Minden, amit a civiltörvényről tudnod kell
1. Mi a legfőbb baj a civiltörvénnyel?
Semmi szükség rá.
A civil szervezetek finanszírozásának átláthatósága ténylegesen fontos, de ez ma is biztosított. Az érveket az átláthatóság mellett már 2015-ben felsoroltuk. A törvényjavaslat azt hazudja magáról, hogy a transzparenciát erősíti, valójában már rég nyilvános adatokat kér számon a szervezeteken. Ma is bárki számára megismerhető, a valamennyi civil szervezet számára kötelező és nyilvánosan elérhető beszámolóból, hogy honnan és milyen tevékenységre kapnak a szervezetek forrásokat, illetve, hogy ezek a támogatások külföldről érkeznek-e.
Elhallgattatja az aktív állampolgárokat.
A tervezett törvény valójában nem az átláthatóság növelését szolgálja, hanem a kormány újabb kísérlete arra, hogy elhallgattassa a közügyekről véleményt formálókat. Ahelyett, hogy a munkájukat kritizálókkal vitába szállna, meg akarja szüntetni a vitát. A javaslat egy újabb lépés abba az irányba, hogy eltántorítsa a polgárokat a közügyekben való részvételtől.
Megbélyegzi a civil szervezeteket.
Most úgy akarja ezt elérni a kormányzat, hogy kicsinyes bosszút áll az antidemokratikus, emberi jogokat sértő és korrupt lépései miatt a hangjukat hallató szervezeteken. A kormánytól függetlenül működő szervezeteket azzal akarja megbélyegezni, hogy a közösségi célok helyett külföldi érdekeket szolgálnak. Arra kötelezi a szervezeteket, hogy nyilvános megszólalásaikkor tüntessék fel ezt a véleményük hiteltelenítésére szolgáló bélyeget. Ha pedig ezt elmulasztják, azzal azt is kockáztatják, hogy az ügyész indítványára megszüntetik őket.
A parlamentnek – a társadalmi egyeztetést megkerülő módon – benyújtott törvényjavaslat hatása pusztító. Dermesztően hat a kormánytól független véleményre, eszközt ad a kormányzat kezébe a vele ellentétes vélemény elfojtására. A véleményszabadságot, a jóhírnév védelmét, a támogatók magánszféráját és a diszkrimináció tilalmát sértő törvényt a TASZ minden erejével támadni fogja, elsősorban nem a maga, hanem a civil társadalom védelme érdekében.
2. Kiket érint a törvény?
Az alapítványokat és az egyesületeket, bármilyen tevékenységet is végezzenek, kivéve a sport- és vallási egyesületeket, a pártokat, a szakszervezeteket, a kölcsönös biztosító egyesületeket, a közalapítványokat és a pártalapítványokat. Az egyesületeket és az alapítványokat akkor érinti, ha egyenként vagy összesítve külföldről 7,2 millió forintnál több juttatást kapnak. Minden külföldi forrásnak számít, ami nem Magyarországról érkezik. Az Európa Tanács vagy a Visegrádi Alap forrásai is. Az Európai Uniótól származó forrásokat csak akkor nem kell beleszámítani, ha az egy magyar állami szerven keresztül érkezik. A közvetlenül az EU-tól kapott források tehát külföldinek számítanak.
3. Mit kell csinálniuk az érintett egyesületeknek és alapítványoknak?
A törvény több kötelezettséget állapít meg:
- A szervezeteknek, ha külföldi támogatásaik elérik a 7,2 milliós összeghatárt, tizenöt napon belül kötelesek ezt az őket nyilvántartó bíróságnak bejelenteni. Ettől kezdve a szervezetet mint “külföldről támogatott szervezetet” tartják nyilván.
- A szervezeteknek ezen kívül évente be kell jelentenie a külföldről származó támogatók nevét, országát, városát, akkor is, ha azok magánemberek, és az általuk nyújtott támogatás összegét egyenként.
- A szervezet “külföldről támogatott szervezeti” minőséget kötelezően megjelentetik a Civil Információs Portálon, valamint, ami ennél súlyosabb, a szervezetnek ezt a megjelölést közzé kell tennie honlapján, az általa kiadott sajtótermékeken és egyéb kiadványokban is.
