Kinek jár és hogyan igényelhető a rokkantsági ellátás?
Ha megváltozott munkaképességűnek minősülsz (azaz leszázalékolnak), két ellátási formát vehetsz igénybe: a rokkantsági ellátást és a rehabilitációs ellátást. A rokkantsági ellátás a nem rehabilitálható személyeknek nyújt pénzbeli segítséget. A hatóság minősítése fogja eldönteni, hogy rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásra vagy jogosult, hiszen a két ellátást nem kaphatod együtt. Ebben a tájékoztatóban leírjuk, mit kell tudni a rokkantsági ellátásról és hogyan igényelheted.
Ahhoz, hogy jogosult legyél a rokkantsági ellátásra, hivatalosan is megváltozott munkaképességűnek kell minősülnöd. A szükséges vizsgálatokat, azaz az úgynevezett komplex minősítést a kormányhivatalon keresztül a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal végzi. Annál állapítják meg a megváltozott munkaképességet,
- akinek az egészségkárosodása meghaladja a 40%-ot;
- emiatt korábbi munkáját nem tudja elvégezni, vagy nehezebben, esetleg egyáltalán nem tud dolgozni;
- megfelel bizonyos biztosítási jogviszonnyal kapcsolatos követelményeknek.
Akit megváltozott munkaképességűnek nyilvánítanak, a munkaképesség mértékétől függően rehabilitációs ellátást vagy rokkantsági ellátást kaphat. Ebben a tájékoztatóban a rokkantsági ellátással foglalkozunk, a rehabilitációs ellátásról egy másik tájékoztatóban olvashatsz részletesen.
Ha a tájékoztató elolvasása után is bizonytalan vagy abban, hogy milyen ellátásokra vagy jogosult, a helyi családsegítőhöz fordulhatsz. A családsegítők fogyatékossági tanácsadást is végeznek, és segítenek a számodra legmegfelelőbb ellátások és támogatások kiválasztásban. A fogyatékosügyi tanácsadók listáját a szocialisportal.hu-n találod meg.
Általános tudnivalók a rokkantsági ellátásról
A rokkantsági ellátást azok a megváltozott munkaképességű személyek igényelhetik, akiknek maximum 60 százalékos az egészségi állapotuk, és nem rehabilitálhatóak. A rokkantsági ellátás minden esetben anyagi támogatást jelent. Az ellátás társadalombiztosításhoz kötött, szóval alapvetően azoknak jár, akiknek volt korábban munkaviszonya. Bizonyos feltételek mellett azonban akkor is igényelheted, ha nem gyűlt össze elég társadalombiztosítási napod. Fontos, hogy a rokkantsági ellátás mellett dolgozhatsz akár teljes állásban is, és bármekkora a jövedelmed, igényelheted az ellátást. Más rendszeres pénzellátással együtt azonban általában nem vehető igénybe rokkantsági ellátás.
Ebben a részben leírjuk, hogy kinek jár a rokkantsági ellátás, és milyen viszonyban van más ellátástípusokkal.
Kinek jár a rokkantsági ellátás?
Két esetben kaphatsz rokkantsági ellátást.
1. Ha a kérelem benyújtásakor nem kapsz rendszeres pénzellátást (pl. rokkantsági járadék, ápolási díj, öregségi nyugdíj), és az alábbiak is teljesülnek rád:
- megfelelő számú társadalombiztosítási napod gyűlt össze (erről részletesen lásd a következő kérdést),
- elmúltál 15 éves,
- a egészségi állapotod a rehabilitációs hatóság vizsgálata alapján 60 százalékos vagy kevesebb, tehát legalább 40 százalékosan le vagy százalékolva,
- a rehabilitációs hatóság komplex minősítése azt állapítja meg, hogy a rehabilitációd nem javasolt.
2. Ha legfeljebb 5 éved van hátra a nyugdíjig a kérelem benyújtásakor vagy a felülvizsgálatkor, és rehabilitáció után vagy mellett tudsz dolgozni. Azt, hogy a munkába állásod rehabilitációval elérhető vagy tartós foglalkozási rehabilitációra van szükséged a rehabilitációs hatóság fogja eldönteni az eljárás során. Fontos, hogy ha már csak 5 éved van a nyugdíjig, rehabilitációs ellátást nem, csak rokkantsági ellátást igényelhetsz.
Hány társadalombiztosítási napra van szükségem, hogy megkaphassam a rokkantsági ellátást?
A kérelem benyújtását megelőzően
- 5 éven belül legalább 1095 nap (vagyis 3 év),
- 10 éven belül legalább 2555 nap (vagyis 7 év) ,
- 15 éven belül legalább 3650 nap (vagyis 10 év).
A biztosítási időbe bele kell számítani
- a biztosítás megszűnését követő táppénz időszakát;
- a baleseti táppénz időszakát;
- a csecsemőgondozási díj, az örökbefogadói díj és a gyermekgondozási díj folyósításának idejét;
- az álláskeresési támogatás folyósításának idejét;
- a rokkantsági és a baleseti rokkantsági nyugdíj folyósításának idejét;
- a rehabilitációs járadék folyósításának idejét;
- amikor egészségkárosodott személyek szociális járadékait kaptad;
- a kivételes rokkantsági ellátás kivételével a megváltozott munkaképességű személyek ellátása folyósításának idejét;
- a nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 2020. július 1-jét megelőzően hatályos 34. §-a szerint kötött megállapodás alapján szerzett szolgálati időt (amennyiben a megállapodást 2011. december 31-éig megkötötték);
- a gyermekek otthongondozási díjának és az ápolási díj folyósításának idejét.
Nem szükséges biztosítási idő, ha az alábbiak valamelyike igaz rád:
- 35 éves korod előtt iskolai tanulmányaid alatt vagy azok befejezése után 180 napon belül biztosított lettél, és legalább 30 napig folyamatosan biztosított voltál. Tehát, ha a tanulmányaid után gyorsan munkába álltál, de nem szerezted meg a 1095 nap biztosítási időt, mert egészségkárosodásod lett, akkor is igényelheted az ellátást. Fontos, hogy tanulmányaid után legyen legalább 1 nap biztosítási időd (ha nem vagy biztos benne, hogy a tanulmányaid iskolai tanulmánynak minősülnek-e, kérj iránymutatást a Belügyminisztérium Családtámogatási Osztályától);
- 2011. december 31-én rokkantsági nyugdíjban, baleseti rokkantsági nyugdíjban, rehabilitációs járadékban vagy egészségkárosodott személyek szociális járadékában részesültél, vagy jogosultságodat megállapították, de az ellátás folyósítása szünetelt.
Honnan tudhatom, hogy hány biztosítási napom gyűlt össze?
