Így szólhatsz bele településed ügyeibe - tudnivalók helyi aktivistáknak
Ezt a tájékoztatót olyan polgároknak készítettük, akik szeretnének beleszólni településük ügyeinek alakításába. Leírjuk, hogyan tudhatsz meg többet a helyi közügyekről vagy az önkormányzat működéséről, hogyan szólhatsz bele a téged érintő döntésekbe, és mit tehetsz, ha mindezt megpróbálja ellehetetleníteni a hatalom.
A helyi lakosok választott képviselőik útján gyakorolják a helyi közhatalmat. Ez azt jelenti, hogy ötévente megválasztjuk a településünkhöz tartozó képviselő-testület tagjait (azaz az önkormányzati képviselőket) és a polgármestert (illetve Budapesten a főpolgármestert és a kerületi polgármestereket, valamint a Fővárősi Közgyűlés tagjait is), akik eljárnak a helyi ügyekben. A megyei jogú városokon és Budapesten kívül lakók a megyei közgyűlés tagjait is megválasztják.
A lakosok részvétele a helyi közügyekben azonban nem korlátozódik a választásokra. A nyilvánosság erejével folyamatosan befolyásolhatják, ellenőrizhetik választott képviselőik munkáját, és felelősségre is vonhatják őket. Ennek eszköze például a nyilvános képviselő-testületi üléseken vagy a közmeghallgatáson való részvétel. Kivételes esetben pedig közvetlenül is dönthetnek: ennek eszköze a helyi népszavazás, amelyről külön tájékoztatóban olvashatsz.
Azért, hogy ellenőrizni és befolyásolni tudd választott képviselőidet, jogod van információkat szerezni az önkormányzatban folyó munkáról – ezt az Alaptörvény is biztosítja.
A tájékoztatóban részletesen leírjuk, hogy
- mi számít helyi közügynek, ki jogosult ezekben dönteni és hogyan értesülhetsz a döntésekről,
- mit kell tudni az önkormányzati ülésekről és ki vehet részt ezeken,
- mikor kell közmeghallgatást tartani, és ki vehet részt ezeken,
- hogyan készíthetsz felvételt ezekről az eseményekről, illetve hogyan juthatsz hozzá a jegyzőkönyvekhez,
- mit tehetsz, ha az önkormányzat nem működik átláthatóan.
Ezeken kívül arra is kitérünk, hogy
- milyen helyi nyilvánossággal kapcsolatos rendeleteket érdemes átnézned,
- ezeknek milyen törvényi előírásoknak kell(ene) megfelelniük,
- hogyan tehetsz panaszt vagy bejelentést a kormányhivatalnál, ha törvénytelenségre gyanakszol.
Járulj hozzá a tudástárunk bővítéséhez!
A TASZ tájékoztató anyagai ingyenesek, de az elkészítésük sok szakmai tudást, időt, és ezáltal pénzt is igényel. Ezt a munkát csak támogatóink segítségével tudjuk elvégezni. Kérjük, ha teheted, járulj hozzá adományoddal te is az elkészítésükhöz. Ha csak később szeretnél, vagy nincs lehetőséged adományozni, kattints a „tovább olvasom” linkre.
Mi számít helyi közügynek?
A közösségek a helyi önkormányzáshoz való jog alapján helyi ügyekben maguk dönthetnek települési, vármegyei szinten (és Budapesten a kerületekben is). Az Alaptörvény rögzíti, hogy Magyarországon a helyi közügyek intézése és a helyi közhatalom gyakorlása érdekében helyi önkormányzatok működnek, és a helyi ügyekben helyi népszavazást lehet tartani.
Az Alaptörvény azonban nem határozza meg a helyi közügy pontos fogalmát. A helyi önkormányzatokról szóló törvény (2011. évi CLXXXIX. törvény, „Mötv”) alapján általánosságban elmondható, hogy
- a lakosságot érintő egyes közszolgáltatások (így például az óvodai ellátás, hulladékgazdálkodás, egészségügyi alapellátás)
- a helyi önkormányzás anyagi (például helyi adókkal kapcsolatos rendelkezések),
- személyi (az önkormányzatban dolgozók személyének meghatározása)
- és szervezeti (az önkormányzat szervezeti felépítésének meghatározása) feltételeinek megteremtése tartozik a helyi közügyek körébe.
Az Országgyűlésnek joga van kivonni egyes ügyeket a helyi közügyek köréből és törvényben szabályozni azokat. Ezt azonban nem teheti meg korlátlanul. Például a helyi adók fajtájáról és mértékéről, vagy az önkormányzat szervezeti rendjéről csak az önkormányzat dönthet.
Ki és hogyan dönt helyi ügyekben?