4. Miért baj, ha fel kell tüntetni egy szervezetről, hogy külföldről támogatott?
A jogszabály annak a kommunikációs hadjáratnak a része, ami azt sugallja, hogy amelyik szervezetet külföldről is támogatják, az valamilyen módon Magyarország érdekeivel ellentétes tevékenységet végez. Már ma is érezhető ennek a kampánynak a hatása: vannak olyan szervezetek, akik nem mernek együttműködni velünk és lehetnek olyan emberek, akik nem mernek hozzánk jogi segítségért fordulni. Így közvetetten ezeket az embereket is megfosztja a hatékony segítségtől a kormányzat, illetve elérheti, hogy a polgárok problémáit ne legyen, aki képviselje vagy felhangosítsa. Egy példán keresztül: a TASZ azért kezdett el a kórházi fertőzések ügyével foglalkozni, mert számos panasz érkezett hozzánk. Jogi tudásunkat felhasználva juttatjuk el ezeket a panaszokat a megfelelő helyre, azért, hogy az egészségügy e problémájára átfogó megoldás szülessen.
5. Mi történik azzal a szervezettel, amelyik bármelyik kötelezettségét nem teljesíti?
Először az ügyész felszólítja, majd ha ez a felszólítás eredménytelen, akkor ismételten felszólítja a szervezetet, hogy teljesítse a kötelezettséget. Ha az ismételt felszólítás is eredménytelen, akkor a szervezet 10 000 forinttól 900 000 forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. Ha a bírság kiszabását követően sem felel meg a szervezet a törvénynek, akkor megszüntethetik, egyszerűsített törlési eljárásban törlik a bírósági nyilvántartásból.
6. Mi a civiltörvény előzménye?
A magyar kormány 2013 óta folytat háborút a tőle függetlenül működő civil szervezetek ellen. Ezzel nincs egyedül a világban: az autokráciát kiépítő kormányok más országokban is egy hosszú folyamat részeként fogadnak el ilyen törvényeket. A törvényt megelőzte több lejáratókampány, de a Norvég Civil Támogatási Alappal összefüggésben közigazgatási és büntetőeljárások is indultak már civilek ellen. Ezek kivétel nélkül azzal zárultak, hogy a civil szervezetek nem követtek el semmilyen jogsértést. Mindehhez érdemes azt is számításba venni, hogy a kormányzati propaganda az utóbbi években a “külföldi” jelzőt kitartó munkával a pejoratív “nemzettől idegen” jelentéstartalommal ruházta fel.
7. Milyen országban van még hasonló szabály?
Hasonló törvényeket fogadtak el a közelmúltban Izraelben és Oroszországban. Ezekben az országokban is egy hosszú kommunikációs kampány során fogadták el ezeket a törvényeket. Ám míg Izraelben csak a külföldi kormányoktól érkező támogatások számítanak, Oroszországban a törvény csak a politikai tevékenységet végző szervezetekre vonatkozik. Oroszországban a regisztrációt az igazságügyi miniszter végzi, és a kötelezettséget nem lehet kikerülni. A törvény következtében például az egyik legjelentősebb jogvédő szervezetet, az Agorát nemrég megszüntették.
8. Nincs mit titkolnunk: ismerd meg a TASZ gazdálkodását!
Vannak, akik azt mondják, nem működünk átláthatóan, nem tudható, miből finanszírozzuk működésünket. Akik ezt állítják, nem mondanak igazat. Beszámolóink, mérlegeink, eredmény-kimutatásaink, független könyvvizsgálói jelentéseink, az szja 1%-ának felhasználásáról szóló közlemények évekre visszamenőleg elérhetők a TASZ honlapján. A beszámolók pályázati forrásonként tartalmazzák a bevételeinket: pontosan tudható, ki milyen céllal finanszírozza tevékenységünket. Letölthető a számviteli politikánk, a selejtezési szabályzatunk, a cafetéria szabályzatunk, a házipénztár kezelési szabályzatunk, a leltárkészítési és leltározási szabályzatunk, a számlarend és bizonylatolás rendje, a béren kívüli juttatások szabályzata és a szervezeti és működési szabályzat is.