Ha van ügyfélkapud, a magyarorszag.hu oldalon ellenőrizni tudod, hogy a hatóság nyilvántartása szerint hány biztosítási napod van. Miután beléptél az oldalra, a bal oldali ügytípusok közül tudod kiválasztani a biztosítási jogviszony lekérdezését. (Vállalkozás → Munkavállalókat érintő ügyintézés → Biztosítotti jogviszony lekérdezés.) Ha az ügyfélkapun lekért lista a helyes adatokat tartalmazza, és minden biztosítási jogviszonyod szerepel rajta, érdemes csatolni a rokkantsági ellátás iránti kérelemhez. Ha nem látod itt valamelyik munkaviszonyod, vagy egyéb biztosítási időd (pl. GYES) akkor vedd fel a kapcsolatot a Magyar Államkincstárral (MÁK), vagy menj be a legközelebbi lakóhely szerint illetékes, nyugdíjbiztosítási igazgatási szervként eljáró kormányhivatalhoz. Nekik kell bizonyítanod, hogy biztosított voltál, ezért szedj össze minden dokumentumod, amivel ezt igazolni tudod.
Hogyan állapítják meg az egészségkárosodás mértékét? Honnan tudhatom, hogy mekkora az egészségkárosodásom?
Az egészségkárosodás súlyosságát hatósági bizonyítvány igazolja. Ha feltételezed, hogy súlyosnak minősül az egészskárosodásod, igényelj hatósági bizonyítványt. A hatósági bizonyítvány igényléséhez a szocialisportal.hu oldalon talász formanyomtatványt. Ezt töltsd ki és küldd el a lakóhelyed vagy tartózkodási helyed szerinti vármegyei kormányhivatalnak (Budapesten a Fővárosi Kormányhivatalnak). Az igénylés beadása után a kormányhivatal a megvizsgálja az egészségi állapotod, annak százalékos mértékét, illetve rehabilitálhatóságát. Ez személyes vizsgálatot is magában foglalhat. Ha személyes vizsgálat szükséges, annak idejéről, helyéről külön tájékoztatást ad írásban a kormányhivatal vagy a vizsgálatot végző szerv. A tájékoztatásban azt is leírják, hogy milyen dokumentumokat kell magaddal vinni, de az egészségi állapotoddal kapcsolatos orvosi iratokat mindenképpen vidd magaddal.
A vizsgálat alapján a kormányhivatal által kiállított hatósági bizonyítványban benne lesz az egészségi állapotod és egészségkárosodás mértéke. Az egészségi állapotod azt jelenti, hogy milyen arányban számítasz egészségesnek. Ezeket százalékokban szokták megadni, az egészségi állapot és az egészségkárosodás mértéke együtt ad ki 100 százalékot. A számok alapján láthatod, hogy milyen ellátásra lehetsz jogosult. Ha legalább 70 százalékos az egészségkárosodásod, akkor rokkantsági ellátásra és rokkantsági járadékra is jogosult lehetsz. Ilyenkor az alapján érdemes döntened, hogy milyen összegű a rokkantsági járadék és mennyit kaphatnál rokkantsági ellátás címén, ami általában mindenkinél más összeg.
Attól függően, hogy rokkantsági járadékot, rokkantsági ellátást vagy rehabilitációs ellátást szeretnél kapni vagy az egészségi állapotod mértékére vagy az egészségkárosodás mértékére lesznek kiváncsiak. Ide kattintva elérheted az összes társadalombiztosítási ellátásról szóló tájékoztatónkat, és meg tudod nézni melyik ellátásnál mit néznek.
A hatósági bizonyítvány egyébként nem szükséges a rokkantsági ellátás igényléséhez, anélkül is beadhatod a kérelmet. Ebben az esetben az igénylés elbírálásakor fogják megállapítani, hogy mekkora az egészségkárosodásod. Erről részletesen lásd a rokkantsági ellátás igénylése részt.
Mi a különbség rokkantsági ellátás és rehabilitációs ellátás között?
Mindkét ellátás a megváltozott munkaképességű (a köznyelvben leszázalékolt) személyek számára elérhető. A rehabilitációs ellátás célja, hogy átmeneti pénzbeli és egyéb segítséget nyújtson azoknak, akik egészségügyi állapotuk miatt nem tudnak elhelyezkedni a munkaerőpiacon, de szeretnének visszakerülni oda. A rokkantsági ellátás ezzel szemben nem rehabilitálható embereknek nyújt pénzbeli segítséget. A fő különbség a két ellátástípus között az, hogy a rokkantsági ellátás minden esetben anyagi támogatást jelent. A rehabilitációs ellátás megnyilvánulhat anyagi támogatásban, illetve másféle támogatásban (pl. munkavégzésre felkészítés, munkaközvetítés), ami segíti a munkaerőpiacra való visszajutást. A rehabilitációs ellátás minden esetben a rehabilitációhoz szükséges ideig, de maximum 36 hónapig járhat, a rokkantsági ellátás viszont bármeddig, ameddig nem változik meg az állapotod. Mindkét ellátástípusra igaz, hogy azok igényelhetik, akiknek korábban volt társadalombiztosítási ellátása, például dolgoztak, és az egészségi állapotuk maximum 60 százalékos. Fontos még, hogy ha több mint öt éved van az öregségi nyugdíjig, rehabilitációs vagy rokkantsági ellátásra is jogosult lehetsz. Ha öt vagy ennél kevesebb éved van a nyugdíjkorhatárig, csak rokkantsági ellátást vehetsz igénybe.
Fontos, hogy a kérelmet minden esetben „Megváltozott munkaképességű személyek” ellátása iránt kell benyújtanod. A rehabilitációs hatóság minősítése fogja eldönteni, hogy rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásra vagy jogosult. A kettőt nem kaphatod együtt.
Mi a különbség a rokkantsági járadék és a rokkantsági ellátás között? Hogyan döntsem el, melyiket válasszam?
A rokkantsági járadék esetében nem nézik, volt-e korábban biztosítási jogviszonyod. Ezzel szemben a rokkantsági ellátás társadalombiztosítási ellátás, a megváltozott munkaképességűek ellátásának egyik formája. Igényléséhez az kell, hogy legyen korábbi biztosítási viszonyod, azaz munkahelyed, vagy kapj olyan ellátást, amit munkaidőként beszámít a jogszabály. Ha 70 százalékos az egészségkárosodásod akkor elvileg kaphatsz rokkantsági ellátást és rokkantsági járadékot is. Ugyanakkor nagyon fontos, hogy az egészségkárosodáson túl mindkét ellátásnak vannak egyéb jogosultsági kritériumai is (pl. a rokkantsági ellátásnál a biztosítási idő megléte). Így azt tanácsoljuk, hogy ha ilyen mértékű az egészségkárosodásod, akkor mindkét ellátás egyéb jogosultsági feltételeit és összegét mérlegelve dönts, hogy melyik lehet neked kedvezőbb. A rokkantsági járadékról külön tájékoztatóban olvashatsz részletesen.
Ha árvaellátásra is jogosult vagy, figyelj arra is, hogy ezt csak a rokkantsági ellátással együtt veheted igénybe, rokkantsági járadékkal együtt nem. Erről részletesen lásd a következő kérdést.
