10 dolog, amit tudnod kell, ha a gyereked kórházba kerül
Szülőként bármikor kerülhetsz olyan helyzetbe, hogy a gyermeked kórházba kerül. Olvasd el a tájékoztatónkat és ismerd meg a jogaidat.
1. A gyerekem kórházba került. Nem szeretném egyedül hagyni éjszakára, de az orvos azt mondta, jobb lesz, ha hazamegyek.
Minden gyereknek joga van ahhoz, hogy a szülője mellette tartózkodjon a kórházban. A szülő a vizsgálatokon, de akár egész éjszakára is gyereke mellett maradhat. Ezt csak alapos okkal lehet korlátozni.
Vannak olyan kórházak, ahol a szülőnek egy széket vagy matracot adnak a gyerek ágya mellé, máshol ágyat és étkezést is kap. Pénzt csak a fekhely vagy étkezés biztosításáért kérhet a kórház! Ha nem engedik, hogy bent töltse az éjszakát, a gyerekével legyen a vizsgálatokon, beavatkozásokon, forduljon a betegjogi képviselőhöz, vagy a kórház igazgatójához!
Van, hogy az orvos azt tanácsolja: nyugodtan menjünk haza pár órára. Érdemes ezt mérlegelni, mert nem biztos, hogy akár a gyerekünknek, akár magunknak az tesz a legjobbat, hogyha egész nap el sem mozdulunk mellőle.
Mi lehet a gyermek mellett tartózkodás korlátozásának alapos oka?
Alapos ok olyasmi lehet, ami a gyermek egészségére kockázatos vagy ténylegesen ellehetetleníti a betegellátást. Ilyen alapos ok lehet a fertőzésveszély: influenzajárvány esetén például akár zárlatot is elrendelhetnek az osztályon. De alapos ok lehet akár a kezelés jellege is, például az, hogy a műtéteket igyekeznek minél sterilebb körülmények között elvégezni. Lehet, hogy egy beavatkozás különös odafigyelést igényel, amit a sok ember jelenléte megzavarhat. Még az is elfogadható, hogy a kórházi házirend csak egy vagy két hozzátartozó jelenlétét engedi, mert a kórteremben az orvosi felszerelés és a betegágyak nem férnek el, ha túl sokan tartózkodnak bent.
A koronavírus járványra hivatkozva korlátozhatják e, hogy a gyermekem mellett legyek?
Nem. A látogatás tilalom esetén sem lehet korlátozni a szülő-gyerek kapcsolattartást, erről tisztifőorvosi határozat is született. A kapcsolattartáshoz való jognak vannak olyan elemei, amelyekre nem vonatkozik a látogatási tilalom: a gyerek mellett tartózkodás ezek közé tartozik, ez nem minősül látogatásnak. Azt sem lehet mondani, hogy csak a szülő mehet be a gyerekhez. Egy, a szülő, vagy törvényes képviselő által megnevezett másik személy is pl. nagyszülő, más rokon is tartózkodhat ilyenkor a kiskorúval, ha a szülő nem ér rá. A kísérőtől önköltséges PCR tesztet sem lehet kérni, akkor sem, ha nem rendelkezik védettségi igazolvánnyal.
Az intenzív osztályra is ugyanazok a szabályok érvényesek, mint más kórházi osztályokra?
Alapvetően ugyanazok, de azért ezt érdemes kicsit árnyalni. Egyfelől az intenzív osztályon általában súlyos állapotú gyerekek vannak. Súlyos állapotú betegre vonatkozóan – felnőtt beteg esetében is – a törvény külön is előírja, hogy mellettük lehet lenni. Ez tehát azt indokolná, hogy még inkább biztosítsák azt, hogy a szülő bent lehessen a gyermekével. Másfelől viszont az intenzív osztályon gyakrabban előfordulhat, hogy gyors orvosi beavatkozásra van szükség. Ha egy beavatkozás kivitelezését valóban hátráltatná a szülő jelenléte, akkor ennek idejére a szülőt ki lehet küldeni.