A TASZ számára fontos kérdés saját magának átláthatósága. Mi nem gyakorolunk közhatalmat, és nem is törekszünk rá, ráadásul nem fogadunk el olyan magyar közpénzt, amelynek odaítélésébe magyar közhatalmi szervezetnek beleszólása van. Ezért nem ugyanazon az elvi alapon követeljük meg magunkon a nyilvánosságot, mint az államon. Nekünk azért kell átláthatóan működnünk, mert a politikai nyilvánosság részeként tevékenykedünk, befolyásolni szeretnénk a szabadságjogok érvényesülését, a polgárok pedig, akik közösségének problémáival foglalkozunk, csak egy átláthatóan működő TASZ munkájának a hitelességét tudják megítélni. Saját magunk átláthatósága tehát számunkra hitelességi kérdés.
https://tasz.hu/magunkrol/tasz-gazdalkodasanak-nyilvanossaga
9. Nemzetközi állásfoglalások, felszólalások a civiltörvény témájában
Összefoglaló a Külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló törvényjavaslat kapcsán született nemzetközi szervezeti megszólalásokról
A T/14967. számú törvényjavaslat, amit civil törvény néven is emlegetnek, az évi 7,2 millió forintot elérő mértékű külföldi támogatást kapó szervezetek számára előírja a “külföldről támogatott szervezet”-ként való regisztrációt, ennek feltüntetését a honlapjukon és a különböző kiadványokon. Az egyéni képviselői indítványként benyújtott törvény tartalmáról részletesen beszámoltunk megjelenésekor a honlapunkon: https://tasz.hu/magunkrol/maradunk-nem-hallgat-el-tasz. A törvény elfogadása jelenleg a Parlament ülésterve szerint a május 29-i héten fog megtörténni. Mindeközben több olyan nemzetközi szervezet is kifejezte aggályait, kritikáit a törvényjavaslattal kapcsolatban, amelynek hazánk tagja. Voltak olyan megszólalások, amelyek a törvény visszavonására hívták fel a Kormányt.
Európai Unió
Az Alapvető Jogok Ügynöksége még április elején adott ki egy hírt, amiben az egyetemi autonómia és az élénk civil társadalom védelmében szólalt fel. Megállapította az ügynökség, hogy élénk civil társadalom nélkül nem valósulhatnak meg az Európai Unió alapvető értékei, az emberi jogok védelme, a jogbiztonság és a demokrácia.
http://fra.europa.eu/en/news/2017/fra-expresses-concern-over-threats-civil-society-and-freedom-education-eu
Az Európai Parlament május 17-én fogadott el egy határozatot Magyarország helyzetéről. Ebben a határozatban többek között felhívta a magyar Kormányt arra, hogy vonja vissza a T/14967. számú törvényjavaslatot. Ezen felül az elfogadott határozat kimondja, hogy a magyarországi helyzet az Európai Unió szóló Lisszaboni Szerződés 2. cikkében foglalt értékek, így a jogbiztonság, demokrácia és alapvető jogok védelme, súlyos megsértésével fenyeget.
http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?type=MOTION&reference=B8-2017-0295&language=EN
Európa Tanács:
- Regionális nemzetközi szervezet, amelynek 48 tagja van
- az 1950-ben elfogadott Emberi Jogok Európai Egyezménye fontos eredmény, ez hozta létre az Emberi Jogok Európai Bíróságát, az ún. Strasbourg-i bíróságot
Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése 2017. április 27-én fogadott el egy határozatot Aggasztó fejlemények Magyarországon: törvényjavaslat korlátozná a civil szervezetek működését és a Közép Európai Egyetem lehetséges bezárása címmel. A tervezett törvénnyel kapcsolatban a határozat aggodalomnak adott hangot több okból, így a (1) társadalmi egyeztetés hiánya miatt, (2) azért mert a törvény egyes szervezeteket kiemel, valamint azon törvényi előírások kapcsán, amelyek (3) arra köteleznék a szervezeteket, hogy feltűntessék a külföldről finanszírozott szervezet bélyeget kiadványaikon, (4) a magánszemély támogatóik személyes adatainak bejelentését írják elő, illetve (5) a súlyos, akár a szervezet megszüntetését jelentő szankciók miatt. A határozat külön kitér a közhatalmat gyakorlók által alkalmazott vádaskodó és megbélyegző retorikára, ami kétségeket ébreszt a törvény bevallott céljával kapcsolatban. Ezen felül a Közgyűlés kikérte a Velencei Bizottság véleményét a tervezett civil törvényről, illetve felhívta a magyar Kormányt, hogy a Velencei Bizottság véleményében foglaltak végrehajtásáig függessze fel a törvényjavaslat elfogadását.
