Megszűnt minősítésű államtitkok sorsa

Államtitkok. Az információszabadság legerősebb korlátja a közérdekű adatok államtitokká vagy szolgálati titokká minősítése. A TASZ megpróbált utána járni, mi az ilyen adatok sorsa minősítésük megszűnése vagy megszüntetése esetén.

Hatályos jogunk több ilyen esetet ismer, az államtitokról és szolgálati titokról szóló törvény szabályozása alapján:

  • A minősítő köteles államtitok esetén legalább 3 évente, szolgálati titok esetén legalább 5 évente felülvizsgálni valamennyi minősített adata minősítésének indokoltságát. A vizsgálat eredménye alapján a minősítést fenntartja, megszünteti, vagy módosítja a minősítés érvényességi idejét.
  • A minősítőnek meg kell szüntetni a minősítést, ha törvényi feltételei már nem állnak fenn.
  • A törvény ismer olyan esetet is, hogy valaki az államtitok nyilvánosságra hozatalát kéri, ehhez a minősítő hozzájárul és ez esetben az adat minősített jellege megszűnik.
  • A törvény hatálybalépése előtt keletkezett és már irattárba helyezett régi jelölésekkel minősített iratokat az irattárat működtető 2009. dec. 31-ig köteles felülvizsgálni. Az 1980 előtt keletkezett, minősített iratok felülvizsgálatát pedig a törvény hatálybalépésétől számított egy éven belül be kellett fejezni, e határidő elteltével minősítésük megszűnt. Az ilyen iratokat őrző levéltárakra ugyanez vonatkozik. A felülvizsgálat többféle eredményre vezethet, a minősítést törölhetik vagy fenntarthatják, de az iratot akár újra is minősíthetik.


A titoktörvényen kívül a minősítés megszűnésére az adatvédelmi törvényben is találunk eseteket. Az adatvédelmi törvény szerint közérdekű adat megismerése iránt bárki igényt nyújthat be. Amennyiben annak teljesítését a szerv megtagadja, az igénylő bírósághoz fordulhat. Ebben az esetben az adatot kezelő szerv köteles bizonyítani a megtagadás jogszerűségét és megalapozottságát (vagyis ha arra hivatkozott hogy a kért adat állam- ill. szolgálati titok, akkor ennek tényét neki kell bizonyítania). A TASZ-nak nincs tudomása olyan ügyről, ahol a bíróság egy irat minősítésének jogszerűségét vizsgálta volna formai és tartalmi kritériumok szerint, majd az irat nyilvánosságra hozataláról vagy annak elutasításáról döntött volna. Azonban a törvény alapján arra lehet következtetni, hogy elviekben lehetséges egy ilyen eljárás, csak annak részletei teljesen kidolgozatlanok.

Az adatvédelmi törvény tartalmaz egy másik speciális eljárást, amelynél ha az adatvédelmi biztos eljárása során az adat minősítését indokolatlannak tartja, a minősítőt annak megváltoztatására vagy a minősítés megszüntetésére szólítja fel. Ha a minősítő a felszólítást megalapozatlannak tartja, ennek megállapítása iránt a Fővárosi Bírósághoz fordulhat. Ennek a részletei szintén nincsenek megfelelően kidolgozva, nem tudni, hogy mi történik, ha a minősítő nem tesz eleget a felszólításnak és bírósághoz sem fordul. Az első adatvédelmi biztosnál volt néhány ilyen ügy, és a minősítők eleget tettek a felszólításnak, a jelenlegi adatvédelmi biztos elé nem került ilyen eset.

A TASZ az előbb leírtak fényében közérdekű adatigényléssel fordult több titokbirtokos szervhez, hogy tájékoztatást kérjen az ezen szervek birtokában levő minősített adatok minősítésének megszűnésével és megszüntetésével kapcsolatosan.

A megkeresés két körben történt, 2006 novemberében a 2004.01.01-2006.11.28 időszakra nézve kértünk információt a Nemzetbiztonsági Hivataltól, a Pénzügyminisztériumtól, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumtól és a Legfőbb Ügyészségtől.

A második forduló 2007 januárjában volt, ekkor az Egészségügyi Minisztériumot, a Miniszterelnöki Hivatalt, a Budapesti Nyomozó Ügyészséget, a Budapesti Katonai Ügyészséget, a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálatát, az Országgyűlés Honvédelmi és Rendészeti Bizottságát, valamint az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságát kerestük meg 2004.01.01-2007.01.16 között megszűnt adatok tárgyában.

