Munkajog

Tagállami jogszabály Chartával konform értelmezése

Bírói álláshelyre kiírt pályázat érvénytelenítése elleni jogorvoslat

A Győri Ítélőtábla Mf.30.054/2020/13. számú ítélete

Mi történt?

Egy bíró a Fővárosi Ítélőtáblán kiírt bírói álláshelyre pályázott, a pályázatát első helyre rangsorolták. Ám az Országos Bírósági Hivatal elnöke nem helyezte át a megpályáztatott álláshelyre, inkább – bármiféle érdemi indoklás nélkül – érvénytelenítette a pályázatot, majd nem sokkal azután újra meghirdette ugyanazt az álláshelyet. A bíró új pályázatot nyújtott be, amit megintcsak első helyre rangsoroltak, de az eljárást megint érvénytelenítették, így kezdődhetett a folyamat elölről. A bíró pert indított a releváns bírósági igazgatási szervek ellen. Az ügyben született jogerős ítélet nemcsak az OBH eljárásának jogellenességét állapította meg, de fontos garanciákat is lefektetett a hasonló igazgatási önkénnyel szemben a bírói állások pályáztatása során. (A jogerős ítéletet a OBH elnöke és a Fővárosi Törvényszék felülvizsgálati indítványa nyomán a Kúria megváltoztatta, a bírónak az összes kereseti kérelmét elutasított; a Kúria ítéletét a felperes bíró alkotmányjogi panasszal megtámadta. Az Alkotmánybíróság eljárása folyamatban van, így az ügy érdemben még nem zárult le. Az alábbiakban a Charta alkalmazására épülő alapjogi érvelés módszerének szempontjából leginkább tanulsággal szolgáló jogerős ítéletet mutatjuk be.)

Hogyan befolyásolta az alapjogi érvelés az ügy kimenetelét?

Az ügy egyik alapkérdése az volt, hogy lehet-e bírósághoz fordulni az OBH elnökének bírói álláspályázatot érvénytelenítő döntése ellen annak ellenére, hogy az ilyen döntéssel szembeni jogorvoslat kezdeményezésének jogát az erre vonatkozó törvényi szabályok egyértelműen nem állapítják meg. Az ítélet szerint a pályázatok érvénytelenítése nem pusztán általános igazgatási kérdés, hanem a pályázók jogos érdekeit érintő egyedi munkáltatói intézkedés, amivel szemben a pályázók számára biztosítani kell a bírósági jogorvoslatot. Az ítélet az uniós jogra alapozta a bírói állásokra pályázó személyek jogát a pályázat érvénytelenítésével szembeni jogorvoslathoz. Az uniós jog a jogállamiság és a hatékony jogvédelem elveinek érvényre jutását követeli meg minden tagállamban, ennek során pedig az EU Alapjogi Chartájában biztosított jogok, köztük a jogorvoslathoz való jog érvényre juttatására kötelezi a tagállamokat. Az uniós jog elsőbbségénél fogva a magyar bíróságoknak a jelenlegihez hasonló eljárásokban még akkor is biztosítaniuk kellene a jogorvoslathoz való jogot, ha ennek a hazai jogszabályok kifejezetten ellentmondanának. Az érvénytelenítő döntést pedig – erre vonatkozó explicit előírás hiányában is – megfelelően indokolni kell, a pályázók ugyanis csak így tudnak élni a jogorvoslathoz való jogukkal. A bíróság tehát olyan helyzetben, ahol a magyar jog a jogorvoslathoz való jog és érvényesülésének feltételei tekintetében szabályozási hiányosságot tapasztalt, az Alapjogi Charta rendelkezéseiből levezetve állapított meg jogosultságot illetve kötelezettséget, és döntötte el a jogvitát. {Lásd különösen az ítélet [21] bekezdését.}

Milyen eljárásban született a döntés?

Munkáltatói intézkedés jogszabályba ütközése miatt indított munkaügyi per.

Hol született a döntés?

A Győri Ítélőtáblán.

Miért releváns az ügyben az Alapjogi Charta?