http://assembly.coe.int/nw/xml/XRef/Xref-XML2HTML-en.asp?fileid=23715&lang=en
Az Emberi Jogok Biztosa, Nils Muiznieks Kövér Lászlónak, az Országgyűlés elnökének írt levelet. A levélben a biztos kiemeli, hogy a törvény indoklása azon a káros és hibás feltételezésen alapul, hogy a külföldről származó finanszírozás szükségképpen a külföldi érdekek szolgálatát jelzi, ami szükségképpen rosszindulatú és a magyarok érdekeivel ellentétes. A biztos szintén felhívja a figyelmet arra, hogy a civil szervezetek megbélyegzése a külföldi finanszírozás miatt rombolja a szervezetek iránti bizalmat és korlátozó hatással lehet a tevékenységükre. A biztos is osztja a Parlamenti Közgyűlés által megfogalmazott aggodalmakat, valamint figyelmeztet arra, hogy a szervezet megszüntetése csak három ok alapján elfogadható: csőd, hosszú inaktivitás és súlyos szabálytalanság. A biztos arra sürgeti a parlamentet, hogy ne fogadja el a törvényjavaslatot.
http://www.coe.int/en/web/commissioner/-/commissioner-calls-on-hungary-s-national-assembly-to-reject-law-on-foreign-funded-ngos
A legrészletesebb véleményt az Európa Tanács Nemzetközi Nem-kormányzati Szervezetek Konferenciája adta. A Konferencia véleményét a nem-kormányzati szervezetekre vonatkozó jogi szabályozás szakértői tanácsa alapozta meg. A szakértői tanács szerint a törvényjavaslat nagy mértékben ellentétes európai és nemzetközi jogi szabályokkal, valamint megnyitja a kaput a civil szervezetek további diszkriminációja, illetve megbélyegzése előtt. A Konferencia ezért arra hívja fel a magyar szerveket, hogy ne fogadják el ezt javaslatot.
http://tinyurl.hu/kB93/
ENSZ különleges jelentéstevők
- egyes tematikus emberi jogi kérdésekkel foglalkoznak: országlátogatások, megkeresések útján folytatnak vizsgálatokat
- az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának tesznek jelentést
Három különleges jelentéstevő, a véleménynyilvánítás szabadságával, az egyesülési és gyülekezési szabadsággal és az emberi jogok védőinek helyzetével foglalkozó, küldött közös levelet a Kormánynak. A jelentéstevők számos kritikát megfogalmaztak a törvényjavaslattal kapcsolatban kezdve a külföldi támogatást kapó szervezetek hátrányos megkülönböztetésével, a súlyos szankciók kilátásba helyezésén át, egészen odáig, hogy a meglévő beszámolási kötelezettségek fényében az átláthatóság szempontjából a törvényjavaslat felesleges. A jelentéstevők megállapították, hogy a külföldről finanszírozott szervezet megkülönböztető jelzés közzétételére kötelezés az érintett szervezetek véleménynyilvánítási szabadságának korlátozását jelentené. A jelentéstevők felhívták a Kormányt, hogy adjon válaszokat a fenti kifogásokra, valamint támassza alá, hogy miként szolgálja a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelmet az, hogy a civil szervezeteket kényszerítik arra kényszerítik, hogy magukat „külföldről finanszírozott szervezet”-ként bejelentsék. A jelentéstevők további kérdést tettek fel a kormánynak arra vonatkozóan, hogy mi indokolja a 7,2 millió forintos határt, illetve az ennél több külföldi támogatással rendelkező szervezetek megkülönböztetését az ennél kevesebb ilyen támogatással rendelkezőktől.