A helyi lakosok főszabály szerint választott képviselőik útján gyakorolják a helyi közhatalmat. Helyi közügyekben a fő döntéshozó szerv a képviselő-testület, ez hozza meg a helyi önkormányzat döntéseit. Döntéshozó emellett többek között a polgármester, az önkormányzat valamely bizottsága, vagy a helyi nemzetiségi önkormányzat valamely bizottsága, amelyek a képviselő-testület felhatalmazása alapján bizonyos ügyekben szintén döntést hozhatnak.
Az önkormányzatok mindenkire kötelező döntéseit az önkormányzati rendeletek tartalmazzák, vagyis az önkormányzatok rendeletekben alkothatnak jogot. Ezeket a képviselő-testület fogadja el és helyi közügyek intézésének egyes szabályait határozzák meg. Önkormányzati rendeletben fogadja el például a képviselő-testület az önkormányzat költségvetését.
Kivételes jelleggel a helyi lakosok közvetlenül is közhatalmat gyakorolhatnak, ennek módja a helyi népszavazás, melyről külön tájékoztatóban olvashatsz.
A helyi lakosok részvétele a helyi közügyekben azonban nem korlátozódik a választásokra és a népszavazásra, erről bővebben a következő kérdéseknél olvashatsz.
Hogyan vehetek részt az önkormányzati döntéshozatalban?
A helyi polgárok részvételének módja a képviseleti döntéshozatalban településről településre, önkormányzatról önkormányzatra eltérő lehet: mindig az adott önkormányzat szervezeti és működési szabályzata tartalmazza az erre vonatkozó szabályokat. Vannak azonban törvényben szabályozott minimumszabályok, amelyeket az önkormányzatnak be kell tartania.
Törvény teszi kötelezővé az önkormányzatok számára, hogy a képviselő-testület legalább évente egyszer közmeghallgatást tartson. Itt a választópolgárok szabadon tehetik fel kérdéseiket és nyilváníthatják ki véleményüket a helyi közügyekről, kérdéseikre pedig az illetékes szerv köteles válaszolni.
Ezek mellett gyakran lehetőség van az önkormányzati képviselőktől és a polgármesterektől személyesen, fogadóóráikon egyes helyi ügyek tárgyában érdeklődni, azokról véleményt nyilvánítani.
Hogyan értesülhetek az önkormányzat döntéseiről?
A képviselő-testület speciális rendelete a szervezeti és működési szabályzat (SZMSZ). A képviselő-testület ebben határozza meg saját működésének egyes részletszabályait, így többek között a nyilvánosság biztosítását is működése során.
Az önkormányzati döntéseket (rendeletek és határozatok) az önkormányzat saját lapjában vagy a szervezeti és működési szabályzatban (SZMSZ) által meghatározott módon (pl. önkormányzati hirdetőtáblán) kell közzétenni. Ha az önkormányzatnak van honlapja, akkor a rendeleteket ott is közzé kell tenni, emellett ezen az oldalon is kikeresheted a helyi rendeleteket.
A képviselő-testület nyilvános ülésein hozza meg döntéseit, csak kivételes esetben tarthat zárt ülést (lásd az erre vonatkozó kérdést). Az ülésen jegyzőkönyv készül, amely, ha az ülés nyílt volt, nyilvános, azaz bárki betekinthet a jegyzőkönyvbe. Maguk a döntések – akár zárt, akár nyílt ülésen hozták meg őket – minden esetben nyilvánosak.
Az SZMSZ tartalmazhatja olyan további fórumok (falugyűlés, lakossági fórum, stb.) szabályozását is, amelyek a lakosság bevonását szolgálják, ezeken is érdeklődhetsz a helyi döntésekről.
A helyi önkormányzat működéséről közérdekű adatok, közérdekből nyilvános adatok is igényelhetők. Erről bővebb a közérdekű adatokról szóló tájékoztatónkban olvashatsz.
Képviselő-testületi ülések
Néhány kivételtől eltekintve minden helyi önkormányzat képviselő-testületi ülése nyilvános. A nyilvános üléseken bárkinek joga van részt venni. Ehhez nem kell semmilyen indokolást vagy magyarázatot fűznöd, és senki nem is kérhet tőled ilyet. Elég, ha kíváncsi vagy arra, hogy mit csinálnak a képviselők. Ha az ülésen fel akarsz szólalni, azt előzetesen a napirendi pontok közé be kell venni. Ezt kezdeményezheted a polgármesternél vagy bármelyik képviselőnél is, azonban nekik joguk van a kérésedre nemet mondani, mert a nyilvános ülésen a részvétel módjai korlátozottak.
Csak a törvényben meghatározott személyeknek van szavazati és tanácskozási joguk, tehát bárki nem szólalhat fel szabadon. Alapvetően az önkormányzati képviselőknek van joga rendeletalkotást vagy határozathozatalt kezdeményezni, illetve felvilágosítást kérni a polgármestertől, jegyzőtől, és szavazni a képviselő-testületi döntésekről. Ahhoz, hogy te is felszólalhass, kérvényezned kell ezt.
Milyen lehetőségeim vannak, ha szeretnék felszólalni a képviselő-testületi ülésen vagy beleszólnék a döntésekbe?