Az uniós jog elsőbbségének elve, valamint a nemzeti jogszabályok lehető legteljesebb mértékben az uniós jog követelményeinek megfelelő értelmezésének kötelezettsége, és amennyiben ez nem lehetséges, az uniós jog teljes érvényesülésének biztosítása érdekében a nemzeti jogszabályok uniós joggal ellentétes rendelkezései alkalmazása mellőzésének kötelezettsége, végső soron a jogalanyok uniós jogból eredő jogai hatékony bírói jogvédelmének elve minden tagállam számára előírja, hogy meg kell teremtenie azokat a jogorvoslati lehetőségeket, amelyek az uniós jog által szabályozott területeken, különösen a Charta 47. cikkének értelmében, hatékony bírói jogvédelem biztosításához szükségesek. (Lásd bővebben az Európai Unió Bíróságának C-585/18., C-624/18. és C-625/18. számú egyesített ügyekben hozott ítélete indokolását, különösen a 168. bekezdését.)

A strasbourgi bíróság szolgáltathat igazságot a végkielégítésüktől megfosztott egészségügyi dolgozóknak

A közalkalmazottaknak járó végkielégítés összegének csak töredékét kaphatták meg azok az egészségügyi dolgozók, akik nem írták alá az egészségügyi szolgálati munkaszerződést, és ezért közalkalmazotti jogviszonyukat a kormányzat megszüntette. A magyar Alkotmánybíróság ezt nem találta jogsértőnek, így Magyarországon nem maradt olyan fórum, amely e sérelmet orvosolhatná. A Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) segítséget nyújt az érintetteknek abban, hogy a strasbourgi bírósághoz fordulhassanak panaszukkal.

A munkában töltött éveik hosszától függően akár öthavi fizetésüknek megfelelő végkielégítéstől estek el azok az egészségügyi ágazatban dolgozók, akik azért vesztették el az állásukat, mert nem fogadták el a foglalkoztatásukra vonatkozó, 2021 márciusában életbe lépett új szabályozást.

Korábban már rámutattunk, hogy a törvényhozás ezzel megsértette az érintettek alkotmányos jogait, ezért 2021 áprilisában a TASZ és a Magyar Helsinki Bizottság az Alkotmánybíróságnak címzett alkotmányjogi panaszmintát készített azoknak, akik nem akarták annyiban hagyni jogaik megnyirbálását.

Az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint nemcsak a már megszerzett tulajdon, hanem a jogszabályokon alapuló „váromány” önkényes elvétele ellen is véd az Alaptörvény. A panasz ennek megfelelően rámutatott: az egészségügyi dolgozók annak tudatában végezték munkájukat akár évtizedekig, hogy ha jogviszonyuk rajtuk kívül álló okok miatt megszűnik, méltányos végkielégítés illeti meg őket. A beadvány arra is kitért, hogy a szabályozás diszkriminatív. 25 év munka után egy közalkalmazottnak nyolchavi, egy honvédelmi alkalmazottnak kilenchavi fizetésnek megfelelő végkielégítés jár, ám egy 25 éve pályán lévő egészségügyi dolgozó, ha nem lépett be az új egészségügyi jogviszonyba, csak háromhavi illetménynek megfelelő végkielégítést kapott, noha ugyanúgy hosszú időn át nehéz és felelősségteljes munkát végzett a jogviszonyának megszűnése előtt.

Csakhogy az Alkotmánybíróság semmi kivetnivalót nem talált a szabályozásban: határozatában úgy ítélte meg, hogy az érintett dolgozóknak nincs alapjuk a végkielégítés követelésére, mivel a közalkalmazotti törvény nem írja elő a végkielégítést arra az esetre, ha a közalkalmazotti jogviszony a törvény erejénél fogva szűnik meg. Diszkrimináció sem valósult meg az Alkotmánybíróság szerint, mert azok, akik nem léptek be az egészségügyi szolgálati jogviszonyba, megszűntek közalkalmazottak lenni, így nem is hasonlíthatók össze a közalkalmazottakkal.

A TASZ és a Magyar Helsinki Bizottság nem ért egyet ezzel a döntéssel. Annak értelmében ugyanis a jogalkotó bármikor kijátszhatja a végkielégítésre vonatkozó szabályokat azzal, hogy törvényi úton szüntet meg foglalkoztatási jogviszonyokat. Ez álláspontunk szerint kiüresíti a végkielégítés nyújtotta védelmet. Szintén nem helytálló az Alkotmánybíróság megközelítése a diszkrimináció kapcsán, hiszen a végkielégítés nem a közalkalmazotti jogviszonyban már nem álló dolgozók jogos várománya, hanem a még közalkalmazotti jogviszonyban álló dolgozóké, éppen a jogviszony megszűnésének esetére. Ezért az összehasonlíthatóság szempontjából nem a jogviszonyváltás elutasítását követő, hanem az azt megelőző időszakot kellett volna az Alkotmánybíróságnak figyelembe venni, amikor még minden érintett közalkalmazottként dolgozott.

