, amelyben te magad is dolgozol.
Járulj hozzá a tudástárunk bővítéséhez!
A TASZ tájékoztató anyagai ingyenesek, de az elkészítésük sok szakmai tudást, időt, és ezáltal pénzt is igényel. Ezt a munkát csak támogatóink segítségével tudjuk elvégezni. Kérjük, ha teheted, járulj hozzá adományoddal te is az elkészítésükhöz. Ha csak később szeretnél, vagy nincs lehetőséged adományozni, kattints a „tovább olvasom” linkre.
Közérdekű bejelentés és panasz
A közérdekű bejelentés tehát arról szól, ami a közösségnek, társadalomnak rossz, így például bejelentést tehetsz adócsalással, korrupcióval kapcsolatban, vagy akár ha észleled, hogy elmaradt valamilyen szükséges, sokakat érintő intézkedés (pl. a kormányhivatal nem végzett környezetvédelmi hatásvizsgálatot egy gyár létesítésénél).
Panaszt viszont akkor tehetsz, ha téged személyesen ér valami hátrány. Például ha egy állami közszolgáltató köteles lenne javítási munkálatokat elvégezni a lakóhelyeden, de nem hajlandó.
Közérdekű bejelentést és panaszt bárki tehet.
Hol és hogyan tehetek közérdekű bejelentést / panaszt?
A közérdekű bejelentést / panaszt az eljárásra jogosult szervnél kell előterjeszteni, de ha véletlenül mégsem a megfelelő helyen nyújtottad be, a tévesen megkeresett szerv köteles azt áttenni az eljárásra jogosulthoz. Erre 8 napja van és köteles róla értesíteni téged.
Lehet elektronikusan (e-mailben vagy ügyfélkapus, KAÜ azonosítással e-papíron), postán, vagy szóban a szerv ügyfélfogadásán.
Például ha egy természetvédelmi területen hulladékot raknak le, tehetsz közérdekű bejelentést a Kormányhivatalhoz. Ha azt szeretnéd elérni, hogy egy forgalmas zebránál legyen közlekedési lámpa, az önkormányzathoz fordulhatsz közérdekű bejelentéssel.
Mi történik a bejelentés / panasz után? Mikor kapok választ?
A bejelentést / panaszt 30 napon belül kell elbírálni. Ez nem jelenti azt, hogy addigra mindenképp megoldják az általad jelzett problémát, de ennyi időn belül választ kell kapnod.
Ha több idő kell a panasz vagy a bejelentés elbíráláshoz, arról értesíteni kell téged, és meg kell indokolni, miért kérnek több időt. Legkésőbb 6 hónapon belül viszont mindenképpen foglalkoznia kell az adott szervnek vagy cégnek a problémával.
Ezek a határidők nem azt jelentik, hogy ennyi idő alatt meg kell oldani a problémát, de addigra legalább ki kell vizsgálniuk a bejelentést. Ez alapján kétféle kimenetel lehetséges:
- elismerik a problémát és lépéseket tesznek a megoldásra;
- nem ismerik el a problémát, ezért a vizsgálat után nem foglalkoznak vele tovább.
Mindkét esetben értesíteniük kell téged a döntésről, és lehetőleg arról is, hogy ha foglalkoznak a problémával, milyen lépéseket tesznek a megoldás érdekében.
Arról is küldenek értesítést,
- ha illetékesség hiányában továbbítják a bejelentést egy másik intézményhez;
- további információt kérnek tőled;
- 30 napnál hosszabb ideig tart a kivizsgálás.
Tehetek-e névtelenül bejelentést?
Az ombudsman által működtetett, ún. közérdekű bejelentések védett elektronikus rendszerében azonosítás nélkül lehet panaszt vagy bejelentést tenni az alábbi linkre kattintva. Itt a bejelentésed kap egy egyedi azonosító számot, amire hivatkozva később az ombudsman közzéteszi a bejelentésed egy részét és feltünteti az elintézés állapotát.
Ha nem ezen a rendszeren keresztül teszed meg az anonim bejelentésedet, akkor a megkeresett szerv mellőzi a panasz vagy bejelentés kivizsgálását, kivéve, ha súlyos jog- vagy érdeksérelem szolgált annak alapjául. Ezért azt javasoljuk, hogy az ombudsmannál tegyél anonim bejelentést.
