Tagállami jogszabály Chartával konform értelmezése
Bírói álláshelyre kiírt pályázat érvénytelenítése elleni jogorvoslat
A Győri Ítélőtábla Mf.30.054/2020/13. számú ítélete
Mi történt?
Egy bíró a Fővárosi Ítélőtáblán kiírt bírói álláshelyre pályázott, a pályázatát első helyre rangsorolták. Ám az Országos Bírósági Hivatal elnöke nem helyezte át a megpályáztatott álláshelyre, inkább – bármiféle érdemi indoklás nélkül – érvénytelenítette a pályázatot, majd nem sokkal azután újra meghirdette ugyanazt az álláshelyet. A bíró új pályázatot nyújtott be, amit megintcsak első helyre rangsoroltak, de az eljárást megint érvénytelenítették, így kezdődhetett a folyamat elölről. A bíró pert indított a releváns bírósági igazgatási szervek ellen. Az ügyben született jogerős ítélet nemcsak az OBH eljárásának jogellenességét állapította meg, de fontos garanciákat is lefektetett a hasonló igazgatási önkénnyel szemben a bírói állások pályáztatása során. (A jogerős ítéletet a OBH elnöke és a Fővárosi Törvényszék felülvizsgálati indítványa nyomán a Kúria megváltoztatta, a bírónak az összes kereseti kérelmét elutasított; a Kúria ítéletét a felperes bíró alkotmányjogi panasszal megtámadta. Az Alkotmánybíróság eljárása folyamatban van, így az ügy érdemben még nem zárult le. Az alábbiakban a Charta alkalmazására épülő alapjogi érvelés módszerének szempontjából leginkább tanulsággal szolgáló jogerős ítéletet mutatjuk be.)
Hogyan befolyásolta az alapjogi érvelés az ügy kimenetelét?
Az ügy egyik alapkérdése az volt, hogy lehet-e bírósághoz fordulni az OBH elnökének bírói álláspályázatot érvénytelenítő döntése ellen annak ellenére, hogy az ilyen döntéssel szembeni jogorvoslat kezdeményezésének jogát az erre vonatkozó törvényi szabályok egyértelműen nem állapítják meg. Az ítélet szerint a pályázatok érvénytelenítése nem pusztán általános igazgatási kérdés, hanem a pályázók jogos érdekeit érintő egyedi munkáltatói intézkedés, amivel szemben a pályázók számára biztosítani kell a bírósági jogorvoslatot. Az ítélet az uniós jogra alapozta a bírói állásokra pályázó személyek jogát a pályázat érvénytelenítésével szembeni jogorvoslathoz. Az uniós jog a jogállamiság és a hatékony jogvédelem elveinek érvényre jutását követeli meg minden tagállamban, ennek során pedig az EU Alapjogi Chartájában biztosított jogok, köztük a jogorvoslathoz való jog érvényre juttatására kötelezi a tagállamokat. Az uniós jog elsőbbségénél fogva a magyar bíróságoknak a jelenlegihez hasonló eljárásokban még akkor is biztosítaniuk kellene a jogorvoslathoz való jogot, ha ennek a hazai jogszabályok kifejezetten ellentmondanának. Az érvénytelenítő döntést pedig – erre vonatkozó explicit előírás hiányában is – megfelelően indokolni kell, a pályázók ugyanis csak így tudnak élni a jogorvoslathoz való jogukkal. A bíróság tehát olyan helyzetben, ahol a magyar jog a jogorvoslathoz való jog és érvényesülésének feltételei tekintetében szabályozási hiányosságot tapasztalt, az Alapjogi Charta rendelkezéseiből levezetve állapított meg jogosultságot illetve kötelezettséget, és döntötte el a jogvitát. {Lásd különösen az ítélet [21] bekezdését.}
Milyen eljárásban született a döntés?
Munkáltatói intézkedés jogszabályba ütközése miatt indított munkaügyi per.
Hol született a döntés?
A Győri Ítélőtáblán.
Miért releváns az ügyben az Alapjogi Charta?
Az uniós jog elsőbbségének elve, valamint a nemzeti jogszabályok lehető legteljesebb mértékben az uniós jog követelményeinek megfelelő értelmezésének kötelezettsége, és amennyiben ez nem lehetséges, az uniós jog teljes érvényesülésének biztosítása érdekében a nemzeti jogszabályok uniós joggal ellentétes rendelkezései alkalmazása mellőzésének kötelezettsége, végső soron a jogalanyok uniós jogból eredő jogai hatékony bírói jogvédelmének elve minden tagállam számára előírja, hogy meg kell teremtenie azokat a jogorvoslati lehetőségeket, amelyek az uniós jog által szabályozott területeken, különösen a Charta 47. cikkének értelmében, hatékony bírói jogvédelem biztosításához szükségesek. (Lásd bővebben az Európai Unió Bíróságának C-585/18., C-624/18. és C-625/18. számú egyesített ügyekben hozott ítélete indokolását, különösen a 168. bekezdését.)
Ehhez az oldalhoz oktatóvideók is készültek, ezek megtekinthetőek az alábbi linkeken:
Az Európai Unió finanszírozásával. Az itt szereplő vélemények és állítások a szerzők álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Unió vagy az Európai Oktatási és Kulturális Végrehajtó Ügynökség (EACEA) hivatalos álláspontjával. Sem az Európai Unió, sem az EACEA nem vonható felelősségre miattuk.