A koraszülöttekkel kapcsolatban szintén van már ombudsmani visszajelzés arról, hogy nem lehet általánosságban kizárni a látogatást a PIC/NIC osztályokról a koronavírus járványra hivatkozva. A fertőzésveszély persze indokolhat korlátozásokat, például azt, hogy mindig ugyanaz a személy legyen a gyerek mellett.
2. Fogalmam sincs, mi történik a gyerekemmel. Senki nem mond semmit. Kérdeztem a gyerekemet, de neki sem mondtak egy szót sem.
Bármilyen orvosi ellátásról (vizsgálatról, kezelésről, beavatkozásról) is legyen szó, az orvosnak erről előzetesen tájékoztatnia kell. Még egy egyszerű gyógyszerbeadás vagy injekció esetén is el kell mondania, hogy az pontosan micsoda, és a gyerek miért kapja. A gyermek kiskorú, ezért a tájékoztatást elsősorban a szülőnek kell megkapnia, hiszen ő dönthet arról, hogy beleegyezik-e az orvosi ellátásba vagy sem.
Mivel a kezelés a gyereket érinti, ezért neki is joga van tudni, hogy mi történik vele. Az orvos feladata ezért az is, hogy a gyereknek érthetően elmondja, hogy egy-egy orvosi beavatkozás mire való és miért szükséges.
Nem szabad belenyugodni, ha az orvos nem tájékoztat! Ha csak írásos tájékoztatót ad, az nem elegendő! Különösen akkor nem, ha egyúttal alá is akarja íratni, hogy ezzel beleegyezzünk az ellátásba! Az orvosnak szóban is el kell mondania, hogy mi fog történni. Mindenkinek joga, hogy kérdezhessen arról, mi történik majd vele vagy a gyerekével és miért. Az orvosnak kötelessége érthetően válaszolni az összes kérdésre.
3. Amikor a gyerekemet elvitték egy vizsgálatra, kértem, hogy elkísérhessem, de azt mondták, hogy azt nem lehet.
A gyerek joga, hogy a szülője mellette legyen. A szülő csak kivételesen küldhető ki egy-egy beavatkozásról!. Ilyen például egy komolyabb műtét, mert ekkor a beteg ellátását zavarná a szülő jelenléte. Lehetnek olyan beavatkozások is, amelyek során a szülő ottléte fertőzés- vagy balesetveszélyes.
Más esetekben egyértelmű, hogy a szülő elküldése csak az egészségügyi személyzet kényelmét szolgálja, vagy megszokásból történik. Ilyenkor érdemes a betegjogi képviselőnek vagy a kórházigazgatónak jelezni a problémát. A legtöbb vizsgálatnál, apróbb beavatkozásnál (pl. a vérvételnél) a szülő jelenléte nem zavarja ténylegesen az orvosok, ápolók munkáját, sőt akár segíthet is azáltal, ha a gyerek ettől kevésbé szorong, így együttműködőbb.
4. Azt mondta az orvos, hogy valami műtétet kell végrehajtani a gyerekemen, és alá kell írnom egy papírt is, hogy hozzájárulok. Nem értettem pontosan, de az orvos mondta, hogy siessek, nincs ideje magyarázni.
Az alapos és érthető tájékoztatás az orvos-beteg kapcsolat egyik alapköve. Műtét esetében különösen fontos, hogy az orvos elmondja:
- mi fog történni?
- mi lesz a várható eredmény?
- mik a műtétnek az előnyei és kockázatai?
- van-e lehetőség más kezelésre?
- mennyire sürgős, hogy elvégezzék a műtétet?
A gyereke kezeléséről a szülő dönt. A tájékoztatás alapján a szülő elhatározhatja, hogy beleegyezik a műtét elvégzésébe vagy megtagadja a hozzájárulást. (Ez alól csak a sürgős, életmentő beavatkozások jelentenek kivételt. Ilyenkor a szülő beleegyezése hiányában is el lehet látni a beteg gyereket.) A hozzájárulást a beavatkozás előtt kell kérni. Jogellenes, ha a jóváhagyást utólag kérik!