Mit tehetek, ha nem vizsgálják érdemben vagy elfogulatlanul a bejelentésem?
Ilyenkor az alapvető jogok biztosához lehet fordulni, aki a bejelentés tartalmát nem ellenőrzi, csak azt, hogy az eljárásra jogosult szerv jogszerűen folytatta-e le a vizsgálatot. A panasz vagy közérdekű bejelentés nem megfelelő kivizsgálása esetén a felettes szervhez is fordulhatsz.
Mikor utasítják el a panaszomat, bejelentésemet?
A panasz és a bejelentés is elutasítható, ha azt ugyanaz a panaszos vagy bejelentő a korábbival azonos tartalommal, ismételten nyújtja be.
Az azonosíthatatlan személy által tett panasz vagy bejelentés vizsgálatát az eljárásra jogosult szerv mellőzi, kivéve, ha súlyos jog-, vagy érdeksérelem miatt tették meg a bejelentést.
Mit tehetek, ha az ombudsmannál sem járok sikerrel?
Ha ennek ellenére is úgy érzed, hogy mindenképp lépni akarsz az ügyben, akkor feljelentést továbbra is tehetsz, de számolnod kell azzal, hogy a feljelentéshez nem kapcsolódik a közérdekű bejelentők védelme.
A feljelentést akkor teheted meg, ha szabálysértést vagy bűncselekményt gyanítasz. Ilyenkor minden esetben ismeretlen tettes ellen tedd meg a feljelentést. Fontos, hogy ne minősítsd a cselekményt, csak írd le, hogy mit tapasztaltál.
Emellett törvényességi felügyeletet is kezdeményezhetsz a felettes szerveknél.
Tettem már feljelentést egy ügyben, tehetek-e közérdekű bejelentést is?
A törvény nem zárja ki, hogy mindkét lehetőséggel élj.
Hova forduljak, ha jóhiszemű bejelentésem miatt elbocsátanak, fegyelmit indítanak ellenem?
Ebben az esetben jogellenesnek minősülhet a felmondás és a fegyelmi büntetés is. Ennek megállapításához munkaügyi perre van szükség.
Az adott helyzettől függően a fegyelmi eljárás megindítása önmagában is szankciónak minősülhet, és jogellenes lehet.
Egy régebbi ügyet szeretnék bejelenteni, meddig tehetem meg?
A törvény csak a panaszokra vonatkozóan fogalmaz meg határidőt, elméletben tehát a bejelentéseknek nincsen jogvesztő határideje. A panasz esetén, ha több mint fél év telik el a tudomásszerzés és a panasz megtétele között, a panasz vizsgálata mellőzhető, egy év után pedig mellőzni fogják.
Kell bizonyítékokat gyűjtenem?
Nem, de a vizsgálatot segíti, és annak elutasítását nehezebbé teszi, ha minél több információt, bizonyítékot tartalmaz a bejelentés. Az ombudsman (állampolgári jogok biztosa) honlapján lehetőség van bizonyítékok elektronikus formában történő csatolására.
A bejelentésem során üzleti / szolgálati titkoknak, személyes adatnak minősülő információt is az eljárásra jogosult szerv / ombudsman tudomására szeretnék hozni. Érhet ezért retorzió?
Nem. A törvény szerint a panasz, a közérdekű bejelentés és a visszaélés-bejelentés esetén sem érheti hátrányos intézkedés a bejelentőt azokért a cselekedeteiért, amelyekre a bejelentés miatt kerül sor. Kivétel természetesen, ha kiderül, hogy rosszhiszemű volt a bejelentés.
Ha bebizonyosodik, hogy a bejelentésemmel korrupciót tárok fel, kapok érte jutalmat?
A jelenlegi törvény nem jutalmazza a bejelentőt. Kivételt jelentenek a GVH-nak a kartellek felderítéséhez nélkülözhetetlen bizonyítékokat szolgáltató bejelentők. Ők a törvényi feltételek teljesülése esetén a kiszabott bírság egy százalékát, de maximum 50 millió forintot kaphatnak bejelentésükért.
Mi a következménye, ha kiderül, hogy tévedtem a bejelentés során megfogalmazott állításokban?