Részt vehetsz az önkormányzati üléseken úgy is, ha helyi önszerveződő közösség képviselőjeként kapsz erre jogosultságot. Minden helyi önkormányzat meghatározza, hogy mely önszerveződő közösségek képviselőinek van tanácskozási joga a képviselő-testület és a bizottságok ülésein. Alapvetően nem kötelező, hogy egy önkormányzat bármely önszerveződő közösségnek is megadja ezt a jogot, de akit az önkormányzat Szervezeti és Működése Szabályzata (SZMSZ) szerint megillet ez a jog, az a képviselőkhöz hasonlóan szabadon kifejtheti véleményét a képviselő-testület illetve bizottságok ülésein – de csak azokban a kérdésekben, amely az általuk képviselt önszerveződő közösség tevékenységéhez kapcsolódnak. Viszont az önszerveződő közösségek képviselője semmiképp nem szavazhat a képviselő-testület döntéseiről. Ha ilyen jogosultságot szeretnél, kérheted, hogy szervezeted bekerüljön az SZMSZ-be tanácskozási joggal rendelkező önszerveződő közösségként. Ehhez az SZMSZ módosítására van szükség, amit a képviselő-testület tagjainak többsége szavazhat meg (a jelenlévő képviselők többsége önmagában nem elég, ha nincs mindenki jelen). Tehát a képviselők több, mint felét meg kell győznöd erről.
Honnan tudhatom meg, hogy mikor lesz a képviselő-testületi ülés és hogy nyilvános-e?
Ha a nyilvános ülés időpontját az önkormányzat úgy módosítja, hogy arról nem tesz közzé megfelelő tájékoztatást – például az ülés időpontját váratlanul előrehozzák, és erről az önkormányzat nem tájékoztatja a nyilvánosságot – erről panaszban és közérdekű bejelentésben tájékoztathatod a kormányhivatalt. A kormányhivatal kimondhatja, hogy ez a gyakorlat jogszerűtlen, és felhívhatja az önkormányzatot arra, hogy amennyiben a képviselő-testületi ülések időpontját módosítani kell, ezt csak átláthatóan, az ülések nyilvánosságát nem veszélyeztető módon tegye.
Milyen esetekben rendelhetnek el zárt ülést?
Zárt ülést csak a törvényben meghatározott esetek szűk körében lehet (vagy kell) elrendelni, és nem lehet az egész testületi ülést zárttá nyilvánítani, ha nem az összes téma tartozik ezekbe a kategóriába. Tehát egy képviselő-testületi ülés minden egyes napirendi pontja esetén külön kell vizsgálni, hogy annak tárgya beletartozik-e az alábbi listába.
Mindig zárt ülést kell tartani
- önkormányzati hatósági ügyben (például szociális támogatás odaítélése esetén),
- összeférhetetlenségi, méltatlansági, kitüntetési ügyben,
- fegyelmi büntetés kiszabása esetén,
- vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás esetén,
- személyi ügyekben, ha az érintett azt kéri.
Zárt ülést lehet tartani
- az önkormányzat vagyonáról való rendelkezés esetén (például valamely ingatlanának értékesítéséről szóló döntés esetén),
- az önkormányzat által kiírt pályázat feltételeinek meghatározásakor vagy a pályázat tárgyalásakor.
De ezekben az esetekben is csak akkor, ha a nyilvános tárgyalás az önkormányzat vagy más érintett üzleti érdekét sértené. Ilyenkor van mód mérlegelésre, és az összes önkormányzati képviselő több, mint felének támogatnia kell az ülés zártságát függetlenül attól, hogy hány képviselő van jelen.Tehát nem elég, ha csak a jelenlévő képviselők fele dönt így. Fontos, hogy az ülés zártsága csak a fent felsorolt tárgyköröket érintő napirendi pontokra terjedhet ki, és az önkormányzat nem bővítheti ezeken túl a zártan tárgyalandó napirendi pontok listáját. Ha a napirenden egy zárt tárgykör (pl. fegyelmi büntetés kiszabása) és egy nyílt tárgykör (pl. költségvetés elfogadása) is szerepel, akkor nem lehet az egész ülés zárt, csak az ülés zárt napirendi pontot érintő része. A zárt ülést törvényellenes kiterjeszteni azokra a napirendi pontokra, amelyek nem sorolhatók a fentiek közé.
Zárt ülés esetén az ülésről készült jegyzőkönyvet sem kérheted el utólag.
Ha szerinted jogszerűtlen nyilvánítottak zárttá egy ülést vagy annak egy részét (valamely napirendi pont tárgyalását) a képviselő-testület vagy valamely bizottság, panaszt és közérdekű bejelentést tehetsz a kormányhivatalnak is. Ha a zárt ülést a kormányhivatal szerint is jogszerűtlenül rendelték el, a kormányhivatal (de csak az) jogosult bíróságon megtámadni a zárt ülést elrendelő önkormányzati határozatot. Ha pedig a bíróság megállapítja, hogy a zárt ülést jogszerűtlenül rendelték el, jogod van megismerni az ülésről készült jegyzőkönyvet. Ha az önkormányzat ezután mégsem adja ki a jegyzőkönyvet arra hivatkozva, hogy az zárt ülésről készült, mint közérdekű adatért perelhetsz a jegyzőkönyvért, vagy fordulhatsz a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz is.