http://www.ohchr.org/Documents/Issues/Opinion/Legislation/OL-HUN-2-2017.pdf
10. Pár gondolat az álcivilség vádjáról
Csak úgy röpködtek az álcivilezések az elmúlt hetekben. A kormány és a kormánypárt vezetői a velük szemben kritikus szervezeteket minősítették álcivileknek, akiket a radikálisabbak szerint ki kell takarítani az országból, a mérsékeltebbek szerint pedig a jelenleginél átláthatóbbá kell tenni. Akik pedig ezekkel a politikusokkal nem értettek egyet, azzal vágtak vissza, hogy a valódi álcivilek a kormányközeli alapítványok, egyesületek, egyéb szakmai műhelyek. A civilséget sokan próbálják definiálni, az álcivilséget kevesebben. Az álcivil kifejezést ma sok különböző értelemben használják. Ismerkedjünk meg az álcivilek tipológiájával!
Mi a QUANGO?
A jelenlegi politikai megszólalásokban ebben az értelemben nem nagyon használja senki az álcivil szót. A magyarországi QUANGO-k nem szokták azt állítani magukról, hogy civilek, így nem is rántja le senki a leplet róluk azzal, hogy valójában álcivilek. A QUANGO a quasi-autonomous non-governmental organisation angol szavak rövidítése, ez magyarul kvázi autonóm nemkormányzati szervezetet jelent. Olyan szervezetek megjelölésére szokták használni, amelyek egyszerre magukon hordozzák a nemkormányzati szervezetek (NGO-k) és a közhivatalok vagy közintézmények sajátosságait. Hibrid szervezetekről van szó, amelyek külsőre hasonlítanak a civilekre (például alapítványi formában működnek), de állami feladat ellátásra, az állam valamely szerve hozza létre őket, közfeladatot látnak el, meghatározóan közpénzből, az állam vagy szervei kontrollja alatt működnek, például úgy, hogy döntéshozó testületében helyet kapnak állami vezetők.
Ismert magyar QUANGO-k a Magyar Nemzeti Bank alapítványai, a Pallas Athéné Domus Animae Alapítvány (PADA), a Pallas Athéné Domus Scientiae Alapítvány (PADS), a Pallas Athéné Geopolitikai Alapítvány (PAGEO), a Pallas Athéné Domus Concordiae Alapítvány (PADOC), a Pallas Athéné Domus Mentis Alapítvány (PADMA) és a Pallas Athéné Domus Innovationis Alapítvány (PADI). Ezeket a Magyar Nemzeti Bank alapította, a Magyar Nemzeti Bank pénzéből működnek, kuratóriumaikban a Magyar Nemzeti Bank és más állami szervek tisztségviselői és azok rokonai is helyet kaptak. Mégis, mivel alapítványi formában működnek, szerepelnek a birosag.hu-n elérhető Civil Szervezetek Névjegyzékében. Ők nem állították magukról, hogy civil szervezetek lennének, ami miatt mégis indokolt szólni e kategóriáról az az, hogy amikor Kósa Lajos azt mondta, hogy az alapítványok vagyona elveszítette közpénz jellegét, akkor valami hasonlóról beszélt.
QUANGO-e a TASZ?
Ezt szerencsére senki nem állítja, és természetesen a TASZ nem QUANGO. Nem kormányzati szervek vagy képviselőik alapították, nem állami feladatok ellátására hozták létre, költségvetésében nem szerepel olyan közpénz, amit kormányzati döntés alapján szerez meg, döntéshozó szerveiben nem képviselteti magát semmilyen módon az állam.
Mi fán terem a GONGO?
