Ki és hogyan szervezhet választási gyűlést?
A választási gyűlés egyfajta kampányeszköz, olyan gyülekezési forma, amely a választók befolyásolását (tájékoztatását, meggyőzését) célozza. Nem csak jelöltek vagy pártok, hanem bárki szervezhet választási gyűlést. Egy ilyen alkalom jó lehet a választók számára fontos ügyek bemutatására, a jelöltek, pártok pedig saját programjuk népszerűsítésére használhatják. A választási gyűléseknek azonban az átlagos rendezvényekhez, gyülekezésekhez képest vannak speciális szabályai. Ebben a tájékoztatóban összeszedtük, mit kell tudni a választási gyűlésekről szervezőként és résztvevőként.
Választási gyűléseket a kampányidőszakban, vagyis a szavazást megelőző 50. naptól a szavazás előtti napig lehet tartani. Ez a 2024-es önkormányzati és európai parlamenti választás esetében 2024. április 20-tól 2024. június 8-ig tart.
A szavazás napján már nem lehet választási gyűlést tartani. Bár ma már nincs teljes kampánycsend, bizonyos kampánytevékenységek nem végezhetők a szavazás napján, így választási gyűlést sem lehet június 9-én tartani.
Azok a kampányesemények, amelyeknek célja nem a közös véleménynyilvánítás, hanem a választókkal való közvetlen kapcsolatfelvétel, tehát pultozás, szórólapozás, aláírásgyűjtés, nem minősülnek választási gyűlésnek. Ezeket nem kell bejelenteni a rendőrségen, és ha négy négyzetmétert meg nem haladó területen tartják őket, akkor közterület-használati engedélyt sem kell hozzájuk kérni. A joggyakorlat nem egységes a kampányidőszakon kívüli hasonló események kapcsán, van olyan rendőrkapitányság, ahol ezt is be lehet jelenteni gyűlésként.
Hogyan kell megszervezni a választási gyűlést?
Választási gyűlést nem bonyolultabb szervezni, mint bármilyen más gyűlést. Először is találd ki, mire szeretnéd használni a gyűlést, majd állítsd össze a programot és foglald le a helyszínt. Fontos, hogy a közterületen tartandó választási gyűlést a szervezőnek be kell jelentenie az illetékes rendőrkapitányságnak (Budapesten a Budapesti Rendőr-főkapitányságnak). A bejelentést a gyűlés meghirdetése előtt legkorábban 3 hónappal és legkésőbb 48 órával kell megtenni. A bejelentésről és egyéb tudnivalókról a gyűlések bejelentéséről szóló tájékoztatónkban olvashatsz bővebben.
Szervezőként te leszel a felelős a rend fenntartásáért. Ha szükségesnek érzed, ebben kérheted a rendőrség segítségét, de elképzelhető, hogy már a bejelentés során jelzik, hogy biztosítják a rendezvényt. A közterületen szervezett választási gyűléseknél a helyi önkormányzat bérleti díjat nem kérhet.
Hol lehet választási gyűlést tartani?
Közterületen vagy magánterületen is lehet választási gyűlést tartani. A közterületen tartott választási gyűlést a rendőrségnek be kell jelenteni, de nem kell hozzá közterület-használati engedély, illetve nem kell díjat fizetned érte. Magánterületen a terület tulajdonosának hozzájárulása szükséges. A hozzájárulást célszerű írásba foglalni.
A legalább 500 fős településeken nem lehet választási gyűlést tartani állami vagy önkormányzati hatóság elhelyezésére szolgáló épületben (pl. kormányhivatal, okmányiroda stb. épülete). Az 500 főnél kisebb településekre nem vonatkozik ez a tilalom, amennyiben más közösségi célú épület nem áll rendelkezésre a gyűlés megtartására. Ez azt jelenti, hogy ha a településen élők száma az 500 főt eléri, törvénysértő például a polgármesteri hivatal házasságkötő termében (2.Kvk.20.711/2006/2. számú végzés), vagy az Országgyűlés alelnökének parlamenti irodájában (23/1998. (IV. 6.) OVB határozat) választási gyűlést tartani. Fontos garancia a választási gyűlések mellett, hogy ha jelölt vagy, vagy egy jelölő szervezet nevében szervezel választási gyűlést, az állami és önkormányzati költségvetési szerveknek más jelöltekkel, jelölő szervezetekkel azonos feltételek mellett kell helyiséget és egyéb szükséges berendezést biztosítania neked.