Mit tehetek, ha nem engedtek be egy nyilvános ülésre?
Ha egy nyilvános ülésre szeretnél bejutni, de valaki az önkormányzat nevében utadat állja, vagy más módon fizikailag megakadályoz, vagy csak felszólít, hogy hagyd el az ülés helyszínét (pedig a teremben még volna szabad hely) szabálysértést követ el, és feljelentést tehetsz ellene. Ehhez beadványmintát is készítettünk.
Ha azt gondolod, hogy a politikai véleményed, nemzetiségi hovatartozásod, érdekképviseleti tevékenységed miatt nem engednek be az ülésre, az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalánál is panaszt tehetsz. Ha bármilyen okból jogszerűtlenül zárnak ki egy nyilvános ülésről, panaszt és közérdekű bejelentést tehetsz a kormányhivatalnál is.
Ha az eredetileg nyilvános ülést a megkezdést közvetlenül megelőzően zárttá nyilvánították, az ülésen nem vehetsz részt. Az előző kérdésben részletesen is olvashatsz arról, hogy ez milyen esetekben lehet jogos, és mit tehetsz, ha nem értesz egyet a zárttá nyilvánítással.
Előfordulhat, hogy többen szeretnének jelen lenni egy nyilvános ülésen, mint ahány embert elfér az ülésteremben. Ilyenkor elküldhetnek az ülésről, de néhány szabályt be kell tartani:
- Nem szervezhetik az ülést észszerűtlenül kis befogadóképességű termekbe pusztán azért, hogy így minél inkább kizárják a nyilvánosságot ülésekről.
- Senki nem zárható ki az ülésről pusztán a saját vagy az általa képviselt szervezet, sajtóorgánum vélt vagy valós politikai véleménye miatt.
- Semmilyen más, észszerűtlen megkülönböztetés nem lehet a nyilvános ülésről kizárás, a jelenlévők közötti „válogatás” alapja: pl. nem lehet valakit csak azért kizárni az ülésről, mert roma, vagy meleg, vagy annak gondolják.
- Indokolt lehet, hogy a sajtó képviselőinek – akik az ülést a nagyobb nyilvánosság számára tudják közvetíteni – és a helyi civil szerveződések képviselőinek tartsanak fenn észszerű számú férőhelyet az ülésteremben. De a sajtó képviselői közül is csak észszerű szempontok alapján lehet válogatni: pl. többféle helyről érkező, többféle politikai nézőpontot képviselő sajtónak is legyen lehetősége a közvetítésre, az önkormányzattal kritikus sajtó is helyet kapjon a kiegyensúlyozott tájékoztatás jegyében.
Fontos, hogy önkormányzatnak átláthatóvá kell tennie azokat a szempontokat, amelyek alapján eldönti, hogy ki vehet részt az ülésen, amennyiben nem jut hely minden érdeklődőnek.
Kizárhatják-e a sajtót nyilvános képviselő-testületi ülésekről?
Erre csak akkor van lehetőség, ha többen szeretnének jelen lenni egy nyilvános ülésen, mint ahány ember elfér az ülésteremben. A sajtó képviselőit azonban indokolt (bár nem kötelező) ilyenkor előnyben részesíteni másokkal szemben, hiszen a nagyobb nyilvánosság számára is közvetíteni tudják az ülést. Emellett a sajtó képviselői közül is csak észszerű szempontok alapján lehet válogatni: pl. többféle helyről érkező, többféle politikai nézőpontot képviselő sajtónak is lehetőséget kell adni a közvetítésre. Ha egy sajtóorgánum kifejezetten kritikus a helyi önkormányzat tevékenységével kapcsolatban, akkor a kiegyensúlyozott tájékoztatás érdekében különösen fontos, hogy legyen lehetősége a képviselő-testület, bizottság nyilvános ülésén elhangzó álláspontokról tudósítania.
Készíthetek-e felvételt a képviselő-testület üléséről és megoszthatom-e azt?
Igen. A nyilvános üléseken résztvevő helyi lakosok és más érdeklődők szabadon rögzíthetik az ülésen elhangzottakat, és elkérhetik az ülés jegyzőkönyvének másolatát, majd a szélesebb nyilvánosság tudomására hozhatják felvételüket és a jegyzőkönyv tartalmát is. A nyilvános ülésekről bárki készíthet felvételt, és azt bármilyen, nem jogellenes célra felhasználhatja. Engedélyre ilyenkor nincs szükség, a felvételkészítést senki nem tilthatja meg neked.