Az Alkotmánybíróság azonban nem csupán tartalmilag hibázott, hanem a rá vonatkozó eljárási szabályokat sem tartotta be. A testülethez panasszal fordulók ugyanis semmilyen információt nem kaptak arról, hogy mi lett az általuk benyújtott panasz sorsa. Arról sem tájékoztatták őket, hogy egyáltalán megindult-e az általuk kezdeményezett eljárás, pedig a testület ügyrendje szerint erről minden indítványozót értesíteni kell. Még ennél is súlyosabb mulasztás, hogy az Alkotmánybíróság nem kézbesítette (azaz nem küldte meg) az indítványozóknak az ügyükben meghozott döntést, pedig erre törvény kötelezi. Az Alkotmánybíróság a számos panasz közül kettőt kiválasztott, azokat elbírálta, majd egy honlaphírt jelentetett meg arról, hogy a döntése mindenkire vonatkozik, aki az elvont végkielégítés miatt panasszal élt. Emiatt ma még sokan nem is tudják, hogy az Alkotmánybíróság elutasította jogorvoslati kérelmüket.

Mivel a magyar jogrendszerben már nincs kihez fordulni, az érintettek mehetnek a strasbourgi bírósághoz, amely kártérítést is megítélhet, ha úgy látja, hogy a végkielégítés elvonása, valamint az Alkotmánybíróság eljárására vonatkozó szabályok megsértése csorbítja az emberi jogaikat.

A Magyar Helsinki Bizottság és a TASZ beadványmintát és kitöltési útmutatót készített a strasbourgi eljárás megindításához. Fontos, hogy a bírósághoz csak azok fordulhatnak, akik alkotmányjogi panaszt is benyújtottak, és ezt igazolni tudják. Mivel az érintettek az Alkotmánybíróságtól semmilyen értesítést nem kaptak a panaszuk elbírálásáról, nekik a strasbourgi kérelem beadása előtt az Alkotmánybírósághoz kell fordulniuk egy igazolásért arról, hogy a februári határozat az ő ügyük eldöntését is jelentette. A két szervezet útmutatójában szerepel minta egy ilyen tartalmú igazolás kikérésére is. Fontos az is, hogy az igazolás átvétele után a panaszosoknak négy hónapon belül be kell nyújtaniuk a beadványukat a strasbourgi bírósághoz.

A mintabeadvány és a kitöltését segítő tájékoztató itt érhető el.

Tájékoztató elbocsájtott egészségügyi dolgozóknak a végielégítés elmaradása miatt indítható eljárásról

Csak töredékét kaphatták meg a közalkalmazottaknak járó végkielégítésnek azok az egészségügyi dolgozók, akik nem írták alá az egészségügyi szolgálati munkaszerződést, és ezért elvesztették a munkájukat tavaly. A magyar Alkotmánybíróság ezt nem találta jogsértőnek. Mivel a magyar jogrendszerben már nincs kihez fordulni, az érintettek a strasbourgi bírósághoz fordulhatnak, amely kártérítést is megítélhet.

A Magyar Helsinki Bizottsággal közösen beadványmintákat és kitöltési útmutatót készítettünk ahhoz, hogy az elbocsátott dolgozók megindíthassák az eljárást az AB 3053/2022. (II. 11.) határozatával szemben.

Továbbra sem lehet a dolgozókra terhelni a munkahelyi tesztelés költségeit

A koronavírus harmadik hullámának lecsengésével az otthonról dolgozók egyre nagyobb arányban térnek vissza a munkahelyükre, ahol gyakran a védőoltás felvételét és védettségi igazolvány bemutatását várják el. Attól, aki nincs beoltva, sokszor rendszeres tesztelést várnak el, és az sem ritka, hogy a tesztelés költségét a dolgozókkal akarják megfizettetni. Ez azonban nem jogszerű! Mivel a védőoltás felvétele továbbra is önkéntes, és a biztonságos munkakörülmények megteremtése az oltatlanok esetében is a munkáltató kötelezettsége, ezért a tesztelést is neki kell fizetnie.