A következő kérdésekre vártunk választ:

  • mely dokumentumoknak szűnt meg a minősítése ebben az időszakban;
  • az egyes dokumentumoknak milyen okból szűnt meg a minősítésük;
  • mely jogosult és pontosan milyen jogszabályhely alapján minősítette ezeket a dokumentumokat;
  • mennyi volt az érvényességi idejük, és az érvényességi idő mikor kezdődött;
  • mi volt a minősítési jelölése és tárgya ezeknek a dokumentumoknak.

Megkeresésünkre a legkülönbözőbb válaszok születtek, némelyik igencsak meglepő tartalommal.

Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium leveléhez mellékelt egy több ezer tételt tartalmazó táblázatot, amelyet kérdéseink alapján állítottak össze, így tőlük a kért tájékoztatást rögtön megkaptuk. (Táblázatokat ld.: 2004, 2005, 2006-1/2)

A Pénzügyminisztérium leveléből kiderült, hogy egy az adókkal, vámokkal kapcsolatos változás vagy javaslat mint államtitoknak minősített adat minősítése szűnt meg a kérdéses időszakban, szolgálati titokkörben pedig egy minősített adat felülvizsgálat eredményeként, több pedig a minősítési idő lejártával szűnt meg.

A Legfőbb Ügyészségen egy esetben szüntették meg egy 1989-es ügyészi utasítás minősítését, mivel a kötelező felülvizsgálat során észlelték, hogy az a korábbi felülvizsgálatból kimaradt, a minősítés törvényi feltételei már nem álltak fenn.

A Nemzetbiztonsági Hivatal Főigazgatója nemzetbiztonsági érdekre és mások jogainak védelmére hivatkozva a tájékoztatást megtagadta. Az NBH ellen emiatt pert indítottunk.

Az Egészségügyi Minisztérium akkori miniszterétől azt az információt kaptuk, hogy az ő tárcájánál a megjelölt időszakban nem került sor minősített adat minősítésének megszüntetésére.

A Miniszterelnöki Hivatal kérdéseinkre nem adott érdemi választ.

A Budapesti Nyomozó Ügyészséghez intézett levelünkre a Fővárosi Főügyészség azt reagálta, hogy a kért adatszolgáltatásra nincs törvényes lehetőség, mivel álláspontjuk szerint ezek az adatok nem közérdekű adatok, hanem az adott egyedi büntetőeljárás adatának minősülnek. Később a Nyomozó Ügyészséget vezető ügyész az egyedi büntető ügyeket nem érintve tájékoztatta a TASZ-t a kért információkról.

Elképzelhetőnek tartjuk, hogy lehetnek olyan egyedi bűnügyek, amelyek folyamatban vannak, de a velük kapcsolatos minősített adat minősítése megszűnt. Ilyen esetben érthető, volna, hogy ha szervezetünk betekintést kérne az ilyen megszűnt minősítésű iratokba, azt a Nyomozó Ügyészség bűnüldözési vagy bűnmegelőzési érdekből megtagadná.

A már lezárt egyedi büntetőügyek tekintetében egyes adatok nyilván bűnügyi személyes adatoknak minősülnek, azonban az adatok fennmaradó része minden bizonnyal közérdekű. Az adatvédelmi törvény alapján ez utóbbiakba szervezetünk szintén betekintést nyerhetne. A TASZ adatigénylése azonban nem ment ilyen messze, nem az egyedi büntető eljárások adatait akartuk megismerni, csupán a megszűnt minősítésekkel kapcsolatos adatokat szerettük volna megismerni. Ilyen ügyekben a minősítés oka lehet, ha valakit titkosan megfigyeltek.

A Katonai Ügyészség vezetője adatigénylésünkre úgy válaszolt, hogy a náluk folyamatban volt bűnügyek nem minősülnek közérdekű adatoknak, azonban ezt az álláspontját semmivel nem támasztotta alá.

A Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata minden kérdésünkre megadta a felvilágosítást.

Az Országgyűlés Honvédelmi és Rendészeti Bizottsága valamint az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottsága megkeresésünk kapcsán először az adatvédelmi biztos állásfoglalását kérte, majd annak elfogadása után megküldte a válaszokat.

Megosztás