A nyilvános képviselő-testületi vagy bizottsági ülésen történő részvétel és jelenlét – akár hivatalos minőségben, akár hallgatóságként, meghívott vagy érintett személyként kerül rá sor – nyilvános közszereplésnek minősül. Így minden, a nyilvános ülésen jelen lévő személynek tűrnie kell az ülésről történő felvételkészítést és a felvétel közzétételét akkor is, ha azon ő is szerepel.
Nem lehet továbbá a nyilvános ülésekről készült felvételek készítését egy meghatározott célhoz kötni. Például nem írható elő, hogy a felvételek csak “hivatalos felhasználásra” készülhetnek. Az ilyen korlátozások jogellenesek.
Zárt ülésről nem készíthető felvétel, akkor sem, ha meghívottként veszel részt rajta. Egyedüli kivétel a jegyzőkönyvezéshez szükséges és csak erre a célra felhasznált hivatalos felvétel. A zárt ülésről önkormányzati képviselők, bizottsági tagok, és az ülésen jelen lévő más személyek sem készíthetnek felvételt.
Hogyan juthatok hozzá a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez?
A választópolgárok – a zárt ülés kivételével – betekinthetnek a képviselő-testület előterjesztésébe és ülésének jegyzőkönyvébe. A közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell. A zárt ülésen hozott képviselő-testületi döntés is nyilvános. Ugyanez a szabály érvényes az önkormányzati bizottságok jegyzőkönyveire is. A jegyzőkönyveket jellemzően közzéteszik az adott önkormányzat honlapján, ha mégsem, akkor a polgármesteri hivatalban elérhetők.
Közmeghallgatás
A közmeghallgatás a helyi ügyek befolyásolásának közvetettebb formája, ahol a lakosok kérdéseikkel és véleményük kifejezésével formálhatják a döntéshozók (képviselők) akaratát. Tulajdonképpen egy speciális helyi fórum, ahol a lakosság és a helyben érdekelt szervezetek szabadon tehetnek fel helyi közügyeket érintő kérdéseket, és javaslatokkal élhetnek az önkormányzat felé.
Abban különbözik egy nyilvános képviselő-testületi üléstől, hogy itt bárki előzetes engedély nélkül felszólhat, nem csak a képviselők. Az elhangzott kérdéseket és javaslatokat az önkormányzati szerveknek meg kell hallgatniuk, és vagy helyben, vagy legkésőbb tizenöt napon belül válaszolniuk kell azokra. Az önkormányzatok nem bújhatnak ki ez alól: törvény teszi kötelezővé számukra, hogy legalább évente egy közmeghallgatást tartsanak.
(A közmeghallgatásnak van egy ettől teljesen független fajtája, amellyel csak a nevük közös: a hatósági közmeghallgatás. Ennek célja, hogy egyedi hatósági ügyben – például környezetvédelmi engedélyezési ügyek – bevonja az érintetteket. Ezt azonban nem önkormányzatok, hanem különböző hatóságok kezdeményezik.)
Milyen ügyekben kell közmeghallgatást tartani, és ki kezdeményezheti a közmeghallgatást?
A törvény annyit rögzít, hogy a közmeghallgatáson helyi közügyeket érintő kérdéseket és javaslatokat lehet tenni, és a képviselő-testület tartja meg őket. A felvetett kérdésnek tehát helyi ügyet kell érintenie, amelyről a helyi önkormányzat hatásköre dönteni. Így például az országgyűlés vagy a kormány hatáskörébe tartozó ügyek megválaszolása nem lehetséges. A felvetett témáknak és kérdéseknek közérdekűeknek kell lenniük. Az önkormányzati szervezeti és működési szabályzatok általában kifejezetten kimondják, hogy az önkormányzati közmeghallgatáson egyedi hatósági ügyek megtárgyalására (például közterület-használati engedély tárgyában való döntés) nincs lehetőség.
A közérdekűség kritériumát azonban tágan kell értelmezni. Ha az adott kérdés a lakosság egészét vagy meghatározott részét érinti (például a település valamely pontján lévő illegális szemétlerakó), akkor a felszólalásnak helye van a közmeghallgatáson.
Elképzelhető, hogy a helyi szabályok megengedik, hogy a lakosság is kezdeményezzen közmeghallgatást, de alapvetően az önkormányzatok felelőssége, hogy évi legalább egy közmeghallgatást tartson.
Ki szólalhat fel egy közmeghallgatáson? Megvonhatják-e tőlem a felszólalás jogát?
A közmeghallgatáson a helyi lakosság és a helyben érdekelt szervezetek képviselői szólalhatnak fel. A felszólalás jogát nem vonhatják meg tőlük. Az is ellentétes a véleménynyilvánítás szabadságával, ha az ülést vezető azért vonja meg a szót, mert a hozzászóló „távolról indít”. Ebben az esetben a tárgyra térésre való felszólítás lehet megfelelő megoldás.
