Mit kell tudni az országgyűlési képviselők választásáról?
Az országgyűlés képviselők választásán arról szavazunk, hogy ki legyen az a 199 ember, aki a magyar Országgyűlésben (parlamentben) képviselő lesz. A parlamentbe egyéni vagy listás jelöltként lehet bejutni. Egyéniben az nyer, aki a legtöbb szavazatot kapja a választókerületében. Pártlistáról akkor kerülhet be képviselő, ha a pártlista az érvényesen leadott szavaztok 5%-át megszerezte. Nemzetiségi listáról is bejuthat képviselő: ők kedvezményes kvóta alapján kaphatnak mandátumot, de erre csak a német és a roma nemzetiségnek van egyáltalán matematikai esélye.
Az Országgyűlés legfontosabb feladata a törvényalkotás, a végrehajtó hatalom ellenőrzése, közjogi tisztségeket viselők megválasztása, továbbá politikai vitafórumként is szolgál.
Ki szavazhat az országgyűlési választáson?
Gondnokság alatt állok, szavazhatok?
Börtönben vagyok, szavazhatok?
A közügyektől eltiltás egy mellékbüntetés. Ilyet akkor szab alkalmaz a bíróság, ha valakit szándékos bűncselekmény elkövetése miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélnek, és – a bíróság szerint – méltatlan arra, hogy a közügyek gyakorlásában részt vegyen. Az ítéletben mindig szerepel, hogy mennyi időre szól a közügyektől való eltiltás. Ebbe az időtartmaba a jogerős ítéletet követő szabadságvesztés időtartama nem számít bele. A közügyektől eltiltás nagyrészt csak az adott bűncselekmény büntetéséül kiszabott szabadságvesztés letöltését követően kezdődik meg és addig tart, amíg a bíróság által kiszabott idő – 1-10 év – el nem telik. (Az eltiltás ideje telik még az ítélet jogerőre emelkedése és a bevonulás között is.)
Ha nem vagy eltiltva a közügyek gyakorlásától, akkor mozgóurnát kell kérned a fogvatartásod helyszínére. Ehhez segítséget találsz a mozgóurnáról szóló tájékoztatónkban. A mozgóurnás szavazás részleteit a büntetés-végrehajtási intézetek szabályozzák.
Fogyatékossággal élek, szavazhatok?
Sokféle fogyatékosság létezik a mozgáskorlátozottságtól az értelmi fogyatékosságig. Nem a fogyatékosság, hanem a gondnokság alá helyezés melletti választójogból kizárás miatt történhet meg, hogy esetleg nem szavazhatsz. Ha ilyen kizárás nincs, jogosult vagy szavazni. A választási eljárásról szóló törvény az alapelvek között határozza meg a fogyatékossággal élő választópolgárok segítését. Ha valamilyen fogyatékossággal élsz, akkor jogosult vagy arra, hogy segítséget kapj a szavazáshoz. Erről bővebben tájékoztatóinkban olvashatsz.
Magyarország a Fogyatékossággal Élő Személyek Jogairól szóló ENSZ Egyezmény részes államaként vállalta is, hogy biztosítja minden fogyatékossággal élő ember számára a választójog gyakorlását — legyen szó akár testi, akár értelmi fogyatékosságról. Ennek ellenére sokan csupán a fogyatékosságukra való tekintettel veszítik el a választójogukat azzal, hogy valamilyen értelmi fogyatékosság, pszichiátriai kórkép miatt, vagy bármely más okból gondnokság alá helyezi őket a bíróság. A TASZ álláspontja szerint ezek a bírósági döntések önkényesen korlátozzák polgártársaink jogait, és ellentétesek Magyarország kötelezettségvállalásaival. Ha veled vagy valamely ismerősöddel is ez történt, akkor keresd a TASZ ingyenes jogsegélyszolgálatát a választjogod helyreállításához. Több perben sikerült elérnünk, hogy fogyatékossággal élő ügyfelünk választójogát állítsák helyre.
Szociális intézményben élek, szavazhatok?
Igen, ha nem korlátozta a bíróság a választójogodat gondnokság alá helyezéssel. (Erről lásd fentebb.) Ha nem tudod elhagyni az intézményt, mozgóurnát igényelhetsz, és tudsz az intézményben szavazni a lakóhelyed szerinti jelöltre. Ehhez fontos azonban, hogy hol van hivatalos lakcímed.