Ha árva vagyok, igénybe vehetem a rokkantsági ellátást?
Ha legalább 70 százalékos az egészségkárosodásod, és 27 éves korod előtt veszted el az egyik szülődet, jogosult lehetsz a rokkantsági ellátás mellett árvaellátásra is. A rokkantsági ellátás nem összeférhetetlen az árvaellátással, így mindkét ellátást igényelheted. Rokkantsági járadékot viszont nem kaphatsz együtt árvellátással, ezért ha rokkantsági járadékra vagy jogosult, érdemes átgondolnod, hogyan jársz anyagilag a legjobban. A rokkantsági járadékról külön tájékoztatóban olvashatsz részletesen.
Mennyi a rokkantsági ellátás összege?
A rokkantsági ellátás összege attól függ, hogy milyen rokkantsági kategóriába tartozol és mennyit kerestél korábban. Fontos, hogy a táblázatban írt összegek a rokkantsági ellátás mininmum és maximum összegei, de egyénenként változó, hogy ki mennyi pénzt kap. Az ellátás pontos összegét az előző évi havi átlagjövedelmed határozza meg. A táblázatban írt összegek annyit jelentenek, hogy a kereset alapján számított összeg nem lehet alacsonyabb, mint a minimum és nem lehet magasabb, mint a maximum.
| Az ellátás mértéke | minimum ennyit kell kapnod | maximum ennyit kell kapnod | |
| B2 rokkantsági kategória | havi átlagjövedelem 40 %-a | 41 295 Ft | 61 945 Ft |
| C2 rokkantsági kategória | havi átlagjövedelem 60 %-a | 61 945 Ft | 206 480 Ft |
| D rokkantsági kategória | havi átlagjövedelem 65 %-a | 68 830 Ft | 206 480 Ft |
| E rokkantsági kategória | havi átlagjövedelem 70 %-a | 75 710 Ft | 206 480 Ft |
Ha nincs átlagövedelmed akkor is jogosult lehetsz az ellátásra, ha a többi feltétel fennáll. Ilyenkor az úgynevezett alapösszegből indulnak ki.
Az alapösszeget rendelet határozza meg. Ha 2023. december 31. után lettél jogosult, az alapösszeg 137 655 forint. Az alapösszeg évente a nyugdíjemeléssel megegyező arányban emelkedik.
Milyen más ellátásokat, kedvezményeket kaphatok a rokkantsági ellátás mellett?
A rokkantsági ellátás mellett jogosult vagy:
- fogyatékossági támogatásra,
- megemelt összegű családi pótlékra saját jogon,
- árvaellátásra,
- táppénzre, baleseti táppénzre,
- csecsemőgondozási díjra (CSED),
- gyermekgondozási díjra (GYED),
- örökbefogadói díjra,
- a helyi közlekedésben (pl. a városi buszon, villamoson) kedvezményes utazásra, de csak ellátottak utazási utalványával (erről bővebb információkat az Államkincstár oldalán találsz).
Fontos, hogy a rokkantsági ellátás mellett nem kaphatsz más rendszeres pénzellátást. Erről részletesen a következő kérdésnél olvashatsz.
Melyek azok az ellátások, amelyek mellett nem jár a rokkantsági ellátás?
Más rendszeres pénzellátással együtt általánosságban nem vehető igénybe rokkantsági ellátás. Ilyen például a
- nyugellátás (ilyennek minősül az öregségi nyugdíj, özvegyi nyugdíj, árvaellátás, szülői nyugdíj, özvegyi járadék),
- baleseti nyugellátás,
- rokkantsági járadék,
- rehabilitációs ellátás.
Fontos, hogy más, megváltozott munkaképességűeknek járó ellátásokkal és járadékokkal együtt (rehabilitációs ellátás, rokkantsági járadék) sem jár a rokkantsági ellátás. A részletes felsorolás a Szoctv. 4. § (1) bekezdés i) pontjánál érhető el.
Fogyatékossági támogatást kaphatsz a rokkantsági ellátás mellett, ha mindkettő feltételeinek megfelelsz.
Rokkantsági ellátás mellett lehet munkám? Hány órát lehet dolgozni?
A rokkantsági ellátás mellett dolgozhatsz akár teljes állásban is, és bármekkora a jövedelmed, igényelheted az ellátást. 2016-ig volt életben egy időbeli, aztán egy kereseti korlát, de 2021 januárjával eltörölték ezt a szabályozást, hogy a foglalkoztatást elősegítsék. Viszont fontos, hogy a keresőtevékenységet, tehát ha munkát kapsz vagy például vállalkozást indítasz, be kell jelentened a hatóságnak.
Rokkantsági ellátás igénylése
A rokkantsági ellátás megállapítását a lakóhelyed szerinti vármegyei (fővárosi) kormányhivatalnál kérheted. Szakértő által megállapított, végleges egészségkárosodás esetén elég egyszer igényelni, más esetekben időről időre felülvizsgálják az egészségügyi állapotodat, hogy jogosult vagy-e még a támogatásra. Fontos, hogy minden, az életkörülményeidben beálló változást te magad is bejelents, mert az érintheti a jogosultságod. Ilyen lehet az egészségi állapotod változása mellett a lakóhelyváltozás, vagy ha nyugdíjas leszel, esetleg baleseti nyugellátást vagy rokkantsági járadékot, illetve rehabilitációs ellátást kapsz. Ha nem jelented be a változást, de később kiderül, visszafizettethetik veled az ellátást a kamatokkal együtt.
Ebben a részben leírjuk, hogyan igényelheted a rokkantsági ellátást, mi alapján bírálják el az igényedet, és mikor vizsgálják felül a jogosultságodat.
Hol és hogyan kell a rokkantsági ellátást igényelni?
Az igénylést többféle módon is leadhatod:
- levélben elküldött nyomtatványon,
- online, Ügyfélkapun keresztül (elektronikus űrlapon, amit a magyarorszag.hu oldalán találsz meg),
- személyesen a kormányablakban.
Az igényléshez szükséges formanyomtatványt beszerezheted
- személyesen a kormányhivatal nyugdíjbiztosítási ügyfélszolgálatán vagy a kormányablakokban;
- letöltheted a Magyar Államkincstár honlapjáról.
Ha segítségre van szükséged az ügyintézésben, más is beadhatja helyetted a kérelmet. Ilyenkor csatolni kell egy erre vonatkozó meghatalmazást is a kérelemhez. A meghatalmazáshoz mintát itt találsz.
Ha van olyan dokumentumod, ami igazolja az egészségkárosodás mértékét (például hatósági bizonyítvány), akkor azt csatold a kérelemben.