Ha nem tudok elmenni a közmeghallgatásra, akkor is tudok kérdést feltenni / javaslattal élni?
Igen. A törvény szerint biztosítani kell a lehetőséget az írásbeli kérdésfeltevésre és javaslattételre a közmeghallgatást megelőzően. Így ha nem tudsz részt venni a közmeghallgatáson, előre küldd be írásban a kérdésed/javaslatod, erre 15 napon belül választ kell kapnod neked is, mintha a helyszínen tetted volna fel a kérdést.
Kizárhatnak-e a közmeghallgatásról?
Nem, ha a település lakosa, helyben érdekelt szervezet képviselője, vagy a sajtó képviselője vagy. Az sem jogszerű, hogy helyhiányra hivatkozva nem engednek be mindenkit. Az önkormányzat felelőssége, hogy elég nagy helyiséget találjon a közmeghallgatásra. Ha mégis kizárnak a közmeghallgatásról, panaszt tehetsz
- a képviselő-testületnek e-mailben / postán / szóban,
- a kormányhivatalnál (mert a kormányhivatal ellenőrzi az önkormányzatok jogszerű működését).
Jogszerű-e, ha csak online, személyes megjelenés nélküli közmeghallgatást hirdet meg az önkormányzat?
2024-től a törvény szerint a helyiek “személyes megjelenése nélkül” is elrendelhető közmeghallgatás. Ezt “lehetőség szerint a különböző helyszínen jelen lévők között, egy időben, valós idejű kommunikációt lehetővé tévő, kép és hang egyidejű továbbítására alkalmas elektronikus hírközlő eszköz útján” lehet megvalósítani.
Álláspontunk szerint az online közvetítés (vagy más virtuális lehetőség) csak kiegészítése lehetne az egyébként személyesen megtartott közmeghallgatásnak, hogy azok is részt vehessenek rajta, akiknek erre a helyszínen nem lenne lehetőségük. A lakosság hatékony részvételi jogait sérti, ha csak online formában hirdetik meg a közmeghallgatást.
A Jövő Nemzedékek Szószólója figyelemfelhívásában kifejtette, hogy a személyes megjelenés nélkül elrendelt közmeghallgatás “nem biztosítja a legalapvetőbbet: az érintett nyilvánosság együttes, kollektív joggyakorlását”. Hangsúlyozta, hogy indokolnia kell az önkormányzatnak, ha ilyen formában tartaná a közmeghallgatást, és ha nem vagy nem megfelelően indokolja, azt jogi úton meg lehet támadni.
Amennyiben az önkormányzatod a személyes megjelenés nélküli közmeghallgatást nem kiegészítő lehetőségként, hanem a személyes megjelenés biztosítása helyett használja, fordulj hozzánk jogi segítségért a jogsegely@tasz.hu címen!
Készíthetek-e felvételt a közmeghallgatásról?
Igen. A közmeghallgatás a közügyek megtárgyalásának egy speciális fóruma, ezért felvétel is készíthető róla. Aki elmegy közmeghallgatásra, az vállalja a közszerepléssel járó nyilvánosságot, így a résztvevőket nem kell kitakarni a felvételen.
Mit tehetek, ha nem kaptam választ a feltett kérdésemre sem a helyszínen, sem utólag?
Az önkormányzatnak vagy a helyszínen vagy legfeljebb 15 napon belül válaszolnia kell a közmeghallgatáson elhangzott kérdésekre és javaslatokra. Ha ez nem történt meg, javasoljuk, hogy a határidő leteltére hivatkozva vedd fel a kapcsolatot a polgármesteri hivatallal.
Az önkormányzat mulasztása miatt panaszt is tehetsz a polgármesteri hivatalban, az önkormányzatnak címzett levélben. A panaszt az önkormányzatnak 30 napon belül el kell bírálnia. Javasoljuk, hogy a panaszt tértivevénnyel add fel, így igazolható lesz a feladás és az átvétel ténye. Emellett fontos feltüntetni a szövegben, hogy a levél egy,
a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló 2023. évi XXV. törvény szerinti panasz.
Amennyiben az önkormányzat nem reagál, vagy elutasítóan válaszol a bejelentésedre, fordulj a kormányhivatalhoz! A kormányhivatal ellenőrzi az önkormányzat törvényes működését, ezért közvetlenül hozzá is fordulhatsz a bejelentéssel.
Mit tehetek, ha az önkormányzat nem tart legalább évi egy közmeghallgatást?
Ha az önkormányzat már évek óta nem tartott közmeghallgatást, először jelezd ezt a szabályszerűtlenséget az önkormányzat felé. Ha az önkormányzat ennek ellenére továbbra sem tart közmeghallgatást, akkor érdemes közérdekű bejelentéssel fordulnod az önkormányzathoz, vagy a működése törvényességét ellenőrző megyei (budapesti) kormányhivatalhoz. A közérdekű bejelentést annak címzettje köteles 30 napon belül kivizsgálni és választ adni neked.