A GONGO is egy rövidítés, a government-organized non-governmental organization szavaké, ami magyarul kormányzat által szervezett nemkormányzati szervezetet jelent. Ezek olyan látszólag civil szervezetek, amelyeket – a QUANGO-khoz képest kevésbé láthatóan és egyértelműen – a kormányzat, esetleg a kormánypárt hoz létre és/vagy finanszíroz, működtet, azért, hogy a civil szervezeti működést mímelve a kormányzat politikai céljait támogassák, illetve közreműködjenek a kormány céljai megvalósításában. A GONGO-k esetében a kormányzati befolyás leginkább a szponzorációban érhető tetten, de árulkodó lehet az is, ha egy szervezet mindig mindenben egyetért a kormánnyal, de jellemzően nem a mindenkori kormánnyal, csak egy bizonyossal. Ha változik a kormány álláspontja, akkor a GONGO-é is. A GONGO-k egy jelentős részét nem demokratikus országokban hozzák létre kifejezetten a valódi civil szervezetek kompromittálására, hogy azok állításaival szembe lehessen állítani egy hasonlónak tűnő másik “civil” álláspontot.
Ha kíváncsi vagy egy magyar GONGO-ra, kattints ide.
GONGO-e a TASZ?
Nehéz lenne azzal vádolni a TASZ-t, hogy a jelenlegi kormány szekerét tolja, de azzal néhányan időnként megpróbálkoznak, hogy azt állítják, a TASZ az előző kormányok valamelyikének GONGO-ja. Szerencsére ezt nyilvánosan elérhető adatokkal könnyű cáfolni, ismeretes, hogy a TASZ az előző kormányoknak is a kíméletlen kritikusa volt, amiért a jelenlegi kormánypártok még ki is akarták tüntetni (aztán szerencsére erre nem került sor). És nemcsak most, hanem korábbi kormányoktól sem fogadott el közpénzt, ahogy pártok pénze sem kellett neki.
Mi a DONGO?
A DONGO nem a poszméh másik elnevezése, hanem a donor-organized non-governmental organization, vagyis a donor által szervezett NGO rövidítése. Ezek olyan civil szervezetek, amelyek valójában nem a saját, hanem a működésüket támogató intézmények céljait valósítják meg, szervezetük kialakításában és a tevékenységükben a támogatók befolyása érvényesül. Azt teszik, amit a donor mond. Néha, de nem szükségszerűen a döntéshozó testületeiben helyet kapnak a donorok képviselői, de az is elég ahhoz, hogy egy szervezet DONGO legyen, ha a céljait és az azokhoz rendelt eszközeit nem maga határozza meg, hanem azokat a pénzzel együtt a támogatótól kapja. Németh Szilárd valami ilyesmiről beszélt, amikor azt mondta, hogy „aki fizet, az muzsikáltat”.
DONGO-e a TASZ?
Nos ez az, amiben a már említett Németh Szilárd is hisz, és lehet, hogy sokan bedőlnek neki, ezért érdemes erről bővebben írnunk. A TASZ-t számos donor támogatta már, de sem most, sem a múltban nem vettek részt az irányításában. A TASZ egyesületi formában működik. Magánszemélyek hozták létre az alapszabályában meghatározott célok elérésére, amely szerint a TASZ arra alakult, hogy “előmozdítsa az emberek szabadságjogainak tiszteletben tartását, alkalmazását és elismerését, hogy a szabadságjogokat a jog uralma védelmezze”. A TASZ tagjainak összességét tömörítő közgyűlés választja meg az egyesület elnökségét, amelyben nincs helyük a TASZ-t támogató intézmények képviselőinek. Az elnökség dönti el, hogy a TASZ milyen programokat működtet, vagyis milyen témákkal foglalkozik az emberi jogvédelmen belül. Ezt a Szervezeti és Működési Szabályzatban rögzíti, ami értelemszerűen nem annak függvényében változik, hogy éppen mire adnának pénzt a donorok, ezt az elnökség nem is nagyon tudja, hiszen nem tárgyal soha a donorokkal, nincs közöttük kapcsolat. Az elnökség igazgatókat nevez ki a TASZ munkaszervezetének