Ha nem rendelkezel ilyennel, akkor a kérelem beadásához az alábbi egészségügyi dokumentumokat is kell csatolni:
- a háziorvosodtól kapott olyan beutalót, ami tartalmazza az egészségi állapotodra, gyógykezelésedre vonatkozó adatokat, és ami a munkaképesség megváltozása kapcsán készült (jelezd, hogy kifejezetten rokkantsági járadék megállapításához kéred a szükséges orvosi beutalót);
- a kezelőorvosodtól kapott orvosi véleményt, ami bemutatja milyen gyógykezelésben részesülsz/részesültél, és milyen az aktuális egészségügyi állapotod (pl. friss leletek, zárójelentések).
Nagyon fontos, hogy az orvosi papírjaid, illetve a hatóságok által kiállított dokumentumok időrendi sorrendben meglegyenek, mert akkor tudod hatékonyan beadni a kérelmed. Mindig őrizd meg a kapott dokumentumokat. Ha úgy érzed, hogy nem küldtek el neked valamit (például szakvéleményt) vagy elveszett, kérj iratbetekintést, és annak keretében akár másolatot is! Az iratbetekintésről ebben a tájékoztatóban írunk részletesebben.
Az igénylés leadása után a kormányhivatal megvizsgálja az egészségi állapotod és annak százalékos mértékét. Ez személyes vizsgálatot is magában foglalhat. Ha személyes vizsgálat szükséges, annak idejéről, helyéről külön tájékoztatást ad majd írásban a kormányhivatal vagy a vizsgálatot végző szerv. A tájékoztatásban azt is leírják, hogy milyen dokumentumokat kell magaddal vinni, de az egészségi állapotoddal kapcsolatos orvosi iratokat mindenképpen vidd magaddal. Fontos, hogy ha a vizsgálaton nem jelensz meg, azt úgy kell tekinteni, hogy a rokkantsági ellátás iránti kérelmed visszavontad, ezért az eljárást meg fogják szüntetni.
Ha támogatott döntéshozatal hatálya alatt állsz, akkor végig veled lehet a támogató, és segíthet téged.
Gondnokság alatt állok. Hogyan adhatom be a kérelmet?
Ha teljes kizáró gondnokság alatt állsz, akkor a gondnokod közreműködése kell a kérelem beadásához, azt nem tudod egyedül megtenni. Ha nem állsz gondnokság alatt a szociális és társadalombiztosítási ellátások körében, akkor te is beadhatod a kérelmet. A gondnokság alá helyezési ítéletben tudod ellenőrizni, hogy milyen körben állsz gondnokság alatt.
Mennyi ideig tart, amíg elbírálják a kérelmem?
Az ügyintézési határidő 60 nap. Ha nem döntenek határidőn belül az ügyedben, akkor 10 000 forint kompenzáció illet meg. Küldj egy tértivevényes levelet a kormányhivatal azon osztályának címére, amelyiknek a kérelmedet is küldted, amiben leírod a problémát és azt, hogy mivel a hatóság nem tartotta be az ügyintézési határidőt, az általános közigazgatási rendtartás 51. § b) pont alapján kéred az eljárásért fizetett illeték, illetve amennyiben az eljárás ingyenes, 10 000 forint fizetését.
Meddig fogom kapni az ellátást, ha jogosult vagyok rá? Mikor vizsgálják felül / szüntetik meg a rokkantsági ellátást?
A rokkantsági ellátást az azt elrendelő döntésben meghatározott időben fogják felülvizsgálni.
Emellett az alábbi esetekben is felül kell vizsgálni az ellátást:
- az állapotod romlása miatt nem vagy már rehabilitálható;
- 60 napig egyhuzamban keresőképtelen vagy;
- olyan tényről szereznek tudomást a hatóságok, ami alapján a rokkantsági ellátás nem megalapozott már;
- más okból célzott vizsgálatokat rendelnek el.
A felülvizsgálati eljárás során azt vizsgálják, hogy még mindig megfelelsz-e az igénylési feltételeknek. A felülvizsgálat eredményeképpen megszüntethetik az ellátást vagy megváltoztathatják az összegét, de az is lehet, hogy minden változatlanul marad.
Az ellátás felülvizsgálatát nem kell elvégezni, ha:
- az ellátás megállapításakor vagy egy korábbi felülvizsgálat alkalmával meghatározott időpontban
- vagy a felülvizsgálati eljárás megindításakor
az öregségi nyugdíjkorhatárig kevesebb mint 10 éved van hátra.
Szintén a rokkantsági ellátást elrendelő döntésben lesz benne, hogy mikor vizsgálják felül az egészségi állapotodat. Szakértő által megállapított, végleges egészségkárosodás esetén felülvizsgálatra nincs szükség.
Szintén nem kell felülvizsgálatra menned, ha megállapították, hogy egészségi állapotod olyan mértékben károsodott, hogy rehabilitáció nem javasolt, mert csak segítséggel vagy egyáltalán nem vagy képes önellátásra.
Az ellátásodat megszüntetik,
- ha ezt kérvényezed;
- más rendszeres juttatásban részesülsz (kivéve a táppénzt, baleseti táppénzt, csecsemőgondozási díjat, gyermekgondozási díjat és örökbefogadói díjat);
- egészségi állapotod tartósan javul, és emiatt már nem vagy jogosult;
- olyan jogviszonyban dolgozol, amelyhez nem volt meg a szükséges jogi alap;
- nem értesíted időben a hatóságot körülményeid megváltozásáról;
- a felülvizsgálat során nem működsz együtt a saját hibádból.
Ha az egészségi állapotod javul, vagy a fenti okok valamelyike fennáll, az ellátás megszüntetésére az ezt megállapító hónap első napjától kerül sor. Ha más rendszeres ellátásban részesülsz, az ellátás az új juttatás megállapítását megelőző napon szűnik meg.
Ha azért szűnik meg az ellátásod, mert jogi alap nélkül dolgoztál, az ezt megelőző 12 hónapban felvett ellátást vissza kell fizetned.
Mit tehetek, ha kevésnek érzem a rokkantsági ellátást / rosszabbodott az egészségi állapotom? Kérhetem-e a rokkantsági ellátás felülvizsgálatát?
A rokkantsági ellátásról szóló döntésben le van írva mikor esedékes az ellátás felülvizsgálata, de ezt te is kérheted, ha változott az állapotod.
A felülvizsgálat alapján kétféle döntést hozhatnak:
- úgy dönt a hatóság, hogy megváltozott az állapotod, ezért az ellátás is változik;
- nem látnak változást, és minden marad a régiben.
Változás esetén a rehabilitációs ellátás összegét az új minősítési kategória szerint állapítják meg, ezáltal az ellátás összege nőhet és csökkenhet is.
Ha rosszabbodott az állapotod és ezt megállapítják, akkor újraszámítják a rokkantsági ellátás összegét, és meg is emelhetik azt. Az új összeg nem lehet kevesebb, mint a felülvizsgálatot megelőző hónapban kapott rehabilitációs ellátás.
Ha javult az állapotod, csökkenthetik a rokkantsági ellátást. Ilyenkor az erről szóló döntés utáni második hónapban kapod először a csökkentett összeget.
Mi van akkor, ha a rokkantsági ellátás megállapítása után emelkedett a bérem? Kérhetem, hogy a megemelt bér után járjon inkább az ellátás?
