Szabad Január kampány - 2019

Propaganda; azt hittük, hogy a huszadik század elnyomó rendszereivel ez is elmúlt, de mégis újra életünk részévé vált. 2019-ben ott tartottunk, hogy a közmédia épületében ellenzéki képviselőket vernek biztonsági emberek, de közben az épület előtt zajló tüntetésről nem hajlandóak beszámolni. Közben akkor is értesülünk a propagandában terjesztett álhírekről, ha nem szeretnénk. Ott vannak az autónkban zenehallgatás közben, a sportközvetítések félidejében, a metróban, és sok esetben háttérzajként a családi ebédlőasztalnál is. Többet tudunk Soros György állítólagos terveiről, mint az időközben külföldre költözött barátainkéról.

A #szabadjanuár kampányt azért indítottuk, hogy ne érezd magad eszköztelennek a hatalmasra nőtt állami propagandagépezettel szemben. Az egy hónapos közösségi média kihívásban arra buzdítottunk mindenkit, hogy zárja ki az életéből a propagandát. A kampányunk jelmondata Deák Ferenc híres mondása: “Ha tőlem függene, a sajtótörvénynek csak egy paragrafusa volna: hazudni nem szabad.”

A propaganda a hatalom eszköze, melynek célja a kormány által
meghatározott üzenetek terjesztése az emberek manipulálása és a félelem gerjesztése érdekében. A politikai üzenetek terjesztését a kormány elsősorban a közmédián és a hozzá politikai és gazdasági alapon szorosan kapcsolódó médiumokon keresztül végzi. Ezek a médiumok nem tekinthetőek sajtónak, mivel nem tartják be a független újságírás alapvető elveit és kormányzat megbízásából és érdekében működnek.

A kampányhoz záróeseményeként Miért működik a propaganda? címmel rendeztük Megafon-estet rendeztük a Három Hollóban. Meghívott szakértőkkel a magyar propaganda, illetve sajtó helyzetét három fontos témán keresztül jártuk körbe:
- párhuzamosan beszélünk a propaganda működéséről, kialakulásának okairól,
- a magyarok álhír fogyasztásáról és az ezzel kapcsolatos tendenciákról,
- illetve a propagandával szembeni lehetséges fellépésről és az újságírók lehetőségeiről.

Az eseményen részt vettek:

Bodrogi Bea - jogász, TASZ
D. Bányász Gergő - rovatvezető
Erdélyi Péter - újságíró, 444
Krekó Péter - politológus, szociálpszichológus, Political Capital
Nagy Krisztina - médiajogász, Mérték Médiaelemző Műhely
Veiszer Alinda - szerkesztő-műsorvezető, újságíró

Moderátor: Diószegi-Horváth Nóra - újságíró, Mérce

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Dermesztő hatással járhat a rémhírterjesztés tényállásának módosítása

A koronavírus elleni védekezésről szóló T/9790. számú törvényjavaslat a Btk. rémhírterjesztésről szóló szabályait is módosítaná. Elemzés.

KISOKOS: Szabálysértési útmutató diáktüntetőknek

A 2018 tavaszi diáktüntetéseket követően a rendőrség eljárásokat indított az egyes tüntetőkkel szemben. Ezek az eljárások jogilag meglehetősen kérdésesek, ugyanis a gyülekezési jog és a gyülekezési törvény széleskörű védelmet nyújt ahhoz, hogy a polgárok és így a diákok is gyakorolhassák az alapvető jogukat és kifejezhessék az utcán, köztereken a politikai véleményüket. A szabálysértési eljárásokra csak rendkívül indokolt esetekben, a tüntetések befejezését követően kerülhet sor. Ebben a tájékoztatóban azt nézzük át, hogy a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (Szabstv.) alapján milyen szabálysértési eljárások jöhetnek szóba és hogy azok mikor jogszerűek.

Kommunikálta a Parlamentből kitiltott újságírók ügyét a strasbourgi bíróság

2016 novemberében fordultunk a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB) annak a hat újságírónak az ügyében, akiket hónapokra kitiltott a Parlament épületéből Kövér László, az Országgyűlés elnöke. Április elején kommunikálta az ügyet az EJEB a magyar kormány felé, amivel érdemi szakaszba jutott az ügy.