élére, akik a munkatársakkal közösen határozzák meg a szervezet stratégiáját az SZMSZ-ben meghatározott programok adta kereteken belül. Az igazgatók közül az ügyvezető igazgató az első számú felelőse a forrásteremtésnek, aki a TASZ munkatársaival együtt azon dolgozik, hogy megteremtse a pénzügyi alapját a kitűzött célok eléréséhez a stratégiában megjelölt eszközök megvalósításának. A TASZ a stratégiájában meghatározott, saját maga elé tűzött feladatok finanszírozására pályázati lehetőségeket keres és pályázatokat nyújt be, ha pedig elnyeri azokat, akkor a pénz elköltése után beszámol a támogatóknak. Amely tevékenységre nem talál pályázati forrást, azt magánadományokból finanszírozza. Ezért nagyon fontosak a magánadományok: lehetővé teszik, hogy egy-egy témával akkor is foglalkozzunk, ha azt a tevékenységet nem támogatja senki más. A TASZ az álláspontját soha nem egyezteti a támogatókkal. A célok megvalósításának mikéntjébe a donoroknak nincs beleszólásuk, és nem is akarnak beleszólni. Egyetlen ilyen kísérletre tudok visszaemlékezni, amikor egy európai ország nagykövetsége szerette volna elérni, hogy az általuk finanszírozott projektben az ő céljaikkal nem összeegyeztethető mondanivaló helyett inkább valami másról beszéljünk. De ebbe sem mentünk bele, egyrészt annak ellenére foglalkoztunk a kérdéssel, hogy a donor nem szerette volna, másrészt minden lehető módon jeleztük, hogy mi a mi álláspontunk, és az miben tér el a donorétól. Komoly konfliktus volt, mégis beleálltunk. Mindezek ismeretében bátran kijelenthetem: a TASZ nem DONGO.
Szabó Máté
Ha te is részt vennél a munkánkban, csatlakozz hozzánk. Rád is szükségünk van ahhoz, hogy minden jogsértésnél ott legyünk. Legyél te is a szabadság részvényese!
11. Civilek nélkül nem megy: Magyarországnak szüksége van ránk
A magyar társadalomnak szüksége van a civil szervezetek munkájára. Sokféle és pótolhatatlan munkát végzünk a közjó és a demokrácia kiteljesítése érdekében: az állampolgárok önszerveződésének biztosítunk lehetőséget, keretet adunk közös tevékenységeiknek a kultúra, az oktatás, az egészségügy, a környezetvédelem vagy az érdekérvényesítés területén. Lehetővé tesszük, hogy az állampolgárok csoportjai közösen képviselhessék érdekeiket, részt vegyenek a közéletben és ellenőrizzék a politikai hatalom mindenkori gyakorlóit. Mi, az állásfoglaláshoz csatlakozó civil szervezetek elutasítjuk a kormány korlátozó és megbélyegző törekvéseit, mert tudjuk, hogy a magyar társadalomnak szüksége van ránk. Olyan ügyekkel foglalkozunk, amikre mások nem fordítanak kellő figyelmet. Kiállunk magunkért és egymásért.
Magyarországnak szüksége van civilekre
Mi, az állásfoglaláshoz csatlakozó civil szervezetek határozottan tiltakozunk az egyesülési szabadságot sértő szabályozás ellen. Ugyanígy elutasítjuk a civil szervezetek és ügyfeleik, szimpatizánsaik, támogatóik megbélyegzését. Ez nemcsak az egyes szervezetek munkáját és megítélését befolyásolja, de általában is korlátozza a demokratikus véleménynyilvánítás, a közügyekben való állampolgári részvétel lehetőségét. Az eddig elhangzott nyilatkozatok alapján a tervezett jogszabály ellentétes lehet a Magyarország által is aláírt, vonatkozó nemzetközi egyezményekkel és kérdéses, hogy egyáltalán kiállná-e az alkotmányosság próbáját.
A „nemzeti konzultációt” pedig alkalmatlannak tartjuk arra, hogy az állampolgárok valódi, tényeken alapuló véleményt alkossanak, és fejtsenek ki. Az eddigi tapasztalatok alapján egyértelmű, hogy ez nem helyettesítheti a valós társadalmi vitát.