Ebben az esetben akkor jársz a legjobban, ha először lemondasz az ellátásodról, majd újra igényeled. A lemondást az ellátást megállapító rehabilitációs hatóságnak kell elüldened.
Az új eljárásban ugyanazoknak a feltételeknek kell megfelelned, mint korábban. Azonban ha van érvényes komplex minősítésed, akkor nem fogják ebben az új eljárásban vizsgálni az egészségi állapotodat.
Mit tehetek, ha nem értek egyet azzal, hogy hány százalékos egészségkárosodást állapított meg a hatóság?
Ha az egészségi állapotra hivatkozva elutasítják a kérelmed, a hatóság döntése ellen a határozat közlésétől számított 30 naptári napon belül közigazgatási pert indíthatsz. Ha vitatod az egészségkárosodás százalékos mértékét, a besorolást vagy a diagnózist, akkor a szakértői bizonyításnak kulcsszerepe lesz. Ezért mindenképpen kérd (indítványozd) a per során a szakértő kirendelését. Ez azért fontos, mert ha te nem kéred, könnyen lehet, hogy nem rendelnek ki új szakértőt, hanem a bíróság elfogadja az eredeti szakvéleményt.
Ha azonban indítványozod, a bíró kér egy új szakvéleményt, majd a szakvéleményt kézbesíti neked, és arra tehetsz észrevételt. Ha nem értesz egyet ennek az új szakértőnek a véleményével sem, akkor kérned kell a vélemény a kiegészítését, illetve pontosítását. Erre utasítani fogja a bíróság a szakértőt, aki megpróbál eleget tenni a kérésnek. Ha még így is ellentmondásos, hiányos vagy homályos a szakértői vélemény, akkor indítványoznod kell egy új szakértő kirendelését. Ebben az indítványban nem kell orvosilag cáfolnod a szakértő véleményét, elég leírnod, hogy miért nem tartod jónak a véleményt. Ilyen ok lehet például, hogy a korábbi véleménnyel ellentétes, nem vizsgált meg a szakértő, stb. A közigazgatási perről részletesen a negyedik részben olvashatsz.
Mit tehetek, ha elutasították az igénylésemet?
Ha elutasítják a rokkantsági ellátás kérelmed, a hatóság döntése ellen a határozat közlésétől számított 30 naptári napon belül közigazgatási pert indíthatsz. A határidő onnantól számít, hogy kézhez vetted a határozatot, és nem onnantól, hogy a hatóság meghozta. Tehát ne a határozat alján látható keltezést nézd, hanem írd fel, melyik nap kaptad meg a határozatot. Fontos, hogy vannak 30 napnál rövidebb határidők is. Ezt viszont a határozatba is beleírja a hatóság.
A bíróságtól kérheted, hogy semmisítse meg a határozatot, de akár azt is, hogy változtassák meg a döntést. Az alábbiakban részletesen is írunk arról, hogyan indíthatod meg a közigazgatási eljárást, és hogyan zajlik a per.
Fontos, hogy a kormányhivatal határozatát akkor érdemes megtámadni a bíróságon, ha jogszabálysértő módon hozták meg, vagy nem értesz egyet azzal, hogy hány százalékos egészségkárosodást állapítottak meg.
Mikor jogszabálysértő a kormányhivatal döntése?
Az alábbi dolgok minősülnek jogszabálysértőnek:
- A hatóság minden esetben köteles megindokolni a döntését. Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény, Ákr. 81. § (1) bekezdésének megsértésére lehet hivatkozni, ha a hatóság nem írta le részletesen, hogy miért utasította el a kérelmet.
- A hatóságnak a határozatban pontosan le kell írnia minden körülményt, és az összes bizonyítékot figyelembe kell vennie. Ha ezt nem tette meg, például nem nézte át alaposan az orvosi papírjaidat, a hatóság megsértette az Ákr. 62. §-a szerinti tényállás tisztázási, illetve a bizonyítékok okszerű mérlegelésére vonatkozó kötelezettségét.
- Ha a hatóság bizonyítási eljárást folytatott le (pl. adatokat kért be a NAV-tól vagy szakvéleményt készített az egészségi állapotodról), arról menet közben tájékoztatnia kell téged. Ha csak a határozatával együtt küldi el neked a beszerzett bizonyítékot (pl. a szakértői bizottság véleményét), akkor megsérti az Ákr. 76. §-a szerinti kötelezettségét.
Hogyan indíthatok közigazgatási pert?
Ha nincs ügyvéded, az alábbi módokon járhatsz el a legegyszerűbben.
- Töltsd ki a bíróság formanyomtatványát. Ebben minden szerepel, amit bele kell írni a keresetlevélbe. Ha egyedül nem tudod kitölteni, menj be a bíróság ügyfélsegítőjére ügyfélfogadási időben, és kérj segítséget. Annak a bíróságnak az ügyfélsegítőjét keresd fel, ahol a pert is meg kell indítani. Ez az információ szerepel a kormányhivatal által küldött határozatban. Ha mégsem találod, akkor kérdezd meg az adott kormányhivataltól, hogy melyik bíróságra tartozik az ügy.
- Arra is van lehetőség, hogy szóban mondd el a keresetedet a bíróság ügyfélsegítőjén. Ilyenkor azt kell kérni, hogy vegyék jegyzőkönyvbe, amit mondasz. A jegyzőkönyv felvétele helyett azt javasoljuk, hogy közösen töltsétek ki a formanyomtatványt a bírósági ügyintézővel, mert akkor biztos lehetsz benne, hogy minden fontos információ szerepelni fog a keresetlevelében.
Ha szeretnéd jobban érteni, hogy hogyan zajlik egy ilyen per akkor nézd meg a bíróság közérthető anyagát, amiben folyamatábrákkal mutatják be a eljárást.
Kell-e ügyvédet fogadnom, ha közigazgatási pert indítok?
Nem kötelező jogi képviselet, de a per során bármikor dönthetsz úgy, hogy mégis fogadsz ügyvédet.
Ha szeretnél ügyvédet, de nincs rá pénzed, kérhetsz pártfogó ügyvédet. A pártfogó ügyvédet a kormányhivatal Jogi Segítségnyújtó Osztályától kell kérni. Ha ide bemész ügyfélfogadási időben, és elmondod, hogy pártfogó ügyvédet szeretnél kérni egy közigazgatási perhez, az ügyintézők segítenek ebben. Adnak egy formanyomtatványt, amit ki kell töltened. Ez arra szolgál, hogy megállapítsák, hogy rászorulónak minősülsz-e. A kormányhivatali ügyintéző segít a formanyomtatvány kitöltésében.