- Ha az intézmény a hivatalos lakcímed, nincs további teendőd, kérhetsz mozgóurnát.
- Ha nem az intézmény a hivatalos lakcímed, vagy tartózkodási helyként van megadva a lakcímkártyádon a szociális intézmény, először át kell jelentkezned ide a szavazáshoz a lakóhelyedről, és utána kérhetsz mozgóurnát.
Pszichiátriai gyógykezelés alatt állok, szavazhatok?
Ha nem hagyhatod el az intézményt az egészségi állapotod miatt, akkor mozgóurnát kell igényelned. Ha nem a lakóhelyed szerinti választókerületben van az intézet, ahol kezelnek, akkor át kell jelentkezned a szavazáshoz – és csak ezután kérj mozgóurnát.
Kötelező vagy sürgősségi gyógykezelés alatt állok, szavazhatok?
Igen, ha nem korlátozta a bíróság a választójogodat gondnokság alá helyezéssel. (Erről lásd fentebb.) Ha nem hagyhatod el az intézményt az egészségi állapotod miatt, akkor mozgóurnát kell igényelned. Ha nem a lakóhelyed szerinti választókerületben van az intézet, ahol kezelnek, akkor át kell jelentkezned a szavazáshoz. Ha nem a lakóhelyed szerinti választókerületben van az intézet, ahol kezelnek, és időlegesen sem hagyhatod el az intézményt, akkor átjelentkezésre és mozgóurna igénylésre is szükséged lesz, melyet akár egyben is intézhetsz bizonyos határidőig.
Nincs magyar állampolgárságom, szavazhatok?
Nincs magyarországi lakcímem, szavazhatok?
Nem leszek Magyarországon a szavazás napján, szavazhatok?
Igen, mind egyéni jelöltre, mind listára szavazhatsz. Ehhez először fel kell magad vetetni a külképviseleten szavazók névjegyzékébe, és ki kell választanod, hogy szeretnél szavazni. Nézz utána, hogy az általad választott külképviseletet (nagykövetség vagy konzulátus) kijelölték-e szavazásra. Ha igen, kérd a névjegyzékbe vételedet és menj el oda szavazni – ehhez ebben a tájékoztatóban találsz segítséget.
Hajléktalan ember vagyok, hogyan tudok szavazni?
Ha huzamosabb ideig hajléktalanszállón élsz, nagy valószínűséggel oda be is vagy jelentve, így a lakóhelyed szerinti egyéni jelöltre szavazhatsz, továbbá listás szavazatot is leadhatsz. A bejelentés a szállásadó kötelezettsége. Ha legalább 10 napon keresztül a szálláson tartózkodsz, a 10. napot követő 24 órán belül kell megtennie. Ebben az esetben a választási iroda értesítőjét erre a címre küldik el neked.
Ha nincs hol laknod, akkor sem esel el a szavazati jogodtól. Ilyenkor lehetőséged van települési szintű lakóhely bejegyzésére, melyhez itt találsz segítséget. Ha nincs magyarországi lakcímed, és települési szintű lakóhelyet sem jegyeztettél be, akkor levélben, csak listára tudsz szavazni, melyről itt olvashatsz.
Hány szavazatom van, mire szavazhatok?
Hány képviselő jut be az Országgyűlésbe?
Mekkora többség kell ahhoz, hogy valaki megnyerje a választást?
Kik azok az egyéni jelöltek?
Magyarország területe 106 országgyűlési egyéni választókerületre van osztva: ezek közül abban szavazhatsz, amelyikben élsz (vagyis ahol a lakóhelyed van). Egy választókerületben 70-80 ezren élnek. Az országgyűlési egyéni képviselő-jelöltek lehetnek függetlenek vagy jelölő szervezetek (pártok) jelöltjei is. Bárki indulhat jelöltként, aki az országgyűlési képviselők választásán választójoggal rendelkezik, és határidőre összegyűjt az adott választókerületben élőktől 500 ajánlást az indulásához.
A pártok dönthetnek úgy, hogy nem indítanak minden választókerületben jelöltet. Az egyéni képviselői mandátumot az nyeri el minden választókerületben, aki ott a legtöbb szavazatot kapja, függetlenül a részvételi aránytól. Így előfordulhat az is, hogy a győztes jelölt összesen kevesebb szavazatot kap, mint a többi vesztes jelölt összesítve, így elég akár egyetlen szavazattal többet kapnia a győztesnek, mint a második helyezettnek. Nem kell a szavazatok több, mint 50%-át megszerezni a győzelemhez, elég a legtöbbet begyűjteni.
