Barion Pixel TASZ | Munkajogi tájékoztató a szabadságokról – rendes szabadság, fizetés nélküli szabadság

Munkajogi tájékoztató a szabadságokról

Munkavallalóként meghatározott esetekben mentesülhetsz munkahelyi kötelességeid alól. A legfontosabb ilyen eset a szabadság. A szabadság célja, hogy regenerálódj, pihenj vagy magánügyeidet intézhesd. Ebből a tájékoztatóból megtudhatod, hogy milyen típusú és mennyi szabadságra vagy jogosult, illetve milyen feltételekkel veheted ki a szabadnapjaidat.

A szabadságoknak alapvetően három típusa van:

  1. alapszabadság (a törvény alapján mindenkinek évi 20 nap);
  2. az ezen felül járó pótszabadságok (ide tartoznak például az életkorhoz kötött és szülőknek járó szabadságok);
  3. fizetés nélküli szabadság (törvényben meghatározott esetekben vagy a munkáltatóval történt megállapodás alapján).

Az éves rendes szabadnapjaid száma  az alap- és pótszabadságok összege. A szabadságra való jogosultság mindig az adott évre vonatkozik, azaz minden évben újra kiszámolják, hogy hány nap szabadságod van. Ezeken a napokon felül kérheted, hogy fizetés nélküli szabadságra engedjen a munkáltatód.

A kifejezetten szülőknek járó szabadságok (gyermekek után járó pótszabadság, apasági szabadság, szülési szabadság, szülői szabadság, gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélkül szabadság, azaz a GYED, GYES időszaka) jogilag lehetnek pótszabadságok, fizetett és fizetés nélküli szabadságok is. Betegszabadságnak – a köznyelvben  gyakran táppénznek – nevezzük, amikor egészségügyi okokból mentesülsz a munkavégzés alól, ez azonban a Munka Törvénykönyve alapján valójában nem minősül szabadságnak.

Az alábbiakban az alap- és pótszabadságokra, illetve a fizetés nélküli szabadságtípusokra vonatkozó szabályokat és gyakorlati tudnivalókat gyűjtöttük össze. Külön kitérünk a szülőknek járó szabadságokra is.

Járulj hozzá a tudástárunk bővítéséhez!

A TASZ tájékoztató anyagai ingyenesek, de az elkészítésük sok szakmai tudást, időt, és ezáltal pénzt is igényel. Ezt a munkát csak támogatóink segítségével tudjuk elvégezni. Kérjük, ha teheted, járulj hozzá adományoddal te is az elkészítésükhöz. Ha csak később szeretnél, vagy nincs lehetőséged adományozni, kattints a „tovább olvasom” linkre.

tovább olvasom

Alapszabadság és pótszabadság

Magyarországon mindenkinek évi 20 nap alapszabadság jár a Munka Törvénykönyve szerint. Ezt azonban arányosítani kell a munkában töltött napok számával. Ehhez a számhoz adódnak hozzá az úgynevezett pótszabadságok, amelyek 18 év alatt és 25 év felett, gyermekek után, egészségkárosodáskor, illetve bizonyos, különösen megterhelő munkák végzésekor illetnek meg.

Az éves szabadságot nem lehet eltolni a következő évre, és úgy kell kiadni, hogy legalább egy alkalommal 14 egybefüggő napig szabadságon legyél.  Ez utóbbi szabálytól csak a veled történt megállapodás alapján térhet el a munkáltatód. Fontos, hogy a szabadság kiadásáról alapvetően nem te döntesz, hanem a munkáltató, tehát rajta múlik, hogy mikor mehetsz szabadságra. Természetesen dönthet úgy, hogy figyelembe veszi a kérésedet, de nem jogszerűtlen, ha ezt nem teszi meg. Az is előfordulhat, hogy a munkáltatód több szabadságot ad, mint ami törvény szerint jár, erről külön megállapodhattok. Ha több munkaviszonyod is van egymás mellett, a szabadság minden munkaviszonyban megilleti.

Az alábbiakban részletesen is leírjuk, hogy hogyan kell kiszámítani az alap- és pótszabadságokat, illetve milyen szabályok vonatkoznak ezek kiadására.

01

Hogyan számolják ki, hogy az adott évben mennyi az alapszabadságom? Mit jelent az arányosítás?