Rászorulónak minősül, akinek a nettó havi jövedelme nem haladja meg a nyugdíjminimumot (28 500 ft) és nincs vagyona (az ingatlan nem számít). Az is rászorulónak számít, aki bizonyos ellátásban részesül. Például aktív korúak ellátására jogosult, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt kap vagy közgyógyellátásban részesül. Akkor is érdemes a kormányhivatalhoz fordulnod, ha magasabb a jövedelmed, mert ha 2024-ben 221.779 forintnál nem magasabb, akkor az állam megelőlegezi az ügyvédi költségeid. Ha elveszíted a pert, akkor így is lehetnek költségeid, de ahhoz, hogy ügyvédet fogadhass, nem kell fizetned előzetesen.
Ha a kormányhivatal megállapítja, hogy valóban jogosult vagy ingyenes ügyvédi segítségre, akkor adnak egy listát ügyvédek neveivel és telefonszámával. Őket kell felhívnod, és kérned kell, hogy vállalják el az ügyedet. Ha egyik ügyvéd sem vállalja el az ügyedet, akkor menj vissza a kormányhivatalba, és kérd, hogy jelöljenek ki az számodra pártfogó ügyvédet.
Ritkán kötelező ügyvédet fogadni közigazgatási perhez. Például ha már született egy bírósági döntés, és az ellen fellebbeztél, azaz a Kúria előtt zajlik a per vagy a Fővárosi Törvényszékhez tartozik az ügy. Ilyenkor valószínűleg kötelező lesz a jogi képviselet.
Kell-e fizetnem az eljárás megindításáért? Van-e perköltség?
A rokkantsági ellátással kapcsolatos eljárás, ideértve az ezzel kapcsolatban indult közigazgatási per is, költség- és illetékmentes. Ez azt jelenti, hogy:
- nem kell illetéket fizetned sem az eljárás elején, sem a végén;
- a per során felmerülő költséget (pl. tanú utazási költsége, igazságügyi orvosszakértő díja) az állam állja.
Ezeket a költségeket akkor sem kell kifizetned, ha elveszted a pert. Pervesztesség esetén viszont ki kell fizetned a másik fél perköltségét (pl. az ő jogi képviselőjének munkadíját), ha ezt kérte.
Melyik bírósághoz fordulhatok?
A keresetlevelet annál a hatóságnál kell benyújtani, amelyik a döntést hozta, viszont a bíróságnak kell címezni. Azt, hogy melyik bírósághoz tartozik az ügy, alapvetően az lakóhelyed vagy a döntést hozó hatóság címe határozza meg. Közigazgatási perekben a törvényszékek járnak el. Összesen nyolc törvényszék van. Ezek közül fog valamelyik eljárni az ügyedben:
Fővárosi Törvényszék jár el
- Budapest esetében.
Budapest Környéki Törvényszék jár el
- Nógrád vármegye,
- Pest vármegye esetében.
Debreceni Törvényszék jár el
- Hajdú-Bihar vármegye,
- Jász-Nagykun-Szolnok vármegye,
- Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye esetében.
Győri Törvényszék jár el
- Győr-Moson-Sopron vármegye,
- Komárom-Esztergom vármegye,
- Vas vármegye esetében.
Miskolci Törvényszék jár el
- Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye,
- Heves vármegye esetében.
Pécsi Törvényszék jár el
- Baranya vármegye,
- Somogy vármegye,
- Tolna vármegye esetében.
Szegedi Törvényszék jár el
- Bács-Kiskun vármegye,
- Békés vármegye,
- Csongrád vármegye esetében.
Veszprémi Törvényszék jár el
- Fejér vármegye,
- Veszprém vármegye,
- Zala vármegye esetében.
Mit lehet kérni a bíróságtól?
A bíróság mindig csak arról dönt, amit kérnek tőle. Ezért minden kérelmet írj bele a keresetlevélbe, ami csak szóba jöhet. A bíróságtól kérheted, hogy semmisítse meg a határozatot, vagy azt, hogy helyezze hatályon kívül, és legyen új hatósági eljárás, de azt is, hogy változtassa meg saját maga.
Ha a bíróság megsemmisíti a határozatot, a hatóság újra elkezdi az eljárást.
Azt is kérheted, hogy a bíróság változtassa meg a közigazgatási döntést. Ezt úgy kell kérni, hogy pontosan megjelölöd, milyen változtatást szeretnél.
Ha szeretnéd, hogy a bíróság tartson tárgyalást, és hallgasson meg téged, esetleg a tanúidat, ezt külön kell kérned a keresetlevélben.
Ha van ügyvéded, ő tudni fogja, mit érdemes kérned a bíróságtól. Ha nincs, a bírósági ügyfélsegítőtől kérhetsz segítséget.
Mi történik, ha rosszul töltöm ki a keresetlevelet?
Ilyenkor a bíróság hiánypótlást kér. Ha nincs ügyvéded, akkor a bíróságnak minden hiányosságot össze kell gyűjtenie, és tájékoztatnia kell téged arról, hogyan pótold azt, ami hiányzik. A bíróság azt is megmondja, mikorra kell pótolni a hiányosságokat. Ha ezt a határidőt nem tartod be, akkor a bíróság visszautasítja a keresetlevelet, és nem indul meg a per. A visszautasítás ellen lehet fellebbezni.
Hogyan zajlik a per? Mire számítsak a bírósági eljárás során?
A bíróság a keresetlevelet 8 napon belül megvizsgálja, hogy megfelel-e a törvényi feltételeknek. Ha valami hiányzik a keresetlevélből, akkor hiánypótlást fog küldeni.
Ezt követően a keresetlevélre válaszol a hatóság, akit a perben alperesnek hívnak. A hatóság a válaszban leírja, mit gondol az ügyről. A választ védiratnak nevezik. A védiratot bíróság elküldi a felperesnek, azaz neked, aki a pert kezdeményezte.
Ha nincs ügyvéded, a bíróság tájékoztat arról, hogy a perben milyen jogaid és kötelezettségeid vannak, azaz mit kérhetsz és neked mit kell tenni. A bíróság arról is tájékoztat, hogy kérhetsz pártfogó ügyvédi képviseletet.
A hatóság elküldi az ügyedben eddig keletkezett iratokat a bíróságnak. A bíróság ügykezelő irodájában, az iroda nyitvatartási idejében megnézheted ezeket az iratokat. Az ügykezelő iroda címét és nyitvatartási idejét az ügyedben eljáró bíróság honlapján megtalálod.
Ezután két módon folytatódhat az eljárás.
- Az egyszerűbb eset az, ha nincs tárgyalás. Ha sem te, sem a hatóság nem kérte tárgyalás tartását, és a bíróság szerint sem szükséges, akkor nem lesz tárgyalás. A bíróság csak az iratok alapján dönti el az ügyet. Ilyenkor a bíróság még kérhet be iratokat tőled.
- A bíróság tárgyalást tart. Az első tárgyalás időpontját a bíróság a keresetlevél megérkezésétől számított 30 napon belül kitűzi. A tárgyalásra idézést fogsz kapni, amiben a bíróság leírja, hogy mikor és hol lesz a tárgyalás, mit vigyél magaddal a tárgyalásra. Mindig olvasd el alaposan az idézést, hogy nem kér-e tőled valamit a bíróság (pl. 15 napon belül, de legkésőbb a tárgyaláson reagálj az alperes védiratában írtakra).