Mi az a lista?
A pártok országos listát állíthatnak: ezen előre meghatározott sorrendben szerepelnek a képviselő-jelöltek. A pártnak az országos lista állításához legalább 71 egyéni jelöltet kell állítania, mindezt pedig úgy, hogy legalább 14 megyében és Budapesten legyen egyéni jelöltje – az országos listaállítás joga összefügg az egyéni jelöltek állításával. A listát törölni kell, ha a feltételeknek már nem felel meg a párt, például, ha a minimálisnál kevesebb jelöltje lesz visszalépések miatt.
Ahhoz, hogy egy párt bejusson az Országgyűlésbe, legalább az érvényesen leadott szavaztok 5%-át meg kell szereznie. Egy pártszövetségnek már annyiszor 5%-ot kell összesen megszereznie a bejutáshoz, ahány pártból áll a szövetség: pl. a kétpárti szövetségnek 10%-ot. Hárompárti szövetségnek 15%-ot kell gyűjtenie, de ez a felső határ: négy- vagy ötpárti szövetségnek is ugyanez a küszöb. Ha egy párt vagy pártszövetség listája nem szerez ennyi szavazatot, a rájuk leadott szavazatok egyáltalán nem hasznosulnak, hanem elvesznek.
Minél jobb eredményt ér el a párt, annál több jelöltje kerül be listáról a parlamentbe, de összesen legfeljebb 93 fő juthat be listáról. Az országos listán szerepelhetnek a párt egyéni jelöltjei is – de ez nem szükségszerű. Az egyéni választókerületben mandátumot szerző jelöltet az országos listáról törölni kell – ez különösen akkor lehet fontos, ha a jelölt a listán olyan helyen állt, ahonnan a pártlistára leadott szavazatok alapján egyébként is bekerült volna az Országgyűlésbe. Ebben az esetben az őt a listán követő jelölt jut be. A pártlistára leadott szavazatokat erősítik a töredékszavazatok (az egyéni mandátumszerzés során nem hasznosuló szavazatok) is – erről többet megtudhatsz lejjebb.
Dönthetsz úgy is, hogy pártlista helyett általad választott nemzetiségi listára szavazol. Ilyet a Magyarországon nemzetiségként elismert közösségek állíthatnak. Ha nemzetiségi listára szavazol, akkor pártlistára nem szavazhatsz. Ez a döntés előzetes, és a szavazás napján már nem dönthetsz máshogy. Nemzetiségi listára akkor szavazhatsz, ha előzetesen – az országgyűlési választásra is kiterjedő hatállyal – nemzetiségi választói névjegyzékbe vetetted magad, ami visszavonásig érvényes. A tizenhárom elismert nemzetiség közül egyedül a német és a roma nemzetiségnek van egyáltalán matematikai esélye mandátumot szerezni, a többi nemzetiségnek nem. Mivel egyéni nemzetiségi jelöltek nincsenek, így a nemzetiségi listára adott szavazatokat nem növelhetik a töredékszavazatok sem. A nemzetiségi listás szavazásról bővebben itt olvashatsz.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága több okból is úgy találta, hogy a magyar nemzetiségi választási rendszer jelenlegi formájában sérti az Emberi Jogok Európai Egyezményét, az ítélet 2023-ban jogerőssé vált.
Mi az a töredékszavazat?
Töredékszavazat két módon keletkezhet:
-
Egyrészt, az egyéni választókerületben mandátumot nem szerző, vesztes jelöltekre leadott összes szavazatot az őket jelölő pártok országos listájára leadott szavazatként számolják el. Ez azt szolgálja, hogy a választói akarat valamilyen formában érvényesüljön, és ne keletkezzen teljesen elveszett szavazat. A fentebb már említett 5%-os küszöböt töredékszavazatok nélkül kell elérnie az adott pártnak – tehát csak azok a pártok részesülhetnek a töredékszavazatokból, akik egyébként is bekerülnek a parlamentbe.