Ilyenkor rosszhiszemű bejelentés miatt eljárás indulhat ellened, és nem illet meg a bejelentővédelem. Ugyanakkor az ártatlanság vélelméből következően egy bejelentés jóhiszeműségét mindaddig feltételezni kell, míg ellenkezője nem bizonyított. Ebből következően a bejelentés alapos kivizsgálásának lezárta előtt bármilyen hátrányos intézkedés veled szemben jogellenesnek minősül. Önmagában egy tévedés még nem rosszhiszemű bejelentés, akkor áll fenn ez az eset, ha szándékosan valótlan, félrevezető információt osztottál meg.
Visszaélés-bejelentés
Visszaélés-bejelentést csak olyan szervezettel kapcsolatban tehetsz, amelyben te magad is dolgozol, tehát ha munkahelyeden sértették meg a jogaidat vagy tudomást szerzel arról, hogy másokat ért jogsérelem. Ezek általában olyan esetek, amelyekről vagy nem tudnak a szervezetnél, vagy el akarják tussolni, mert a probléma nyilvánosságra kerülése jelentős presztízsveszteséget okozna. Ilyen eset lehet, ha egy gyár dolgozója bejelenti, hogy a cég szennyező anyagot juttat a környezetbe vagy egy állami szerv dolgozója bejelenti a közpénzekkel való visszaélést.
Visszaélés-bejelentést kétféle módon lehet tenni:
- A belső visszaélés-bejelentési rendszerben, azaz annál a cégnél vagy szervezetnél, ahol dolgozol és ahol a problémát tapasztalatod. Előfordulhat azonban, hogy nincs belső visszaélés-bejelentési rendszer, ezt ugyanis nem mindig kötelező működtetni.
- Az elkülönített visszaélés-bejelentési rendszerek valamelyikén. Az elkülönített visszaélés-bejelentési rendszereknek az a célja, hogy akkor is biztosítsa a bejelentés lehetőségét, ha a munkáltató nem működtet belső visszaélés-bejelentési rendszert.
Az elkülönített visszaélés-bejelentési rendszerben bárki tehet bejelentést a munkahelyén, vagy munkája során észlelt visszaéléssel kapcsolatban.
Ezzel szemben a belső visszaélés-bejelentési rendszerben csak azok a személyek tehetnek bejelentést, akiket a múltban vagy a jelenben a munkáltató foglalkoztat, illetve azok a leendő foglalkoztatottak, akik esetében már megkezdték a munkaviszony létesítésére irányuló folyamatot.
Ebben a részben részletesen is írunk a kétféle bejelentő rendszerről és arról, hogy milyen védelem illet meg bejelentőként.
Milyen típusú munkáltatóknak kell belső visszaélés-bejelentési rendszert működtetnie?
Vannak munkáltatók, akik kötelesek ilyet működtetni, és vannak, akik nem.
A törvény szerint a közszférában kötelező létrehozni belső visszaélés-bejelentési rendszert. Ide tartoznak
- az állami és önkormányzati szervek,
- az állami és önkormányzati szervek irányítása alatt álló költségvetési szervek (pl. Állami Számvevőszék, Ajkai Magyar Imre Kórház, művelődési ház stb.),
- az állam, helyi önkormányzat, illetve ezek irányítása alá tartozó költségvetési szerv tulajdonába tartozó szervek vagy gazdasági társaságok.
Ez alól kivétel a 10 000 fő alatti lakosságszámú település helyi önkormányzata, illetve az 50 főnél kevesebb személyt foglalkoztató állami vagy önkormányzati szerv, illetve állami vagy önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság.
A magánszektorban működő foglalkoztatók (pl. vállalkozások, civil szervezetek) akkor kötelesek belső visszaélés-bejelentési rendszert működtetni, ha legalább 50 főt foglalkoztatnak.
Vannak olyan foglalkoztatók, akik a tevékenységi körük miatt akkor is kötelesek belső visszaélés-bejelentési rendszert létrehozni, ha kevesebb, mint 50 főt foglalkoztatnak. Ilyenek többek között a pénzügyi, jogi, adózási és egyéb szakmai szolgáltatók, illetve szabályozott gazdasági tevékenységeket végző intézmények. Így pl. a különböző bankok vagy adószakértő cégek. Ha bizonytalan vagy, hogy a te munkáltatód ebbe a körbe tartozik-e, keresd a jogsegélyszolgálatunkat a jogsegely@tasz.hu-n.