Alapesetben mindenkinek évi 20 nap szabadság jár a Munka Törvénykönyve szerint. Az éves szabadság megállapításánál azonban figyelembe kell venni, hogy mennyit dolgozol az adott évben. Ha a munkaviszonyod év közben keletkezett vagy szűnt meg, akkor a szabadságot is arányosítani kell.  Ugyanígy arányo
Bővebben Bővebben
Tovább Tovább
Alapesetben mindenkinek évi 20 nap szabadság jár a Munka Törvénykönyve szerint. Az éves szabadság megállapításánál azonban figyelembe kell venni, hogy mennyit dolgozol az adott évben. Ha a munkaviszonyod év közben keletkezett vagy szűnt meg, akkor a szabadságot is arányosítani kell.  Ugyanígy arányo
Alapesetben mindenkinek évi 20 nap szabadság jár a Munka Törvénykönyve szerint. Az éves szabadság megállapításánál azonban figyelembe kell venni, hogy mennyit dolgozol az adott évben. Ha a munkaviszonyod év közben keletkezett vagy szűnt meg, akkor a szabadságot is arányosítani kell.  Ugyanígy arányo

Alapesetben mindenkinek évi 20 nap szabadság jár a Munka Törvénykönyve szerint. Az éves szabadság megállapításánál azonban figyelembe kell venni, hogy mennyit dolgozol az adott évben. Ha a munkaviszonyod év közben keletkezett vagy szűnt meg, akkor a szabadságot is arányosítani kell.  Ugyanígy arányosításra ad okot, ha a munkaviszonyod ugyan egész évben fennállt, de a munkaidődet csak részben töltötted munkában, mert például a munkáltatóval kötött megállapodás alapján fizetés nélküli szabadságra mentél. Vannak olyan időszakok, amelyek a szabadságra való jogosultság szempontjából munkában töltött időnek számítanak annak ellenére, hogy ténylegesen nem végeztél munkát: ilyen például a fizetett szabadság, a szülési szabadság vagy a táppénz időtartama.

A szülési szabadság teljes ideje, illetve a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság első hat hónapja alatt szabadnapjaid halmozódnak. (A gyermekgondozás céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság további időszakában viszont már nem.) Erről részletesen lásd a Hogyan számolják ki a szabadnapjaimat, ha szülési szabadság után térek vissza dolgozni? kérdést.

Ha részmunkaidőben dolgozol, akkor a teljes munkaidős munkavállalóval azonos módon és mértékben illet meg a szabadság – tehát nem kell arányosítani a szabadnapok számát.

02

Hány nap pótszabadság jár, ha elmúltam 25 éves?

25. életéved betöltésétől kezdve (+1 munkanap) szakaszosan emelkedik a pótszabadság mértéke egészen a 45. életév betöltéséig (+10 munkanap szabadság). A plusz napok attól az évtől kezdve illetnek meg, amelyben az adott Munka Törvénykönyve szerinti meghatározott életkort betöltöd. A pótszabadságok ki
Bővebben Bővebben
Tovább Tovább
25. életéved betöltésétől kezdve (+1 munkanap) szakaszosan emelkedik a pótszabadság mértéke egészen a 45. életév betöltéséig (+10 munkanap szabadság). A plusz napok attól az évtől kezdve illetnek meg, amelyben az adott Munka Törvénykönyve szerinti meghatározott életkort betöltöd. A pótszabadságok ki
25. életéved betöltésétől kezdve (+1 munkanap) szakaszosan emelkedik a pótszabadság mértéke egészen a 45. életév betöltéséig (+10 munkanap szabadság). A plusz napok attól az évtől kezdve illetnek meg, amelyben az adott Munka Törvénykönyve szerinti meghatározott életkort betöltöd. A pótszabadságok ki

25. életéved betöltésétől kezdve (+1 munkanap) szakaszosan emelkedik a pótszabadság mértéke egészen a 45. életév betöltéséig (+10 munkanap szabadság). A plusz napok attól az évtől kezdve illetnek meg, amelyben az adott Munka Törvénykönyve szerinti meghatározott életkort betöltöd. A pótszabadságok kiadásának esedékességére az általános szabályok vonatkoznak, részletesen lásd a Mikor kell kiadni az adott évre járó szabadságot? kérdés alatt.

03

Hány nap pótszabadság jár, ha még nem vagyok 18 éves?