Ha nem érti a tájékoztatást, kérjen további felvilágosítást! Ha ez nem történik meg, vagy nincs meggyőződve a kezelés szükségességéről, a beleegyezést megtagadhatja.
5. Mindennap kétszer injekciót adnak a gyereknek. Nagyon sír és fél tőle. Nem lehetne ezt máshogy megoldani?
Az orvosnak el kell mondania, hogy egy-egy beavatkozást, kezelést lehetne-e más módon is elvégezni, esetleg valami mással kiváltani. Ha többféle lehetőség is van, akkor ezek közül a szülő választhat. Ilyenkor, amennyire lehet, a gyermek saját kívánságát is figyelembe kell venni. Hogy mennyire, az természetesen a gyerek életkorától, értelmi érettségétől, és a betegség miatti állapotától is függ. Egy fájdalmasabb beavatkozás előtt érdemes rákérdezni arra is, hogy nem lehet-e a fájdalmat csillapítani. Ma már elérhető például olyan fájdalomcsillapító krém, ami miatt egy injekció vagy vérvétel nem okoz fájdalmat.
Ha az orvos magától nem ajánlja fel, akkor érdemes rákérdezni, hogy van-e más megoldás!
6. A vizsgálóhelyiség ajtaja sokszor nyitva marad, az ápolók, orvosok ki-be járnak. A vizsgálathoz le kell vetkőzni, a gyerekem pedig nagyon szégyenlős. Kérdeztem az orvost, hogy nem lehetne-e másképp, de azt mondta, ezt mindig így csinálják.
Ez jogellenes. Az orvosi titoktartáshoz való jog lényege éppen az, hogy az egészségi állapottal, betegséggel kapcsolatos valamennyi információ bizalmas. Ezekről alapvetően csak az tudhat, akinek a beteg ezt megengedi.
A titoktartásnak az is része, hogy nem lehet csak úgy akárki jelen, amikor egy beteget vizsgálnak vagy kezelnek. Csak azok lehetnek ott, akiknek a jelenléte a beavatkozáshoz szükséges.
A betegnek – egy beteg gyereknek is – tiszteletben kell tartani az emberi méltóságát! A szégyenlősség figyelmen kívül hagyása az emberi méltóság megsértése is. Nagyon ritka az, hogy a fehérneműk levételére vagy teljes meztelenségre legyen szükség. A beteg gyereket is csak annyira szabad levetkőztetni, amennyi a vizsgálathoz, beavatkozáshoz mindenképpen kell.
7. Ma bementem meglátogatni a kórházban fekvő gyerekemet. Majdnem elájultam, mert egy üres ágy fogadott. Kiderült, hogy másik osztályra került, de nem értem, miért nem szóltak erről előre.
A kórház kötelessége, hogy értesítse a szülőt, ha a gyereke kórházba kerül vagy ha a gyermeket másik osztályra, esetleg másik kórházba kell átvinni. A kórháznak arról is szólnia kell, ha a gyerek egészségi állapotában jelentős változás állt be, vagyis például hirtelen rosszabbul lesz. Érdemes megadni a telefonszámunkat – ha ezt megtesszük, akkor jogosan várhatjuk el, hogy a kórház haladéktalanul felhívjon, ha bármilyen lényeges változás történt a gyerekkel.
8. Telefonon érdeklődtem a gyerekem állapotáról a kórházban, de azt mondták, telefonon nem mondhatnak semmit. Ez igaz?
Alapvetően igen. Amikor nem válaszolnak a telefonon feltett kérdéseinkre, az orvosi titoktartás szabályait tartják be. A beteg adatainak védelme a kórház kötelessége. Bár a szülő mindenről tudhat, ami a gyerekével a kórházban történik, a kórházi dolgozók nem lehetnek biztosak abban, hogy valóban a szülő van a vonal túlsó végén. Ha a kórház jilletéktelen személynek adja ki a személyes adatokat, jogsértően jár el, ami miatt a szülő joggal lehet felháborodva.