-
Másrészt minden olyan, egyéni jelöltre leadott szavazat töredékszavazatnak minősül, amit a győztes jelöltre adtak le, de az már nem volt szükség a mandátum megszerzéséhez. Azaz, ha a nyertes jelölt 10000 szavazatot kapott, a második helyezett pedig 9000-et, akkor a nyertes jelölt 999 töredékszavazattal erősíti a pártja listáját (a kettőjük közti különbség egy szavazattal csökkentve, hiszen egyetlen szavazat előnnyel is lehet nyerni).
Független, nem párt által indított jelölt nem szerez töredékszavazatokat. Nincs ugyanis országos lista, amely javára el lehetne azokat számolni. Ha két vagy több párt közös listát indít, akkor is van lehetőségük ezen pártoknak töredékszavazatokat szerezniük, de csak akkor, ha az adott jelöltet közösen indították.
Előfordulhat az is, hogy a szavazás eredményeként az első helyen holtverseny (szavazategyenlőség) alakul ki két jelölt között, bár erre nagyon kicsi az esély. Ebben az esetben töredékszavazatnak minősül az adott egyéni választókerületben minden egyéni választókerületi jelöltre leadott szavazat. Mivel a választás ebben a választókerületben eredménytelen volt (senki nem szerzett egyéni mandátumot), ezért itt majd időközi választást kell tartani, hogy a mandátum sorsáról dönthessenek.
Szavazhatok olyan egyéni jelöltre, akit nem az általam listán választott párt indít?
Igen, a két szavazat független egymástól. Akkor is érdemes lehet “megosztanod” a szavazatodat, ha a töredékszavazatokkal kapcsolatos stratégiai döntést szeretnél hozni. Fontos, hogy ha egy párt nem kapta meg az érvényesen leadott szavazatok 5%-át listán, akkor a töredékszavazatokkal ezt nem fogja tudni összeszedni!
Szavazunk arról is, hogy ki legyen a miniszterelnök?
Nem, a szavazólapon nem szerepel a miniszterelnök-jelölt neve, ami nem is egy hivatalos titulus. A miniszterelnököt az Országgyűlés választja, aminek összetételéről viszont a választópolgárok döntenek. A pártok többsége megnevezi miniszterelnök-jelöltjét, amivel azt ígérik, hogy ha ők szerzik meg a parlamenti mandátumok többségét, akkor az Országgyűlésben őt fogják megszavazni miniszterelnöknek.
Van értelme szavazni akkor is, ha a várhatóan nyertes pártra, jelöltre szavaznék?
Persze, hiszen a nagyobb parlamenti többség nagyobb politikai mozgástérrel jár. Számít, hogy hány mandátuma van egy képviselőcsoportnak: a törvények többségének megalkotásához vagy módosításához elég a képviselők egyszerű többsége (50%+1, tehát 100 fő), de léteznek ún. sarkalatos (“kétharmados”) törvények is: egyes fontos törvények mellett az Alaptörvény módosításához vagy megalkotásához is nagyobb többség kell.
A nagyobb parlamenti többség stabilabb kormányt eredményez: kisebb az esélye annak, hogy ha a frakció elveszti többségét a parlamentben pl. egy képviselő lemondása miatt, és így kisebbségbe kerül, ami által a kormány nem tudja végrehajtani a programját. Ezt a helyzetet hívjuk kisebbségi kormányzásnak, ami ugyan kompromisszum-keresésre kényszeríti a kormányt, de hosszabb távon a stabilitás rovására mehet – különösen, ha az ellenzék nem érdekelt az együttműködésben.
A töredékszavazatok vonatkozásában is lehet értelme a befutónak tűnő egyéni (párt)jelöltre szavazni: minél több szavazatot szerez a jelölt, annál nagyobb előnnyel nyer, így több töredékszavazat kerül az országos pártlistára.
Van értelme szavazni akkor is, ha egy várhatóan vesztes pártra, jelöltre szavaznék?
Van. A választások során nem kormányt, hanem Országgyűlést választunk, ahol pedig fontos, hogy melyik párt milyen létszámú frakciót alakíthat – ahogy az előző pontban is látható volt. A várhatóan alulmaradó párt támogatásával csökkentheted a győzelem arányát a nyertes párt oldalán. Ezt egyrészt a töredékszavazatok révén érheted el. Másrészt pedig a mandátumokat az egyes pártok listájára leadott szavazatok arányában osztják szét, tehát minél nagyobb támogatottságot ér el egy végül alulmaradó párt, annál kevesebb parlamenti helyet kap majd a győztes párt.