Megbízhatósági vizsgálat - gyakran ismételt kérdések

A koronavírus-járvánnyal kapcsolatos összes jogi tudnivalót a tasz.hu/koronavirus oldalon találod.

Az egészségügyi dolgozóknak szóló összes jogi tájékoztatónkat a https://tasz.hu/jogaid-egeszsegugyi-dolgozokent oldalon találod.

Ez a cikk utoljára 2021. április 30-án frissült.

A rendőrség belső bűnmegelőző, elhárító szerveként működő Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) a rendőrségi törvény egy 2010-es módosítása óta széles körben jogosult az államigazgatásban dolgozók munkavégzését titokban megfigyelni. Ezt már az eredeti szabály megalkotásakor is súlyosan jogsértőnek tartottuk és élesen kritizáltuk, idén azonban az NVSZ e megfigyelési jogait szinte a teljes közigazgatásra (beleértve a szociális intézményeket) és az egészségügyre is kiterjesztették. Ez az útmutatónk abban segít eligazodni, hogy mire is kell számítaniuk azoknak, akiket megbízhatósági vizsgálatnak vethetnek alá.

Közszférában dolgozók véleménynyilvánítási szabadsága

Az egészségügyi dolgozóknak szóló összes jogi tájékoztatónkat a https://tasz.hu/jogaid-egeszsegugyi-dolgozokent oldalon találod.

Ez a cikk utoljára 2021. március 10-én frissült.

Az új munkaszerződéseiket kézhez kapó egészségügyi dolgozók döbbenten tapasztalhatták, hogy a munkáltatóik teljes egészében meg akarják tiltani, hogy bármit közöljenek a munkájukról vagy a munkahelyükről. De meg lehet-e tiltani szerződésben a munkavállaló véleménynyilvánítását? És mi a helyzet akkor, ha a munkavállaló egy állami intézményben dolgozik, amelynek a működése jelentős részben közérdekű információ?

Tájékoztató a közmunkások jogairól, a közfoglalkoztató kötelezettségeiről

Számos megkeresést kapunk közmunkásoktól, akik úgy érzik, hogy a közfoglalkoztató nem bánik velük megfelelően. Összegyűjtöttük, hogy milyen jogok illetik meg őket, és hogyan érvényesíthetik azokat.

Gyakran ismételt kérdések az egészségügyi szolgálati jogviszonnyal kapcsolatban

Az egészségügyi dolgozóknak szóló összes jogi tájékoztatónkat a https://tasz.hu/jogaid-egeszsegugyi-dolgozokent oldalon találod.

Ez a cikk utoljára 2021. december 14-én frissült.

Felmondási tilalom egészségügyi dolgozók számára: gyakran ismételt kérdések

A koronavírus-járvánnyal kapcsolatos összes jogi tudnivalót a tasz.hu/koronavirus oldalon találod.

Az egészségügyi dolgozóknak szóló összes jogi tájékoztatónkat a https://tasz.hu/jogaid-egeszsegugyi-dolgozokent oldalon találod.

Ez a cikk utoljára 2022. június 27-én frissült.

Koronavírus - A munkavégzés és kirendelés szabályai az egészségügyben

A koronavírus-járvánnyal kapcsolatos összes jogi tudnivalót a tasz.hu/koronavirus oldalon találod.

Az egészségügyi dolgozóknak szóló összes jogi tájékoztatónkat a https://tasz.hu/jogaid-egeszsegugyi-dolgozokent oldalon találod.

Ez a cikk utoljára 2023. január 3-án frissült. Igyekszünk anyagainkkal a jogszabályi változásokat követni, ha pontatlanságot vagy hatálytalan részt találsz, jelezz nekünk a jogsegely@tasz.hu címen.

A koronavírus-járvány miatti veszélyhelyzet 2022. június 1-jével megszűnt, az egészségügyi válsághelyzet azonban továbbra is fennáll. Ez azt jelenti, hogy az egészségügyi ellátás továbbra is az egészségügyi válsághelyzeti ellátás szabályai szerint zajlik. Ebben a tájékoztatónkban az egészségügyi ellátást nyújtók munkavégzésére és kirendelésére vonatkozó szabályokat ismertetjük.