A fiatal, 18 év alatti munkavállalóknak évenként öt munkanap pótszabadság jár, utoljára abban az évben, amelyben a 18. életévüket betöltik. A pótszabadságok kiadásának esedékességére az általános szabályok vonatkoznak, részletesen lásd a Mikor kell kiadni az adott évre járó szabadságot? kérdés alatt
Bővebben Bővebben
Tovább Tovább
A fiatal, 18 év alatti munkavállalóknak évenként öt munkanap pótszabadság jár, utoljára abban az évben, amelyben a 18. életévüket betöltik. A pótszabadságok kiadásának esedékességére az általános szabályok vonatkoznak, részletesen lásd a Mikor kell kiadni az adott évre járó szabadságot? kérdés alatt
A fiatal, 18 év alatti munkavállalóknak évenként öt munkanap pótszabadság jár, utoljára abban az évben, amelyben a 18. életévüket betöltik. A pótszabadságok kiadásának esedékességére az általános szabályok vonatkoznak, részletesen lásd a Mikor kell kiadni az adott évre járó szabadságot? kérdés alatt

A fiatal, 18 év alatti munkavállalóknak évenként öt munkanap pótszabadság jár, utoljára abban az évben, amelyben a 18. életévüket betöltik. A pótszabadságok kiadásának esedékességére az általános szabályok vonatkoznak, részletesen lásd a Mikor kell kiadni az adott évre járó szabadságot? kérdés alatt.

04

Milyen egészségkárosodások esetén, és hány nap pótszabadság jár?

Öt munkanap pótszabadság jár azoknak, akik megváltozott munkaképességűek, fogyatékossági támogatásra jogosultak, vakok személyi járadékára jogosultak. Megváltozott munkaképességű a rehabilitációs hatóság minősítés alapján az akinek az egészségi állapota 60 százalékos vagy kisebb mértékű; aki lega
Bővebben Bővebben
Tovább Tovább
Öt munkanap pótszabadság jár azoknak, akik megváltozott munkaképességűek, fogyatékossági támogatásra jogosultak, vakok személyi járadékára jogosultak. Megváltozott munkaképességű a rehabilitációs hatóság minősítés alapján az akinek az egészségi állapota 60 százalékos vagy kisebb mértékű; aki lega
Öt munkanap pótszabadság jár azoknak, akik megváltozott munkaképességűek, fogyatékossági támogatásra jogosultak, vakok személyi járadékára jogosultak. Megváltozott munkaképességű a rehabilitációs hatóság minősítés alapján az akinek az egészségi állapota 60 százalékos vagy kisebb mértékű; aki lega

Öt munkanap pótszabadság jár azoknak, akik

  • megváltozott munkaképességűek,
  • fogyatékossági támogatásra jogosultak,
  • vakok személyi járadékára jogosultak.

Megváltozott munkaképességű a rehabilitációs hatóság minősítés alapján az

  • akinek az egészségi állapota 60 százalékos vagy kisebb mértékű;
  • aki legalább 40 százalékos egészségkárosodással rendelkezik, az erről szóló szakvélemény, szakhatósági állásfoglalás, hatósági bizonyítvány, minősítés időbeli hatálya alatt;
  • akinek a munkaképesség-csökkenése 50-100 százalékos mértékű, az erről szóló szakvélemény időbeli hatálya alatt;
  • rokkantsági ellátásban részesül.

A fogyatékossági támogatásra jogosultak körét a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény 22.-23.§§-ai szabályozzák.

A pótszabadságok kiadásának esedékességére az általános szabályok vonatkoznak, részletesen lásd a Mikor kell kiadni az adott évre járó szabadságot? kérdés alatt.

 

05

Szülőként milyen pótszabadságokra és egyéb szabadságokra vagyok jogosult?