Fellépés a nyilvánosságot korlátozó önkormányzati rendeletekkel szemben
A képviselő-testület egy speciális rendelete a szervezeti és működési szabályzat (SZMSZ). A képviselő-testület ebben határozza meg saját működésének egyes részletszabályait, így többek között a nyilvánosságra vonatkozó szabályokat is. Ez településről településre, önkormányzatról önkormányzatra eltérő lehet. Vannak azonban törvényben szabályozott minimumszabályok, amelyeket az önkormányzatnak be kell tartania.
Az SZMSZ, mint minden más önkormányzati rendelet szabadon hozzáférhető a polgárok számára, annak kiadását az önkormányzat nem tagadhatja meg. A helyi SZMSZ-t ezzel a keresővel is megtalálod, illetve sok önkormányzat a honlapján is közzéteszi.
Ha hozzájutsz az SZMSZ-hez, ellenőrizd a következő minimumszabályokat, amelyeket az SZMSZ-nek tartalmaznia kell:
- A képviselő-testületi üléseken való részvétel: nem lehet engedélyhez kötni a nyilvános üléseken való részvételt, és nem lehet valamely társadalmi vagy helyi csoportot kizárni vagy előnyben részesíteni a részvétel kapcsán (például szabálytalan, ha az SZMSZ leírja, hogy az önkormányzati testületi üléseken csak a helyi lakosok vehetnek részt).
- A nyilvános üléseken való felvételkészítés: nem tilthatják meg vagy köthetik engedélyhez a felvételek készítését.
Mikor jogellenesek az önkormányzati nyilvánosságra vonatkozó szabályok, és hogyan támadhatom meg azokat?
A helyi önkormányzat döntései csak akkor lehetnek jogszerűek, ha megfelelnek legalább a következő négy feltételnek:
- helyi önkormányzat képviselő-testülete nem hozhat alkotmányellenes, az Alaptörvénybe ütköző döntéseket;
- nem hozhat törvénnyel ellentétes döntéseket;
- kizárólag a helyi közügyek intézése körében hozhat döntéseket – és alkothat rendeletet –, vagy pedig akkor, ha az Alaptörvény vagy egy törvény egy meghatározott tárgykörben kifejezetten felhatalmazza a jogalkotásra; és
- a helyi önkormányzat bizonyos kérdésekben szabályozhatja saját rendeletalkotási eljárását (például az SZMSZ-ben meghatározza, hogy milyen helyben szokásos módon hirdeti ki a rendeleteit), így az önkormányzati rendeletalkotásban meg kell felelnie ezeknek a saját maga által szabott feltételeknek is.
A jogellenes önkormányzati döntéseket azonban – ha azok nem közigazgatási, hatósági döntések – nem támadhatja meg bárki bíróságon. Elsősorban a kormányhivataloknak van erre lehetőségük, mivel a kormányhivatalok feladatkörébe tartozik az önkormányzatok törvényességi felügyeletét ellátni.
A kormányhivatalnak küldött közérdekű bejelentésben kérheted, hogy törvényességi felügyeleti eljárást indítsanak az önkormányzat jogszerű működésének helyreállításáért. Ha a kormányhivatal észleli a jogsértő önkormányzati döntést / szabályt, intézkedik a helyzet orvoslásáért. Ha az önkormányzat nem tesz eleget a felszólításának, pert is indíthat a kormányhivatal. (Végső soron a Kúria állapíthatja meg egy helyi önkormányzati döntés – rendelet, határozat – jogellenességét. A Kúriához fordulhat a kormányhivatal akkor is, ha az önkormányzat nem alkotott meg egy kötelező jogszabályt, például mondjuk a környezetvédelmi programot). A közérdekű bejelentésedre a kormányhivatal köteles 30 napon belül válaszolni, és válaszát megindokolni.
Ha egy önkormányzati rendelet alapvető jogot sért, az Alkotmánybírósághoz is fordulhatsz alkotmányjogi panasszal, ha rád is hatással van a rendelet.
Alapjogsértő esetben közérdekű bejelentést is tehetsz az ombudsmannak.
Az ombudsman honlapján anonim bejelentésre is van lehetőség: ilyenkor csak az ombudsmani hivatalnak kell a neved megadnod, ők nem fogják továbbadni a panaszolt szervnek. Az ombudsman azonban ugyanúgy az Alkotmánybírósághoz fordulhat, ezért egyszerűbb közvetlenül az AB eljárását kezdeményezni.
A panasznak, közérdekű bejelentésnek nincs semmilyen formai követelménye, de írd rá a levélre, hogy „panasz és közérdekű bejelentés”. Egyszerűen írd le egy levélben, miért tartod jogellenesnek a kifogásolt helyi önkormányzati döntést és javasold, hogy a kormányhivatal, ombudsman vizsgálja az önkormányzatot és forduljon a Kúriához / Alkotmánybírósághoz.