Természetesen azok a szervezetek, vállalatok is létrehozhatnak belső visszaélés-bejelentési rendszert, amelyeknek ez nem kötelező a törvény szerint.
Honnan tudhatom, hogy működtet-e belső visszaélés-bejelentési rendszert a munkáltatóm?
A törvény nem határozza meg, hogy pontosan hogyan kell tájékoztatni a munkavállalókat erről, csak azt, hogy tájékoztatni kell őket róla. Az információ elérhető lehet például a honlapon vagy küldhetnek e-mailt. Ha bizonytalan vagy, érdemes megkérdezned a munkáltatódat.
Mi a teendő, ha nem működtet belső visszaélés-bejelentési rendszert a munkáltatóm?
Ilyenkor két lehetőséged van.
- Közérdekű bejelentést tehetsz a munkáltatódnak
- Az elkülönített visszaélés-bejelentési rendszerek valamelyikéhez fordulhatsz. Erről lásd bővebben a következő kérdést.
Mit tehetek, ha nincs belső visszaélés-bejelentési rendszer / nem foglalkoztak érdemben a bejelentésemmel?
Ezekben az esetekben az elkülönített visszaélés-bejelentési rendszerhez fordulhatsz.
Attól függően, hogy mi miatt teszel bejelentést, különböző állami szervekhez fordulhatsz:
- Budapest Főváros Kormányhivatala (termékbiztonsági, műszaki engedélyezési feladatokkal illetve a fogyasztóvédelemmel összefüggő bejelentések esetében jár el),
- Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (az egészségügyi államigazgatási feladatokkal összefüggő jogsértések és a gyógyszerekkel, gyógyszer-engedélyezéssel, termékbiztonsággal összefüggő bejelentések esetében jár el),
- a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal,
- Pest Vármegyei Kormányhivatal (természetvédelmi, környezetvédelmi és hulladékgazdálkodási visszaélések esetén),
- a Magyar Államkincstár,
- a közlekedésért felelős miniszter,
- a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (az uniós és hazai támogatásokkal összefüggő jogsértések, költségvetési csalások bejelentésére szolgál),
- az Országos Rendőr-főkapitányság (a fegyverek, pirotechnikai eszközök engedélyezésével összefüggő jogsértések, az uniós és hazai támogatásokkal összefüggő jogsértések, valamint a költségvetési csalásokat érintő események fogadása érdekében kell az elkülönített visszaélés-bejelentési rendszert működtetnie),
- európai uniós támogatásokkal és pályázatokkal kapcsolatos visszaélések esetén az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatósághoz,
- versenyjogi szabályok megsértése esetén a Gazdasági Versenyhivatalhoz,
- korrupciós ügyek, állami szervek vagy közszolgáltatások tisztességtelensége esetén az Integritás Hatósághoz,
- közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatos visszaélések esetén a Közbeszerzési Hatósághoz,
- energetikai és közműszolgáltatásokkal kapcsolatos szabálytalanságok, például árképzési vagy szolgáltatási visszaélések esetén a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalhoz,
- pénzügyi intézményekkel kapcsolatos jogsértések, pénzmosás, pénzügyi csalások vagy szabályozási visszaélések esetén a Magyar Nemzeti Bankhoz,
- személyes adatok védelmével kapcsolatos jogsértések, adatkezelési visszaélések vagy adatvédelmi szabályok megsértése esetén a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz,
- média- és hírközlési szabályok megsértése, például műsorszolgáltatási vagy frekvenciakezelési jogsértések esetén a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatósághoz,
- atomenergia használatával kapcsolatos szabálytalanságok, például biztonsági előírások megsértése, nukleáris anyagokkal kapcsolatos problémák esetén az Országos Atomenergia Hivatalhoz és
- szabályozott tevékenységekkel kapcsolatos jogsértések, például pénzügyi, energetikai vagy egyéb szabályozott szektorokban történt visszaélések esetén a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságához tudsz bejelentéssel fordulni.
