Mi a szólásszabadság?

A szólásszabadság a véleménynyilvánítás szabadságának része, ezutóbbi kommunikációs „anyajogként” magában foglalja a szólás- és sajtószabadságon kívül az informáltsághoz való jogot, az információk megszerzésének szabadságát, a művészi, irodalmi alkotás szabadságát, a művészeti alkotás terjesztésének szabadságát, a tudományos alkotás szabadságát, a tudományos ismeretek tanításának szabadságát.

Szorosan ide kapcsolódik a lelkiismereti és vallásszabadság, a politikai részvételi jogok, valamint a gyülekezési jog is.

A véleménynyilvánítás joga korlátozható, de a főszabály a szabadság, és a kivétel a korlátozás. Egy demokratikus társadalomban a korlátokat kell korlátok közé szorítani, nem a szólást. 

A szólás szabadsága biztosításának meghatározó szerepe van minden demokratikus társadalomban. Egyrészt az emberek egyik legalapvetőbb joga, hogy vágyaikat, gondolataikat, tapasztalataikat társas lényként másokkal is megosszák. Az a politikai közösség kezeli egyenlő méltóságú emberként tagjait, aki a szólás jogát egyenlő módon, a vélemények tartalmára tekintet nélkül biztosítja. A szólásszabadság továbbá hozzájárul a demokratikus és nyitott társadalom kialakításához és fenntartásához is azzal, hogy lehetővé teszi a nézetek, eszmék szabad kifejtését még akkor is, ha azok egyeseket megbotránkoztatnak, népszerűtlenek, vagy sajátos elképzeléseken alapulnak. Ha a káros és hasznos vélemények egyaránt napvilágra kerülhetnek, ha szabad vitában ütközhetnek ellentétes nézetek, akkor, és csakis akkor van esély a téves vélekedések kiszűrésére. A népképviselet, a demokrácia működésének, a polgárok közügyekben való részvételének szintúgy elengedhetetlen feltétele a szólás, a média szabadsága, mert ez a leghatékonyabb ellenszere a hatalmi visszaéléseknek, így a korrupciónak is.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Ha a sajtó forgathat, a TASZ is forgathat!

Hiába szeretnénk videofelvételeken is megmutatni, hogy pereinkben hogyan ítélkeznek a magyar bíróságok, ezt gyakran nem tudjuk megtenni. A tárgyalótermekben ugyanis csak akkor forgathatunk, ha a tárgyalást vezető bíró ezt lehetővé teszi számunkra. Ez pedig sokszor nincs így.

Azok a bírák, akik megtiltják számunkra a felvételkészítést, mindig arra hivatkoznak, hogy a tárgyalásokat csak a sajtó filmezheti, mi pedig nem minősülünk a sajtó képviselőjének. Ezt az érvet nem tudjuk elfogadni. A közügyekről való tájékoztatás joga ugyanis nem a hivatásos újságírók privilégiuma. Az Emberi Jogok Európai Bírósága következetesen elismeri, hogy az olyan „watchdog” típusú civil szervezeteket, mint a TASZ, a sajtóhoz hasonló jogok illetik meg. Ezek a szervezetek ugyanis szintén jelentős szerepet töltenek be a közvélemény formálásában, ezen keresztül pedig a közhatalom társadalmi ellenőrzésében.

du_ho_sharcos_gomb_1_1.png

Emiatt nem tartjuk igazolhatónak azt a különbségtételt, amely a sajtó számára lehetővé teszi, de a civil szervezetek számára tiltja az igazságszolgáltatás működésének mozgóképes közvetítését. Azért, hogy ezt a bíróságok is tudomásul vegyék, 2016-ban a strasbourgi bírósághoz fordultunk. Nézzétek meg videónkat a témában:

Vissy Beatrix

Árnyaltabban kellett volna fogalmazni, akkor nem ülnénk itt

Első fokon 50.000 forint pénzbírságra ítélete a bíróság ügyfelünket, Vágvölgyi B. Andrást egy Facebook posztért.

Szabadságjogi tanórák középiskolásoknak

A TASZ a Magyar Helsinki Bizottsággal és az Eötvös Károly Intézettel közösen olyan tanóra-mintákat készített a középiskolák számára, amelyek a demokratikus jogállamban legfontosabb szabadságjogok jelentőségével és e jogok gyakorlásával ismertetik meg a diákokat. A három jogvédő szervezet az alábbi óratervekkel ahhoz kíván hozzájárulni, hogy a diákok a választójog, a véleménynyilvánítás szabadsága, a gyülekezési jog és az információszabadság lényegével, tartalmával, alkalmazásukkal megismerkedve felelős és aktív állampolgárokká váljanak. Az óratervek anyaga szabadon felhasználható.