Képviselők személyes számonkérése fogadóórán
Habár a jogszabályok nem teszik kötelezővé, az önkormányzati képviselők valamint a polgármesterek sok esetben rendszeres fogadóórát tartanak. Ennek időpontját vagy az önkormányzati hivatalban vagy a honlapon teszik közzé. Általában előzetes egyeztetés szükséges a fogadóórán való részvételhez. Előfordulhat, hogy az adott választókerületben megválasztott országgyűlési képviselő is tart fogadóórát. Ennek részletei általában a választókerülethez tartozó valamely nagyobb önkormányzat honlapján találhatóak meg.
Ki vehet részt a képviselő vagy a polgármester fogadóóráján?
Fogadóórát tartani nem kötelező, de ha a képviselő vagy a polgármester tart fogadóórát, abból indokolatlanul nem zárhat ki senkit. Az időpontegyeztetés során sem hozhatja indokolatlanul hátrányos helyzetbe a választópolgárok, lakosok egyes csoportjait. Nem diszkriminálhat például politikai vélemény, etnikai hovatartozás, vallás stb. alapján: az ellenzéki meggyőződésű, vagy a különféle kisebbségekhez tartozó lakosokat ugyanúgy fogadnia kell, mint a vele azonos politikai nézeteket valló vagy többségi választópolgárokat.
Honnan tudhatom meg, ki a képviselőm?
Ha nem tudod, ki a választókerületi képviselőd, akkor utánanézhetsz a www.valasztas.hu oldalon az előző választások menüpontban, de még jobb, ha a település honlapján nézel utána. A legutóbbi választásokon megválasztott egyéni képviselők névsorát általában ide is feltöltik. A képviselőknek, polgármestereknek néha saját honlapjuk van, de ha nem függetlenként indultak, akkor a jelölő szervezet oldalán is megtalálható lehet az elérhetőségük.
Nyilvánosságra hozhatom-e, ami a fogadóórán elhangzott?
Igen, minden nyilvánosságra hozható, amit a képviselő a fogadóóráján mondott. Ha sikerült beszélned a képviselőddel, akkor a közösségi médián (Facebook), vagy ha van rá lehetőséged, a helyi sajtón keresztül is tudathatod másokkal, hogy mit kérdeztél a képviselődtől és ő hogyan reagált arra. Ez felkeltheti mások érdeklődését és később számonkérhetővé teszi majd a találkozó eredményét.
Mit tehetek, ha az önkormányzatomnál nincs fogadóóra, de szeretném, hogy legyen?
A választópolgárok egy kisebb csoportjával nyilvánosan (például a Facebookon vagy a helyi lapban) kérheted, hogy a választott képviselőknek legyen fogadóórája. Ilyenkor a képviselőnek sokszor érdekében áll fogadóórát tartani, hogy ne tűnjön úgy a többség szemében, hogy nem érdekli a helyi polgárok véleménye.
Ha a képviselő tagja valamelyik országgyűlési frakciónak, akkor a fogadóóra hiányára vonatkozó panaszával megkeresheted az adott képviselő frakcióvezetőjét. (Az országgyűlési frakciók felsorolása a parlament.hu oldalon elérhető, az egyes frakciók vezetői és az e-mail címeik továbbkattintással találhatóak meg.)
Ezenkívül minden képviselő saját Facebook-oldalán is rákérdezhetsz, mikor tervez a képviselő fogadóórát tartani, és ha nem tervez, mi ennek az indoka. A nyilvánosság nyomása alatt valószínűbb, hogy a képviselő mégiscsak tart majd fogadóórákat.
Közérdekű adatok igénylése az önkormányzattól
Az Alaptörvény szerint mindenkinek joga van a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez. Ez teszi lehetővé, hogy beleláthassunk az állami és helyi szervek működésébe.
Közérdekű adat a helyi önkormányzati feladat ellátása (például szemétszállítás, utak tisztán tartása) közben keletkezett, vagy ahhoz kapcsolódó információ, illetve minden olyan adat, amelyeket az önkormányzat működésére vonatkozik (például a gazdálkodás, de ide tartozik a nyilvános képviselő-testületi ülésekről készített jegyzőkönyv is).
Közérdekből nyilvános adat, és ezért bárki számára hozzáférhető lehet az önkormányzattal szerződött cégek tevékenységére vonatkozó adat is. Külön tájékoztatónkban foglaltuk össze, hogyan férhetsz hozzá közérdekű és közérdekből nyilvános adatokhoz, és mi a teendő akkor, ha ezek kiadását megtagadják.
Ha a kérdésedre nem kaptál választ a tájékoztatóból, írj nekünk a jogsegely@tasz.hu-ra!
Hasznos volt számodra tájékoztatónk? Segíts rendszeres adománnyal, hogy még többet készíthessünk!
Ha adományozóként megadod adataidat:
rendszeresen beszámolunk eredményeinkről
éves találkozókon pedig a TASZ műhelytitkaiba is betekintést nyerhetsz