Alapvetően háromféle jogcímen jár további fizetett szabadság a szülőknek. 1. Pótszabadság A 16 évnél fiatalabb gyerekek mindkét szülőjét megilleti a saját munkaviszonyában. Egy gyermek után 2, két gyermek után 4, kettőnél több gyermek esetén pedig összesen 7 munkanap pótszabadságra vagy jogosult. Fo
Bővebben Bővebben
Tovább Tovább
Alapvetően háromféle jogcímen jár további fizetett szabadság a szülőknek. 1. Pótszabadság A 16 évnél fiatalabb gyerekek mindkét szülőjét megilleti a saját munkaviszonyában. Egy gyermek után 2, két gyermek után 4, kettőnél több gyermek esetén pedig összesen 7 munkanap pótszabadságra vagy jogosult. Fo
Alapvetően háromféle jogcímen jár további fizetett szabadság a szülőknek. 1. Pótszabadság A 16 évnél fiatalabb gyerekek mindkét szülőjét megilleti a saját munkaviszonyában. Egy gyermek után 2, két gyermek után 4, kettőnél több gyermek esetén pedig összesen 7 munkanap pótszabadságra vagy jogosult. Fo

Alapvetően háromféle jogcímen jár további fizetett szabadság a szülőknek.

1. Pótszabadság

A 16 évnél fiatalabb gyerekek mindkét szülőjét megilleti a saját munkaviszonyában. Egy gyermek után 2, két gyermek után 4, kettőnél több gyermek esetén pedig összesen 7 munkanap pótszabadságra vagy jogosult. Fogyatékos gyermek nevelése esetén ezen felül további 2 munkanap jár.

Nem csak a vér szerinti és az örökbefogadó szülők jogosultak igénybe venni a pótszabadságot, hanem megilleti a pótszabadság:

  • a szülővel együtt élő házastársat,
  • azt a személyt, aki saját háztartásában nevelt gyermek örökbefogadása iránti eljárást már megindította,
  • a szülővel együtt élő élettársat is, feltéve, hogy a gyermekkel életvitelszerűen együtt él és legalább 1 éve szerepel az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában vagy az élettársi kapcsolatot legalább 1 évvel korábban kiállított közokirattal igazolja,
  • a nevelőszülőt, a gyámot, tovább azt a személyt, akihez a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték (helyettes szülő)

A pótszabadság a saját háztartásban nevelt vagy gondozott gyermek után jár, de ha a szülők már külön élnek, azonban a szülői felügyeletet közösen gyakorolják és a gyermeket saját háztartásukban, egymást felváltva, azonos időtartamban nevelik, gondozzák, akkor mindketten jogosultak lesznek a pótszabadságra.

2. Szülői szabadság

A gyerek 3 éves koráig jár 44 munkanap úgynevezett szülői szabadság. Fontos, hogy a szülői szabadság nem ugyanaz, mint a gyerekgondozás céljából kivett fizetés nélküli szabadság, amelyre szintén a gyereked hároméves koráig vagy jogosult, és amely alatt csak családtámogatási ellátásokat kapsz, fizetést nem.  A szülői szabadságot a munkába való visszatérés után veheted igénybe, célja, hogy munka mellett is minél több időt tölthess a gyerekeddel. Ilyenkor a távolléti díj 10 százalékára vagy jogosult. Ebből az összegből levonják a gyermekgondozási díj (GYED) vagy gyermekgondozás segítő ellátás (GYES) összegét. Tehát ha GYED vagy GYES mellett mentél vissza dolgozni, akkor a távolléti díj 10%-át csökkentik még ezzel az összeggel is, így a fizetésed mértékétől és a GYED vagy GYES összegétől függ, hogy végül mennyi pénzt kapsz.

3. Apasági szabadság

A gyerek születésekor, illetve örökbefogadásakor az apát megillető 10 munkanap szabadság. Ezt a gyerek születését, illetve örökbefogadás esetén legkésőbb az örökbefogadást engedélyező határozat véglegessé válását követő második hónap végéig kell kiadni az apa kérésének megfelelően, legfeljebb két részletben. Az első öt napra a teljes összegű, míg a hatodik munkanaptól 40 százalékos távolléti díjra vagy jogosult. Az apasági szabadság első öt munkanapjára eső költségeket a munkáltató visszaigényelheti az államtól.

+ Ezek mellett szülőként fizetés nélküli szabadságra is jogosulttá válsz.

Ilyen az anyákat megillető szülési szabadság, továbbá a gyerek három éves koráig mindkét szülőt megillető gyermek gondozása céljából igénybe vehető fizetés nélkül szabadság, amely idő alatt családtámogatási ellátásokra (GYED és GYES) jogosult egy szülő. Ezekről a részletesen is olvashatsz szülőknek szóló tájékoztatónkban.