Ha tehát a kórház nem ad felvilágosítást telefonon, akkor igazából a gyerek – és szülője – jogait, személyes adatait védi.
9. Este 7 után értem be a kórházba és már nem engedtek be meglátogatni a gyerekemet. Az osztályvezető azt mondta, hogy jogában áll korlátozni a látogatást.
A szülő alapvetően folyamatosan a gyereke mellett lehet, az sem korlátozható, mikor érkezik vagy távozik. Vannak olyan kórházak, ahol egy-két óra kivételével folyamatosan engedik a látogatást, máshol rövidebbek a látogatási idők. A kórház csak a törvényben foglaltaknál hosszabb látogatási időt engedhet, rövidebbet nem. Vagyis nem rendelkezhet úgy, hogy a szülőt bizonyos időre – pl. éjszakára – kitiltja a gyerek mellől. Az osztályvezető önhatalmúlag egyáltalán nem korlátozhatja a látogatást. Tehát nem zárhatnak ki például azért, mert ebédidő vagy műszakátadás van. Ha emiatt nem engednek be, az nem szabályos, tehát érdemes a betegjogi képviselőhöz vagy a kórház igazgatójához fordulni.
Van törvényben meghatározott látogatási idő a gyermekeket ellátó kórházakra, osztályokra vonatkozóan?
A törvény nem határoz meg látogatási időt egy beteg vagy osztály tekintetében sem. Jó esetben a kórháznak az a gyakorlata, hogy legalább az egyik szülő folyamatosan ott lehet a gyerek mellett. Ennek a szülőnek a jelenlétét nem nevezik “látogatásnak” (és időtartamát “látogatási időnek”). A “látogatási idő” ilyenkor csak a további hozzátartozók (másik szülő, nagyszülők stb.) jelenlétére vonatkozik.
Van azonban olyan kórház is, ahol a szülő jelenléte is “látogatásnak” számít, és időben korlátozott. Ez utóbbi esetben csak a korábban említett „alapos ok” lehet indok arra, hogy az akár 24 órás bentlétet korlátozzák.
10. Korlátozható-e hogy a szülő részt vegyen gyermeke gondozásában a kórházban is (pl. pelenkázás, etetés, fürdetés, hajmosás)?
Itt is a gyermek egészsége a legfontosabb. Olyan tevékenységeket, ami a gyermekre nézve egészségügyi kockázattal jár, a szülő nyilván nem végezhet. A mindennapos dolgoknál, mint az etetés, fogmosás, pelenkacsere viszont általában nincs indoka annak, hogy a szülőt ebből kizárják. Csak kivételes esetben tilthatják meg a szülőnek a közreműködést: ha a gyermek ellátása ilyen téren is speciális szakértelmet igényel.
KIHEZ FORDULHATOK SEGÍTSÉGÉRT?
Minden intézményben ki kell függeszteni a betegjogi képviselő elérhetőségét. Ő jogi és gyakorlati tanácsokat ad, és segít a betegjogI panasz megfogalmazásában, amit az intézmény vezetésének közvetít. A betegjogi képviselő javaslatokat is tehet a kórházi gyakorlat javítására.
A panasz közvetlenül az intézmény vezetőjéhez is benyújtható, aki kivizsgálja az esetet és 30 napon belül köteles válaszolni.
Bírósági úton a személyhez fűződő jogok sérelmét lehet érvényesíteni, műhiba esetén pedig kártérítési per indítható.
A Társaság a Szabadságjogokért jogsegélyszolgálata ingyenes jogi tanácsot nyújt betegjogi jogsértések esetén e-mailben: jogsegely@tasz.hu