Az eljárás végén a bíróság meghozza a döntést, amiben vagy neked, vagy a hatóságnak ad igazat.
Mi történik a tárgyaláson? Hogyan készüljek fel a tárgyalásra?
Attól függően, hogy a bíróság szerint mennyire bonyolult az ügy, a tárgyaláson egy bíró egyedül vagy egy három bíróból álló tanács jár el. A tárgyalás az ügy összefoglalásával kezdődik. A megnyitás után az egyik bíró elmondja vagy felolvassa, hogy mi van a keresetlevélben, amit benyújtottál. Utána a hatóság védiratát is összefoglalják.
Az ismertetés után a bíró megkérdezi tőled, hogy szeretnél-e az elhangzottakra reagálni. Ez azt jelenti, hogy jogod van elmondani a bírónak, hogy szerinted mi történt, miért nem értesz egyet a hatósággal, hogyan rendezzék a helyzetet. A bíró az alperes hatóság képviselőjének is megadja a lehetőséget, hogy reagáljon. Ha az ügy olyan, akkor a nyilatkozatok után a bíróság megpróbálja elérni, hogy te és a hatóság egyezséget kössetek.
Fontos tudni, hogy a tárgyalást akkor is meg lehet tartani, ha nem mész el. Sőt a bíróság akkor is hozhat ítéletet, ha nem vagy ott a tárgyaláson. Ha viszont te kérted a tárgyalás tartását, de nem mész el, a bíróság akár meg is szüntetheti az eljárást. Ilyenkor az ítéletben nem vizsgálja az általad kifogásolt hatósági határozatot, csak az eljárás megszüntetéséről dönt. Tehát ha te kérted a tárgyalást, mindenképp jelenj meg rajta.
Mit tehetek, ha nem értek egyet a bíróság döntésével?
A bíróság ítéletével szemben lehet fellebbezni. Arról, hogy ezt hogy teheted meg, az ítéletben tájékoztatni fognak. Fontos, hogy ez már másodfokú ítéletnek minősül, ezért csak rendkívüli jogorvoslatnak van helye. Ilyen rendkívüli jogorvoslat a felülvizsgálat, amelyről a Kúria dönt.
A felülvizsgálati kérelmet csak ügyvéd nyújthatja be, ezért ügyvédet kell fogadnod. Ha szeretnél ügyvédet, de nincs rá pénzed, kérhetsz pártfogó ügyvédet (erről bővebben lásd a Kell-e ügyvédet fogadnom? kérdést). A felülvizsgálati kérelem benyújtására az ítélet közlésétől számítva 30 napod van. Az ítélet közlésének napja az a nap, amikor a postán küldött ítéletet átveszed. A Kúria 30 napon belül végzésben dönt arról, hogy befogadja-e a felülvizsgálati kérelmet. Ha elutasítja a kérelmet, akkor nem indul meg a felülvizsgálati eljárás.
Ha minden jogorvoslati fórumon elutasítják a kérelmedet ugyanebben az ügyben nem tudsz máshova fordulni, de egy idő után újra beadhatod a kérelmedet. Fontos, hogy ha egyszer elutasítanak, nem jelenti azt, örökre elveszted a lehetőséged az ellátás igénylésére. A megváltozott munkaképességűek ellátása iránti igényt elutasítás után általában fél év múlva lehet újra benyújtani, ha nincs lényeges változás az egészségi állapotban. Az újabb kérelemnél érdemes alátámasztani az állapot változását, például új orvosi dokumentumokkal. Ha az egészségi állapotban jelentős romlás következik be, akkor érdemes előbb konzultálni a rehabilitációs szakértői szervvel, mert ebben az esetben lehetséges, hogy már az 1 év letelte előtt is új kérelmet fogadhatnak.
Kitől kérhetek segítséget a közigazgatási per megindításához?
Ha nem szeretnél ügyvédet fogadni, vagy nincs pénzed erre, az alábbi segítségeket veheted igénybe.
- A bíróságok ügyfélsegítői. A bíróságokon ügyfélsegítő napokat tartanak. Itt kérhetsz segítséget a per megindításához szükséges keresetlevél kitöltéséhez, és a költségmentességi kérelem kitöltéséhez. Annak a bíróságnak az ügyfélsegítőjét keresd fel, ahol a pert is meg kell indítani.
- A kormányhivatal jogi segítségnyújtó osztálya. Menj be ügyfélfogadási időben, és mondd, hogy pártfogó ügyvédet szeretnél kérni közigazgatási perhez. Kapsz tőlük egy formanyomtatványt, amit ki kell tölteni (ebben is kérhetsz tőlük segítséget). Az állami jogi segítségnyújtás keretében nem csak ügyvédet kérhetsz, hanem peren kívüli jogi segítséget is. Ilyenkor az ügyvédek nem képviselnek, csak tanácsot adnak, beadványt készítenek, segítenek a nyilatkozatok megtételében.
- Civil szervezetek. A TASZ jogegélyszolgálatának is írhatsz a jogsegely@tasz.hu címre, de megkereshetsz más szervezeteket is, akik adott fogyatékossággal élő embereknek segítenek.
- Kézenfogva Alapítvány
- Autisták Országos Szövetsége (AOSZ)
- Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége (ÉFOÉSZ)
- Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége (MVGYOSZ)
- Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége (SINOSZ)
- Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ)
- Mozgássérültek Budapesti Egyesülete
Mit tehetek, ha megvonták az ellátást?
Előfordulhat, hogy megvonják a rokkantsági ellátást, ha a felülvizsgálat alapján jelentősen megváltoznak a körülményeid, vagy a körülményeid megváltozását nem jelented be időben a kormányhivatalnak. Ilyen körülmény lehet például lakóhelyváltozás, az egészségi állapotodban bekövetkező változás, továbbá ha nyugdíjat vagy rokkantsági járadékot kapsz. Ezért minden fontosnak tűnő változást inkább jelents be azonnal, ami érintheti a jogosultságodat, nehogy rosszhiszeműséget állapítsanak meg. Ha egy ideje már úgy kaptad meg a rokkantsági ellátást, hogy egyébként nem volt hozzá jogod, köteleznek a ellátás visszafizetésére a kamatokkal együtt.
Ebben a részben leírjuk, hogy milyen esetekben szűnik meg az ellátás, és mit tehetsz, ha visszafizetésre köteleznek, de ezt nem szeretnéd megtenni. Arra is kitérünk, hogy hogyan jelentheted be körülményeid megváltozását.
Mit tehetek, ha megvonták az ellátást, de nem értek egyet a döntéssel?
Ha megvonták a támogatást, a hatóság döntése ellen a határozat közlésétől számított 30 naptári napon belül közigazgatási pert indíthatsz. A közigazgatási perről a negyedik részben, a Hogyan indíthatok közigazgatási pert? kérdésnél olvashatsz részletesen.