06

Jár-e több pótszabadság, ha tartósan beteg gyereket nevelek?

Igen, ilyenkor a gyereknevelésre tekintettel járó pótszabadságon felül minden évben további két munkanap pótszabadság illet meg a tartósan beteg gyerek 16 éves koráig. Ezt a pótszabadságot azok után a gyerekek után veheted igénybe, akikre tekintettel magasabb összegű családi pótlék is jár. Az emelt
Bővebben Bővebben
Tovább Tovább
Igen, ilyenkor a gyereknevelésre tekintettel járó pótszabadságon felül minden évben további két munkanap pótszabadság illet meg a tartósan beteg gyerek 16 éves koráig. Ezt a pótszabadságot azok után a gyerekek után veheted igénybe, akikre tekintettel magasabb összegű családi pótlék is jár. Az emelt
Igen, ilyenkor a gyereknevelésre tekintettel járó pótszabadságon felül minden évben további két munkanap pótszabadság illet meg a tartósan beteg gyerek 16 éves koráig. Ezt a pótszabadságot azok után a gyerekek után veheted igénybe, akikre tekintettel magasabb összegű családi pótlék is jár. Az emelt

Igen, ilyenkor a gyereknevelésre tekintettel járó pótszabadságon felül minden évben további két munkanap pótszabadság illet meg a tartósan beteg gyerek 16 éves koráig. Ezt a pótszabadságot azok után a gyerekek után veheted igénybe, akikre tekintettel magasabb összegű családi pótlék is jár. Az emelt összegű családi pótlék a családok támogatásáról szóló törvény szerint a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermekek után jár.

2024. január 1-től a munkavállaló rendelkezhet a gyermekek és a tartósan beteg gyermek után járó pótszabadságokról. Ezeket a szabadnapokat tehát az általad kért időpontban kell kiadni, de az igényedet legalább tizenöt nappal előbb kell bejelentened a munkáltatónak.

07

Milyen típusú munkák esetén jár több szabadság?

Az állandóan föld alatt dolgozó, illetve az ionizáló sugárzás kockázatának naponta legalább három órán át kitett munkavállalónak évenként öt munkanap pótszabadság jár. A pótszabadságok kiadásának esedékességére az általános szabályok vonatkoznak, részletesen lásd a Mikor kell kiadni az adott évre já
Bővebben Bővebben
Tovább Tovább
Az állandóan föld alatt dolgozó, illetve az ionizáló sugárzás kockázatának naponta legalább három órán át kitett munkavállalónak évenként öt munkanap pótszabadság jár. A pótszabadságok kiadásának esedékességére az általános szabályok vonatkoznak, részletesen lásd a Mikor kell kiadni az adott évre já
Az állandóan föld alatt dolgozó, illetve az ionizáló sugárzás kockázatának naponta legalább három órán át kitett munkavállalónak évenként öt munkanap pótszabadság jár. A pótszabadságok kiadásának esedékességére az általános szabályok vonatkoznak, részletesen lásd a Mikor kell kiadni az adott évre já

Az állandóan föld alatt dolgozó, illetve az ionizáló sugárzás kockázatának naponta legalább három órán át kitett munkavállalónak évenként öt munkanap pótszabadság jár. A pótszabadságok kiadásának esedékességére az általános szabályok vonatkoznak, részletesen lásd a Mikor kell kiadni az adott évre járó szabadságot? kérdés alatt.

08

Köteles-e a munkáltató elengedni szabadságra akkor, amikor én szeretném?

Az évi rendes szabadságnak csak kisebb részéről rendelkezhetsz te. Alapvetően a munkáltató jogosult meghatározni a kiadás időpontját. A szabadság kiadása előtt meg kell hallgatnia téged, hogy mikor szeretnél szabadságra menni. Ennek ellenére dönthet úgy, hogy a kérésedet nem veszi figyelembe, sőt, a
Bővebben Bővebben
Tovább Tovább
Az évi rendes szabadságnak csak kisebb részéről rendelkezhetsz te. Alapvetően a munkáltató jogosult meghatározni a kiadás időpontját. A szabadság kiadása előtt meg kell hallgatnia téged, hogy mikor szeretnél szabadságra menni. Ennek ellenére dönthet úgy, hogy a kérésedet nem veszi figyelembe, sőt, a
Az évi rendes szabadságnak csak kisebb részéről rendelkezhetsz te. Alapvetően a munkáltató jogosult meghatározni a kiadás időpontját. A szabadság kiadása előtt meg kell hallgatnia téged, hogy mikor szeretnél szabadságra menni. Ennek ellenére dönthet úgy, hogy a kérésedet nem veszi figyelembe, sőt, a

