Mi a szólásszabadság?

A szólásszabadság a véleménynyilvánítás szabadságának része, ezutóbbi kommunikációs „anyajogként” magában foglalja a szólás- és sajtószabadságon kívül az informáltsághoz való jogot, az információk megszerzésének szabadságát, a művészi, irodalmi alkotás szabadságát, a művészeti alkotás terjesztésének szabadságát, a tudományos alkotás szabadságát, a tudományos ismeretek tanításának szabadságát.

Szorosan ide kapcsolódik a lelkiismereti és vallásszabadság, a politikai részvételi jogok, valamint a gyülekezési jog is.

A véleménynyilvánítás joga korlátozható, de a főszabály a szabadság, és a kivétel a korlátozás. Egy demokratikus társadalomban a korlátokat kell korlátok közé szorítani, nem a szólást. 

A szólás szabadsága biztosításának meghatározó szerepe van minden demokratikus társadalomban. Egyrészt az emberek egyik legalapvetőbb joga, hogy vágyaikat, gondolataikat, tapasztalataikat társas lényként másokkal is megosszák. Az a politikai közösség kezeli egyenlő méltóságú emberként tagjait, aki a szólás jogát egyenlő módon, a vélemények tartalmára tekintet nélkül biztosítja. A szólásszabadság továbbá hozzájárul a demokratikus és nyitott társadalom kialakításához és fenntartásához is azzal, hogy lehetővé teszi a nézetek, eszmék szabad kifejtését még akkor is, ha azok egyeseket megbotránkoztatnak, népszerűtlenek, vagy sajátos elképzeléseken alapulnak. Ha a káros és hasznos vélemények egyaránt napvilágra kerülhetnek, ha szabad vitában ütközhetnek ellentétes nézetek, akkor, és csakis akkor van esély a téves vélekedések kiszűrésére. A népképviselet, a demokrácia működésének, a polgárok közügyekben való részvételének szintúgy elengedhetetlen feltétele a szólás, a média szabadsága, mert ez a leghatékonyabb ellenszere a hatalmi visszaéléseknek, így a korrupciónak is.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Tüntetnél, tiltakoznál? Ismerd a jogaid!

Megígértük, hogy senkit nem hagyunk egyedül, aki él politikai szabadságjogaival, és másokkal együtt kinyilvánítja véleményét az utcákon. Ehhez tartjuk magunkat. Készítettünk egy rövid összeállítást a gyülekezési jog gyakorlásának törvényes kereteiről, amit ajánlunk a tüntetések szervezői és résztvevői figyelmébe. Emellett továbbra is készek vagyunk ingyenes jogi tanácsokkal és szükség esetén jogsegéllyel is támogatni titeket az ország egész területén. Forródrótót üzemeltünk be arra az esetre, ha azonnali segítséget szeretnétek kérni tőlünk. Ha tüntetni vagy tiltakozni mentek, ezt a telefonszámot írjátok fel a karotokra: 06 30 722 3356. Van, akinek korábban már hasznos volt, titeket is megnyugtathat.

A legdrágább szó

Újabb bűnözőre csapott le az igazsászolgáltatás kérlelhetetlen szigora. Juhos Norbert egy saját Facebook oldalán írt kommentben használta a holokamu szót, ami jogerősen 800 ezer forintjába került. Ennyi pénzbüntetést kell fizetnie, vagy ha ezt nem tudja kigazdálkodni, 400 nap fogházbüntetéssel kiválthatja. Ez egy nagyon súlyos büntetés, amit azért kapott, mert leírt egy szót, ezzel pedig megvalósította az egyik önkényuralmi rendszer által elkövetett bűnök tagadását.

Pontosítanunk kell az NMHH válaszközleményét

Egy hete örömmel adtuk hírül, hogy az ügyészség bűncselekmény hiányában megszüntette a nyomozást azzal a bloggerrel szemben, aki Szalai Annamáriáról, az Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnökéről obszcén fotómontázst készített és terjesztett az interneten. Az NMHH nem hagyta szó nélkül a közleményünket. A TASZ nem hagyja szó nélkül az NMHH-t.