Mit tehetek, hogy ne kelljen visszafizetni az eddig kapott ellátást?
Kérheted a kormányhivatalnál, hogy méltányosságból csökkentsék vagy engedjék el a visszafizetést. Erre akkor van lehetőséged, ha kimutathatóan nehéz anyagi helyzetben vagy te és/vagy a családod, és az ellátás visszafizetése a megélhetéseteket veszélyeztetné. Minden esetben az egyedi körülményeket vizsgálja a kormányhivatal, és azok alapján dönt. Fontos, hogy nem egy-egy körülményt vizsgál, hanem a helyzetedet összességében fogja értékelni. A méltányossági kérelemben az alábbiakat érdemes leírni:
- hol laksz (családi házban, lakásban stb.);
- mi alapján laksz ott (saját tulajdon, bérlet, szívességi lakáshasználat, önkormányzati bérlakás stb.);
- mennyi jövedelmed van;
- mennyi a veled egy háztartásban élők jövedelme, ha nincs jövedelmük, mi ennek az oka (pl. munkanélküli, kiskorú gyermek, nappali felsőfokú tanulmányokat végző nagykorú gyermek, stb.);
- mennyi kiadásod van (víz-, villany-, fűtésköltség, élelmezési költség, gyógyszerköltség, orvoshoz járás költsége, hitel vagy egyéb kölcsöntartozás törlesztése, tartásdíj, stb.);
- a bevételeidhez képest mennyi kiadásod van havonta;
- vannak-e nagyobb értékű ingó vagyontárgyaid (pl. autó);
- ha saját tulajdonú az ingatlan, van-e rajta valamilyen teher (pl. jelzálogjog, elidegenítési és terhelési tilalom, haszonélvezeti jog, végrehajtási jog);
- milyen körülmények között laksz (hányan laktok együtt, hány szoba van a lakásban, milyen a lakás komfort fokozata, milyenek a tisztálkodási lehetőségek);
- van-e az eltartásodra szoruló személy (kiskorú gyermek, nappali tagozatos felsőfokú képzésre járó nagykorú gyermek, idős és/vagy beteg szülő, stb.).
Mivel a hatóság az egyedi körülményeidet értékeli, a felsorolás csak példa, írj le mindent, amit fontosnak tartasz. Ha például van autótok, de arra azért van szükségetek mert te, vagy a veled élő hozzátartozód mozgásában korlátozott, és másképp nem jutnátok el a szükséges orvosi kezelésekre, akkor ezt érdemes leírni és az orvosi iratokat csatolni.
Továbbá kérheted részletfizetés vagy fizetési halasztás engedélyezését is rászorultsági alapon.
A méltányossági kérelemhez itt találsz mintalevelet, amit kitöltés után a kormányhivatalnál kell leadnod. A kérelmet Ügyfélkapun keresztül is benyújthatod.
Fontos, hogy nem kérhetik a rokkantsági ellátás visszafizetését öt évnél hosszabb időre visszamenőleg.
Mit tehetek, ha az ügyintéző/hatósági személy tájékoztatását követtem, mégis megszüntették az ellátás folyósítását?
Ez esetben panaszt tehetsz a tájékoztatást adó hatóságnál. A panaszt szóban is megteheted, mivel azt az eljárásra jogosult szerv köteles írásba foglalni, és másodpéldányban átadni neked.
A panaszban hivatkozz erre a törvényre, hogy biztosan elbírálják: a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló 2023. évi XXV. törvény. A panaszban írd le vagy mondd el, hogy miért teszel panaszt, és mutasd be a bizonyítékaid, ha vannak. Ilyen lehet pl. a tájékoztatás írásos formában (e-mail) és az ellátás visszafizetésére vonatkozó felszólítás. A panasz elbírálására 30 napja van a hatóságnak, ha többet vesz igénybe az elbírálás, arról tájékoztatni kell téged. Fontos, hogy időben lépj, mivel ha eltelt 6 hónap, akkor a hatóság mellőzheti a panaszodat. Például ha azt mondta az ügyintéző, hogy kaphatsz egy új ellátást / járadékot is a régivel együtt, de ez nem így van, és emiatt megszüntetik az eredetit, akkor a megszüntetéstől számítva fél éven belül add pe a panaszt a hatóságnál. Ha később adod be, már nem foglalkoznak a panasszal.
Emellett panaszt nyújthatsz be az alapvető jogok biztosához, amiről bővebben itt olvashatsz. Fontos az is, hogy az alapvető jogok biztosa nem bírósági vagy hatósági eljárásban vizsgálja az esetet, ezért az eljárás végén arra számíthatsz, hogy az alapvető jogok biztosa megállapítja, hogy a hatóság megfelelően járt-e el vagy nem. Ennek hosszú távon lehet következménye, ha soka panaszolják be a hatóságot, de a te ügyedben már nem fogsz tudni változást elérni. A panaszt szóban, postán vagy elektronikus úton nyújthatod be. A személyes panasztételre a hatóság elérhetőségein tudsz időpontot foglalni. Ha ügyvéd nélkül jársz el akkor érdemes lehet személyesen panaszt tenned, mert így segítenek helyben a panasz megfogalmazásában.
Ha úgy érzed, hogy diszkrimináltak, az alapvető jogok biztosának hivatala alatt működő Egyenlő Bánásmód Főigazgatósághoz (EBF) fordulhatsz, amiről bővebb információkat ebben a tájékoztatónkban találsz.
Hogyan jelenthetem be, hogy megváltoztak a körülményeim?
Ha megváltoztak a körülményeid, például elköltöztél vagy javult az egészséged, akkor
- írj egy levelet, és add fel tértivevénnyel annak a kormányhivatalnak, amelyiktől kapod az ellátást;
- vagy menj be személyesen a kormányhivatalba, és mondd el, hogy megváltoztak a körülményeid.
A törvény alapján a körülményeid megváltozásától számítva 15 napon belül kell bejelentened a változást a hivatalnak.
További információkat ezeken az oldalakon találsz:
- Tájékoztató a komplex minősítésről az Egységes Fogyatékosügyi Portálon
- A Szociális Ágazati Portál megváltozott munkaképességű személyeknek szóló tájékoztatója
- A Belügyminisztérium hivatalos tájékoztató anyaga
- Kormányhivatalok
- Bírósági tájékoztató a közigazgatási eljárásokról
Jogszabályok:
- a rokkantsági járadékról szóló 83/1987. évi (XII. 27.) MT rendelet
- a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény
- a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény
- a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló 85/2007. (IV.25) Korm. rendelet
- a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény
- a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló 2023. évi XXV. törvény
Hasznos volt számodra tájékoztatónk? Segíts rendszeres adománnyal, hogy még többet készíthessünk!
Ha adományozóként megadod adataidat:
rendszeresen beszámolunk eredményeinkről
éves találkozókon pedig a TASZ műhelytitkaiba is betekintést nyerhetsz
