Mit tegyek, ha szeretném felhívni valamire az állami szervek vagy egy vállalat figyelmét? - tudnivalók a közérdekű bejelentésről és a panaszról

Nagy probléma, hogy nem tisztázott, hogy az egyes szerveknél pontosan ki vizsgálja ki a bejelentést, nem férhet-e hozzá pont az, akiről a bejelentés szól. Nincs gyakorlata annak, hogy konkrétan kihez kell a szervezeten belül fordulni a portástól az elnökig, és a törvény sem ad ebben eligazítást. Általános megoldásként azt tudjuk javasolni, hogy a lakossági ügyekben illetékes személy felé kell tenni a bejelentést. Korrupcióval kapcsolatos bejelentés esetén valószínű, hogy az ún. integritás tanácsadó vizsgálja majd ki az ügyet. Az integritás tanácsadói pozíciót annak érdekében hoztak létre, hogy visszaszorítsák a korrupciót.

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium tájékoztatása szerint a panaszok, bejelentések elintézésének fő felelőse a szerv vezetője. Az ő munkáját támogatja az integritás megbízott (amennyiben van ilyen). Az adott szerven múlik, hogy közzéteszi-e az ő közvetlen elérhetőségét, de állampolgári kérésre ezt kötelező kiadni. Ezenkívül elvben az egyes intézmények honlapján fel kell tüntetni a szervezeti egységek elérhetőségét is. Az ombudsmani bejelentőrendszeren keresztül tett bejelentések esetében a hivatal dolgozói gondoskodnak róla, hogy a bejelentés ne kerüljön illetéktelenek kezébe.

Az alapvető jogok biztosához lehet ezzel fordulni. Ekkor az alapvető jogok biztosa a bejelentés tartalmát nem, csak azt ellenőrzi, hogy az eljárásra jogosult szerv jogszerűen folytatta-e le a vizsgálatot. A törvény nem egyértelmű abban, hogy itt is meg kell-e különböztetni a gazdasági társaságokat az állami szervektől. Tehát nem egyértelmű, hogy fordulhat-e az ombudsmanhoz, amennyiben pl. a bejelentőrendszerrel rendelkező nemzetközi cég, ahol dolgozik, nem vizsgálja érdemben a bejelentést, vagy retorzió éri a bejelentés miatt. Az alapvető jogok biztosáról szóló törvény szerint az ombudsman csak egyes szervek (közigazgatási szerv, helyi önkormányzat, rendvédelmi szerv, nyomozó hatóság stb.*) esetében vizsgálhatja, hogy azok megfelelően intézték-e a közérdekű bejelentést. Az ombudsman honlapján olvasható tájékoztató viszont nem ír ilyen korlátozást, hanem általánosságban kifejti ezt a felülvizsgálati lehetőséget.

* közigazgatási szerv, helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat, kötelező tagság alapján működő köztestület, a Magyar Honvédség, rendvédelmi szerv, közigazgatási jogkörben eljáró egyéb szerv e jogkörében, nyomozó hatóság vagy az ügyészség nyomozást végző szerve, közjegyző, törvényszéki végrehajtó, önálló bírósági végrehajtó esetében

A törvény szerint „az elektronikus rendszeren keresztül benyújtott közérdekű bejelentés rövid, személyes és egyedi intézményi adatok nélküli tartalmi kivonatát és elintézésének állását az egyedi azonosító szám alapján az alapvető jogok biztosa az interneten mindenki számára hozzáférhetővé teszi”, tehát a bejelentés egy része nyilvános lesz. Komoly probléma azonban, hogy nem tisztázott, ki vizsgálja ki az egyes szerveknél a bejelentést, nem férhet-e hozzá éppen az, akiről jelentenek. Nincs gyakorlata annak, hogy konkrétan kihez kell a szervezeten belül fordulni – és a törvény sem ad ebben eligazítást.