Például, ha egy másik jelölt adott időben és áron bérelte ki az önkormányzati tulajdonú helyiséget, akkor neked sem adhatják drágábban. Vagy, ha neki projektor járt a teremhez, akkor neked is jár.
Ki vehet részt egy választási gyűlésen? Kizárhatnak-e róla bárkit?
A választási gyűlés nyilvános. Senkit nem zárható ki a választási gyűlésről, és senkitől nem tagadhatják meg, hogy kérdezzen, pusztán a politikai véleménye miatt – még akkor sem, ha ez a szervezők véleményével ellentétes. A választási gyűlés alkalom a vitára, a másik véleményének megismerésére.
Származása és világnézeti meggyőződése miatt sem zárható ki senki, és emiatt meg sem tilthatják senkinek, hogy felszólalhasson vagy kérdést tegyen fel. A gyűlés vezetője a gyűlésről kizárhatja azt, aki a gyűlést súlyosan megzavarja. Akit kizártak, annak a helyszínt haladéktalanul el kell hagynia. Ha a kizárt személy a helyszínt nem hagyja el, a gyűlés helyszínéről a vezető eltávolíttatja. Súlyosabb esetben a kizárt személy eltávolításában a gyűlés vezetője a rendőrség közreműködését kérheti. Fontos, hogy a magát újságíróként igazolt személyt a gyűlésről nem zárhatod ki szervezőként!
(Nem jogellenes, ha senki nem tehet fel kérdéseket — de tisztességtelen, és felszólalhatsz ellene!)
Mitől lesz egy rendezvény választási gyűlés? Miben más egy sima pártrendezvényhez vagy lakossági fórumhoz képest?
Egy politikai rendezvény akkor lesz választási gyűlés, ha célja a választói akarat befolyásolása, illetve a rendezvény alkalmas erre. Ilyet pedig csak kampányidőszakban lehet tartani, a választás napján pedig tilos. Ez nem jelenti azt, hogy máskor ne lehetne (párt)politikai témákban, közügyekben gyűlést tartani, sőt!
Azonban a választási gyűlésre a gyülekezési jogról szóló törvény szabályain túl bizonyos speciális szabályok vonatkoznak, mivel a választási gyűlés egy kampányeszköz. Egyrészt többletgaranciát biztosít a választási eljárásról szóló törvény a választási gyűlésekre azzal, hogy kötelezi az állami, illetve önkormányzati költségvetési szerveket, hogy ha választási gyűlést tartanál, azonos feltételek mellett biztosítsák számodra az esemény megtartásának körülményeit, így pl. a rendelkezésre álló helyiséget, vagy egyéb szükséges berendezést. Másrészt pedig korlátozásokat is bevezet, így pl. a kampánycsend miatt nem tartható a választás napján választási gyűlés, valamint 500 fő alatti településen nem tartható állami vagy önkormányzati hatóság elhelyezésére szolgáló épületben választási gyűlés, kivéve, ha más helyiség nem áll rendelkezésre.
Milyen szabályok vonatkoznak a politikai gyűlésekre, rendezvényekre a kampányidőszakon kívül?
Kampányidőszakon kívül nincs időbeli korlát a gyűlések megtartására, mivel nincs kampánycsend. Viszont ez esetben nem alkalmazható az a kedvezmény sem, hogy a választókkal való közvetlen kapcsolatteremtéshez (pultozás, szórólapozás, aláírásgyűjtés) nem szükséges közterület-használati engedélyt kérni, ha ez csak 4 négyzetmétert meg nem haladó területet foglal el. Azaz kampányidőszakon kívül is a szokásos szabályok szerint jelentsd be a gyűlést a rendőrségen, ha pedig csak kisebb, szórólapozós-pultozós eseményt tervezel, kérj közterület-használati engedélyt az önkormányzattól. A joggyakorlat nem egységes, egyes rendőrkapitányságoknál be lehet jelenteni gyűlésként a pultozást, szórólapozást, aláírásgyűjtést is gyűlésként.
Ha tájékoztatónkban nem találtad meg a választ a kérdésedre, keress minket a jogsegely@tasz.hu-n.
Hasznos volt számodra tájékoztatónk? Segíts rendszeres adománnyal, hogy még többet készíthessünk!
Ha adományozóként megadod adataidat:
rendszeresen beszámolunk eredményeinkről
éves találkozókon pedig a TASZ műhelytitkaiba is betekintést nyerhetsz