Láthatja a bejelentésemet az, akivel szemben teszem?
Nem. A bejelentő rendszert egy erre a célra kijelölt, pártatlan személy vagy szervezeti egység működtetheti. Ez lehet a HR-vezető, az integritás-tanácsadó, a pénzügyi igazgató, az ellenőrzési igazgató vagy egy igazgatótanácsi tag, stb. A munkáltatók megbízhatnak a rendszer üzemeltetésével egy bejelentővédelmi ügyvédet vagy más külső szervezetet is.
Azt javasoljuk, ellenőrizd a munkáltatód visszaélés-bejelentési rendszeréről szóló tájékoztatójában, hogy ki bírálja el a bejelentéseket.
A bejelentési rendszert úgy kell kialakítani, hogy a bejelentő, illetve a bejelentésben érintett személy személyes adatait az erre jogosultakon kívül más ne ismerhesse meg, illetve kizárólag a bejelentés kivizsgálásához elengedhetetlenül szükséges adatok kezelhetőek e célból.
Abban az esetben, ha mégis kiadták az adataidat, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH) fordulhatsz adatvédelmi hatósági eljárás kezdeményezése érdekében, illetve személyiségi jogi pert indíthatsz.
Mikorra várhatok választ a visszaélés-bejelentésre?
Visszaélés-bejelentés esetén a megkeresett szerv 7 napon belül visszaigazolást küld neked a bejelentésed kézhezvételéről.
Honnan tudhatom, hogy hol tart a folyamat?
A belső visszaélés-bejelentési rendszer működtetője írásban tájékoztat:
- a bejelentés kivizsgálásáról,
- annak mellőzéséről és a mellőzés indokáról,
- a bejelentés kivizsgálásának az eredményéről,
- a megtett vagy tervezett intézkedésekről.
Ez mellőzhető, ha szóban tájékoztatott és te azt tudomásul vetted.
Mit tehetek, ha nem vizsgálják érdemben vagy elfogulatlanul a bejelentésem?
Ilyenkor az alapvető jogok biztosához lehet fordulni, aki a bejelentés tartalmát nem ellenőrzi, csak azt, hogy az eljárásra jogosult szerv jogszerűen folytatta-e le a vizsgálatot.
Mikor utasítják el a panaszomat, bejelentésemet?
A bejelentés elutasítható, ha azt ugyanaz a bejelentő a korábbival azonos tartalommal, ismételten nyújtja be.
Az azonosíthatatlan személy által tett bejelentést az eljárásra jogosult szerv nem vizsgálja, kivéve, ha súlyos jog-, vagy érdeksérelem miatt tették meg a bejelentést.
A belső visszaélés-bejelentési rendszerben tett bejelentést akkor is elutasíthatja a munkáltató, ha a bejelentő nem volt jogosult annak megtételére, mert pl. nem volt a szervnek munkavállalója, gyakornoka, azzal nem állt megbízási jogviszonyban stb. (Ehhez ld. a Ki tehet bejelentést? c. kérdést). Elutasíthatja akkor is, ha a bejelentésben egy másik személy érintett, akinek a jogait a bejelentés kivizsgálása aránytalanul korlátozná. De ha erre kerül sor, arról is köteles értesíteni téged a munkáltató.
Hova forduljak, ha jóhiszemű bejelentésem miatt elbocsátanak, fegyelmit indítanak ellenem?
Ebben az esetben jogellenesnek minősülhet a felmondás és a fegyelmi büntetés is. Ennek megállapításához munkaügyi perre van szükség.
Az adott helyzettől függően a fegyelmi eljárás megindítása önmagában is szankciónak minősülhet, és jogellenes lehet.
Milyen kompenzációt, segítséget kaphatok, ha hátrányos helyzetbe kerülök a bejelentésem miatt? Kihez kell fordulnom?
Az állam a közérdekű bejelentő részére jogi segítségnyújtást biztosít. Egyébként pedig a perben érvényesítheted a törvény biztosította védelmet.
Minden esetben megillet a visszaélés-bejelentők védelme?