Azt is fontos tudni, hogy megtévesztő lehet az alapjogi biztos honlapján felkínált két lehetőség:

1. Az ügyfélkapun keresztül lehet bejelentést tenni. Ez elég komoly aggályokat vet fel, mivel a bejelentő számára kontrollálhatatlan, hogy milyen szervek férnek hozzá a bejelentéséhez.
2. „Közérdekű bejelentést nyújtok be azonosítás nélkül”. Ez azt sugallja, hogy a bejelentőnek nem kell megadnia az azonosításához szükséges személyes adatokat. Ez a valóságban nincs így, a nevünket és címünket feltétlenül meg kell adnunk. Kérheted, hogy személyes adataid kizárólag az alapvető jogok biztosa és hivatala számára legyenek hozzáférhetőek. Ebben az esetben az alapvető jogok biztosa csak a kivonatolt változatot továbbítja az eljárásra jogosult szerv felé.

A törvény csak a panaszokra vonatkozóan fogalmaz meg határidőt, elméletben tehát a közérdekű bejelentésnek nincsen jogvesztő határideje. A panasz esetén, ha több mint fél év telik el a tudomásszerzés és a panasz megtétele között, a panasz vizsgálata mellőzhető. Ha pedig a panaszos ügy több mint egy éve történt, kötelező elutasítani a panasz vizsgálatát.

A törvény szerint minden, a közérdekű bejelentő számára hátrányos intézkedés, amelyre a közérdekű bejelentés miatt kerül sor, jogellenesnek minősül akkor is, ha egyébként jogszerű lenne. Kivétel természetesen, ha kiderül, hogy rosszhiszemű volt a bejelentés. Általában amikor közérdekű bejelentést tesz valaki, az azzal jár, hogy különböző titoknak minősülő adatot (pl. üzleti titok vagy adótitok) is fel kell tárnia. A törvény nem ment fel kifejezetten ezen titkok megőrzésével kapcsolatos kötelezettség alól, de enélkül az egész jogintézménynek nem lenne értelme. Az üzleti titok védelméhez fűződő közérdek természetesen megszűnik akkor, ha erre hivatkozva bűncselekményeket takargatnak.

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium tájékoztatása szerint alapjogok biztosa kezelhet akár minősített adatokat is, így célszerű a bejelentést az elektronikus rendszeren keresztül ott megtenni. Ha ehelyett közvetlenül a bejelentés elbírálására (a bejelentő szerint) jogosult szervnél teszed a bejelentést, akkor a te felelősséged, hogy mérlegeld, hogy jogszerű-e, hogy az adott szerv tudomására jutnak ezek a védett információk.

A bejelentést mindaddig jóhiszeműnek kell feltételezni, amíg az állam meg nem bizonyosodott ennek ellenkezőjéről, akárcsak az ártatlanság vélelménél. Nincs joga az államnak büntetőeljárást indítani, házkutatást tartani, amíg a bejelentés tartalmáról előbb meg nem győződött. Aki ellen mégis anélkül lépnek fel, hogy a rosszhiszeműsége bizonyítást nyert volna, jogosult a jogorvoslatra.

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium tájékoztatása szerint a közérdekű bejelentés megtételének pillanatában a közérdekű bejelentő védett helyzetbe kerül. Azt az ellenérdekű félnek kell bizonyítania, hogy a közérdekű bejelentő rosszhiszemű volt és döntő jelentőségű információt valótlanul közölt. Csak ennek bizonyítása esetén nem minősül a hátrányos intézkedés jogellenesnek. Ugyanakkor bűncselekmény gyanúja esetén a bűncselekmény feltárására irányuló eljárás megindítása önmagában nem minősül hátrányos intézkedésnek.

A közérdekű bejelentés feltárása érdekében valóban indítható büntetőeljárás, de álláspontunk szerint ez semmiképp sem irányulhat a bejelentő ellen.

A jelenlegi törvény nem jutalmazza a bejelentőt. Kivételt jelentenek a GVH-nál kartellek felderítéséhez nélkülözhetetlen bizonyítékokat szolgáltató bejelentők. Ők a törvényi feltételek teljesülése esetén a kiszabott bírság egy százalékát, de maximum 50 millió forintot kaphatnak bejelentésükért. Ilyen jutalomra már volt példa. Fontos kitétel, hogy a bizonyítékokat a bejelentő nem szerezheti bűncselekmény vagy szabálysértés útján. Egyébként mind a versenytörvény, mind a büntető törvénykönyv lehetőséget nyújt arra, hogy bűncselekmények résztvevői mentesüljenek a büntetés alól (vagy enyhébb büntetést kapjanak), amennyiben még a hatósági felderítés előtt részt vesznek annak feltárásában.