A civil szektor hatályos magyarországi szabályozása megfelelő keretet és kellő biztosítékokat ad ahhoz, hogy a civil szervezetek jogszerűen, átláthatóan és elszámoltathatóan csinálják azt, amire létrejöttek. Gazdálkodásának átláthatósága ma is kielégítően szabályozott terület, a sajtónyilatkozatokban emlegetett adatok bárki által megismerhetőek.
Ezért elfogadhatatlannak tartjuk, hogy az új jogalkotási elképzelésekről és a “nemzeti konzultációról” csak a sajtóból értesüljünk, hogy egyes politikusok nyilatkozataikban megpróbálják a civileket lejáratni és megosztani. Elvárjuk, hogy az új törvény(módosítás) az érintettek bevonásával, szakmai vitában nyerje el végső formáját, ahogy az egy demokratikus jogállamban elvárható, és ahogy azt Magyarországon is jogszabályok írják elő.
Követeljük, hogy a civil szektor, a civil szervezetek működésének szabályozása az átláthatóság, a támogatások és a tevékenységek szempontjából egységes, a nemzetközi és európai normáknak megfelelő legyen, és biztosítsa az állampolgárok jogát ahhoz, hogy szabadon szerveződjenek és keressenek forrásokat tevékenységükhöz.
A kezdeményező civil szervezetek listája, amely a szervezetek honlapján folyamatosan újabb csatlakozókkal frissül:
12. Mit mond az ombudsman?
Véleményt nyilvánított a külföldről támogatott szervezeteket megbélyegző törvényről az alapvető jogok biztosa is. Álláspontját hivatalból küldte meg az Országgyűlés Törvényalkotási Bizottsága elnökének. Az álláspont szerint a szervezetek megkülönböztetése a pluralizmus alkotmányos értékét befolyásolhatja.
A biztos hangsúlyozta, hogy az ombudsmani intézmény évtizedek óta gyümölcsöző munkakapcsolatban áll a jogvédelemben szerepet vállaló civil szervezetekkel, és fontos partnerének tekinti őket.
Az ombudsman elismerte, hogy a civil szervezetek gazdálkodásának átláthatóságához közérdek fűződik. Ugyanakkor felhívta a figyelmet azokra a beszámolási és közzétételi kötelezettségekre, amelyek az átláthatóság biztosítékául szolgálnak.
A törvényjavaslat mögötti elgondolásról, miszerint a külföldről támogatott szervezetek társadalmi befolyásukat Magyarország nemzetbiztonságát és szuverenitását veszélyeztető módon érvényesíthetik, az ombudsman azt gondolja, hogy a civil társadalom tevékenységével természetszerűleg befolyásolja a közéletet, a társadalmi döntéshozatalt. Az e szervezetek által képviselt különböző szellemi irányzatok léte nem nemzetbiztonsági kockázat, hanem az Alaptörvény értékének is tekintett pluralizmus velejárója.
Az ombudsman felhívja a figyelmet arra, hogy a törvényjavaslat magától értetődőnek tartja, hogy valamely civil szervezet pénzügyi háttere és a szervezet által népszerűsített eszmeiség között összefüggés van. És bár ennek az állításnak sem az igazolására, sem a cáfolatára nem vállalkozik, azt megállapítja, hogy a közvéleménynek kell állást foglalnia abban a kérdésben, hogy milyen nézetekkel, eszmékkel, értékekkel azonosul, és milyeneket utasít el. A nézetek, eszmék és értékek piacán az állam, bár legitim módon támogathat egyes nézeteket, ezt a piacot nem sajátíthatja ki. A különböző álláspontok képviselete önmagában nem sérti a magyar alkotmányos értékeket, még akkor sem, ha az adott megközelítésmód nem áll összhangban a kormányzat által képviselt állásponttal vagy értékrenddel.
Az ombdusman a törvényjavaslaról szóló álláspontját úgy összegezte, hogy a civil szervezetek közötti, pénzügyi háttéren alapuló különbségtétel befolyásolhatja a plurális demokratikus vitát, amely mellett az Alaptörvény is elkötelezett. Ennek megfelelően kérte, hogy a törvényalkotás során vegyék figyelembe e szempontokat.
Az Alapvető Jogok Biztosa Hivatala vezetőjének az ombudsman álláspontját ismertető levele honlapunkról letölthető.