Nem, csak akkor, ha jogszerű volt a bejelentésed, illetve a bejelentett körülményeket és információt a következő területeket érintő európai uniós jogi aktusok vagy azok végrehajtását, az azoknak való megfelelést biztosító jogszabályi rendelkezések szabályozzák:
- Pénzügyi szolgáltatások
- A pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás megelőzése
- Közlekedésbiztonság
- Környezetvédelem
- Közbeszerzés
- Pénzügyi szolgáltatások, termékek és piacok, valamint a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás megelőzése
- Termékbiztonság és termékmegfelelőség
- Közlekedésbiztonság
- Környezetvédelem
- Sugárvédelem és nukleáris biztonság
- Élelmiszer- és takarmánybiztonság, valamint állategészségügy és állatjólét
- Közegészségügy
- Fogyasztóvédelem
- A magánélet és a személyes adatok védelme, valamint a hálózati és információs rendszerek biztonsága
- Az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez kapcsoló rendelkezések
Vagy ha e körülmény fennállását alapos okkal feltételezed.
Vannak esetek, amikor kizárt a védelem. Nem illet meg védelem a törvény által meghatározott, orvosi, ügyvédi titoktartás, vagy egyházi személyeket terhelő, illetve bírói ítélkezéssel kapcsolatos titoktartási kötelezettség megsértése esetén. Akkor sem illet meg védelem, ha a bejelentéseddel megsérted a minősített adatok védelmére vonatkozó szabályokat, a büntetőeljárásban érvényes adatvédelmi szabályokat, vagy a rendvédelmi szervek, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat, vagy a NAV tagjaként az adott szerv tevékenységére vonatkozó szabályokat. Abban az esetben sem illet meg védelem, ha közvetlenül a sajtóhoz fordulsz és úgy ítéli meg a bíróság, hogy a sajtó informátora vagy, nem pedig a visszaélés-bejelentéshez fűződő jogodat gyakoroltad. Ilyenkor még mindig védelmet nyújthat a forrásvédelem, azaz, ha az újságíró megtagadja a kiléted felfedését.
Mikor jogszerű a visszaélés-bejelentés megtétele?
Kizárólag akkor, ha
- a fenti bejelentési rendszerek (belső, elkülönített, vagy ombudsmani) valamelyikén tetted meg a bejelentést,
- az információt a munkaköröddel összefüggésben szerezted és
- alapos okkal vélelmezted, hogy a bejelentés időpontjában valós volt az információ.
Mi történik, ha nem a munkáltatómhoz teszek bejelentést, hanem inkább a sajtó segítségét kérem? Jár így is a védelem?
Igen, de csak nagyon szűk körben, meghatározott feltételek teljesülésével.
Alapvető feltétel, hogy az információhoz a munkavégzésedhez kapcsolódó tevékenység során jutottál hozzá és amikor a bejelentést megtetted, alappal vélelmezted, hogy az információ valós volt.
Ezen túl pedig három esetben jogszerű, ha megkeresed az információval a sajtót:
- Ha bejelentetted a visszaélést először a belső, majd ezt követően az elkülönített visszaélés-bejelentési rendszerek valamelyikén vagy az ombudsman által üzemeltetett bejelentési rendszeren, és a szerv határidőn belül érdemi intézkedést nem tett.
- Ha közvetlenül egy elkülönített visszaélés-bejelentési vagy ombudsman által üzemeltetett rendszerben tettél bejelentést és a szerv határidőn belül érdemi intézkedést nem tett.
- Ha alapos okod van arra, hogy azt vélelmezd, hogy a bejelentéssel érintett körülmény nyilvánvaló módon veszélyezteti a közérdeket. Kiemelt esete ennek, ha visszafordíthatatlan kár bekövetkezése forog kockán.
- Ha alapos okod van arra, hogy azt vélelmezd, hogy ha megteszed a bejelentést az elkülönített visszaélés-bejelentési vagy az ombudsman által üzemeltetett rendszerben, akkor hátrány ér (pl. kirúgnak), vagy a bejelentések érdemi elintézésére nem kerül sor.
A fentiek alapján körültekintőnek kell lenned, mert ha ezek a feltételek nem teljesülnek, akkor hiába fontos feltárni egy visszásságot, ha rögtön a sajtót keresed, nem nyújt a jogszabály védelmet.
Abban az esetben viszont, ha úgy ítéli meg a bíróság, hogy a sajtó informátora vagy, nem pedig a visszaélés-bejelentéshez fűződő jogodat gyakorlod, akkor nem illet meg a védelem közvetlenül a nyilvánossághoz fordulás esetén. Ilyenkor még mindig védelmet nyújthat a forrásvédelem, azaz, ha az újságíró megtagadja felfedni a kilétedet.
Érhet retorzió visszaélés-bejelentés esetén, ha nem jogszerűen fértem hozzá a bejelentésben előadott információkhoz?
Nem. Hiába nem férhetnél hozzá azokhoz az információkhoz jogszerűen, a visszaélés feltárása érdekében megteheted. Kivétel ez alól, ha bűncselekményt követsz el az információk megszerzése során.
A bejelentésem során üzleti / szolgálati titkoknak, személyes adatnak minősülő információt is az eljárásra jogosult szerv / ombudsman tudomására szeretnék hozni. Érhet ezért retorzió?
Nem. A törvény szerint a panasz, a közérdekű bejelentés és a visszaélés-bejelentés esetén sem érheti hátrányos intézkedés a bejelentőt azokért a cselekedeteiért, amelyekre a bejelentés miatt kerül sor. Kivétel természetesen, ha kiderül, hogy rosszhiszemű volt a bejelentés.
A visszaélés-bejelentőket fokozott védelem illeti. Ha bejelentés megtételéhez és érdemi elintézéséhez szükséges üzleti, vagy szolgálati titkot megosztanod és a bejelentésed jogszerű, nem sérted meg a titoktartási kötelezettségedet.
Milyen kompenzációt, segítséget kaphatok, ha hátrányos helyzetbe kerülök a bejelentésem miatt? Kihez kell fordulnom?
Visszaélést bejelentők esetén bejelentővédelmi ügyvéd támogatása merülhet fel. A bejelentővédelmi ügyvédet a közszférán kívüli foglalkoztatók bízhatják meg. Segíthet a bejelentőnek a bejelentés megtételében, kapcsolatot tarthat vele, és szükség esetén további információkat kérhet tőle a vizsgálat érdekében. A tanácsadó továbbá részt vehet a bejelentés alapján indított vizsgálat lefolytatásában, ha erre a megbízó utasítást ad.
Mit tehetek, ha valamelyik családtagomat, munkatársamat, más velem kapcsolatban álló, vagy a bejelentés megtételében engem segítő személyt éri retorzió a bejelentésem miatt?
Őket ugyanaz a védelem illeti, mint téged. A törvény úgy fogalmaz, hogy
“(2) A […] bejelentőre vonatkozó védelemben részesül, aki
- a) a jogszerű bejelentést tevő bejelentő részére segítséget nyújt a bejelentés megtétele során,
- b) a jogszerű bejelentést tevő bejelentővel kapcsolatban álló olyan személy – így különösen a bejelentő munkatársa vagy családtagja –, akit a 41. § (2) bekezdése szerinti hátrányos intézkedés érhet.”
Mi a következménye, ha kiderül, hogy tévedtem a bejelentés során megfogalmazott állításokban?
Ilyenkor rosszhiszemű bejelentés miatt eljárás indulhat ellened, és nem illet meg a bejelentővédelem. Ugyanakkor az ártatlanság vélelméből következően egy bejelentés jóhiszeműségét mindaddig feltételezni kell, míg ellenkezője nem bizonyított. Ebből következően a bejelentés alapos kivizsgálásának lezárta előtt bármilyen hátrányos intézkedés veled szemben jogellenesnek minősül. Önmagában egy tévedés még nem rosszhiszemű bejelentés, akkor áll fenn ez az eset, ha szándékoltan valótlan, félrevezető információt osztottál meg.
Ha bebizonyosodik, hogy a bejelentésemmel korrupciót tárok fel, kapok érte jutalmat?
A jelenlegi törvény nem jutalmazza a bejelentőt. Kivételt jelentenek a GVH-nál kartellek felderítéséhez nélkülözhetetlen bizonyítékokat szolgáltató bejelentők. Ők a törvényi feltételek teljesülése esetén a kiszabott bírság egy százalékát, de maximum 50 millió forintot kaphatnak bejelentésükért.