Az évi rendes szabadságnak csak kisebb részéről rendelkezhetsz te. Alapvetően a munkáltató jogosult meghatározni a kiadás időpontját. A szabadság kiadása előtt meg kell hallgatnia téged, hogy mikor szeretnél szabadságra menni. Ennek ellenére dönthet úgy, hogy a kérésedet nem veszi figyelembe, sőt, akkor sem lesz jogellenes a szabadság kiadása, ha nem kérdeztek meg előtte.

Van azonban az éves rendes szabadságnak egy része, amelyet a te kérésednek megfelelően köteles kiadni a munkáltató. Ez évente 7 munkanap, amelyet legfeljebb két részletben köteles kiadni a munkáltató. A szabadságra vonatkozó kérelmet 15 nappal korábban kell bejelentened. Ha a szabadságigényedet szabályszerűen közölted a munkáltatóval, akkor a munkáltató köteles kiadni a szabadságot. Ha nem adja ki ezt a 7 napot, megtagadhatod a munkavégzést. Kivétel ez alól a munkaviszony első három hónapja, még akkor is, ha nincs próbaidő. Ebben az időszakban nem köteles teljesíteni a kérésedet a munkaadó.

Vannak speciális szabadságok is, amelyeket természetüknél fogva a kérésednek megfelelő időpontban kell kiadni. Ilyen az apasági szabadság és a szülői szabadság. Ezekről részletesen lásd a szülőnek szóló tájékoztatónkat.

2024. január 1-től szintén a munkavállaló rendelkezhet a gyerekek és a tartósan beteg gyerekek után járó pótszabadságokról. Ezeket a szabadnapokat tehát az általad kért időpontban kell kiadni, de az igényedet legalább tizenöt nappal előbb be kell jelentened a munkáltatónak.

09

Mikor kell kiadni az adott évre járó szabadságot?

A szabadságot – az apasági szabadságot és a szülői szabadságot kivéve – az esedékességének évében, vagyis a tárgyévben kell kiadni. Ha a munkaviszony október 1-jén vagy azt követően kezdődött, az év végéig hátralévő idő rövidsége miatt a szabadság kiadása a következő év március 31-ig tolódhat. Ha a
Bővebben Bővebben
Tovább Tovább
A szabadságot – az apasági szabadságot és a szülői szabadságot kivéve – az esedékességének évében, vagyis a tárgyévben kell kiadni. Ha a munkaviszony október 1-jén vagy azt követően kezdődött, az év végéig hátralévő idő rövidsége miatt a szabadság kiadása a következő év március 31-ig tolódhat. Ha a
A szabadságot – az apasági szabadságot és a szülői szabadságot kivéve – az esedékességének évében, vagyis a tárgyévben kell kiadni. Ha a munkaviszony október 1-jén vagy azt követően kezdődött, az év végéig hátralévő idő rövidsége miatt a szabadság kiadása a következő év március 31-ig tolódhat. Ha a

A szabadságot – az apasági szabadságot és a szülői szabadságot kivéve – az esedékességének évében, vagyis a tárgyévben kell kiadni. Ha a munkaviszony október 1-jén vagy azt követően kezdődött, az év végéig hátralévő idő rövidsége miatt a szabadság kiadása a következő év március 31-ig tolódhat. Ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett a tárgyévben kiadni a szabadságot (pl. mert táppénzen vagy fizetés nélküli szabadságon voltál), akkor az ok megszűnésétől számított 60 napon belül kell, hogy kiadja a munkáltató a bent maradt szabadnapokat. A tárgyévben kiadottnak kell tekinteni a szabadságot, ha azt az esedékesség évében megkezdik, és a következő év elejére átnyúló része nem haladja meg az 5 munkanapot (év végi szabadságok).

Az életkorod alapján megillető pótszabadság később, az esedékesség évét követő év végéig is kiadható,  de csak a veled megkötött, kifejezett megállapodás alapján, tehát a munkáltató erről nem dönthet egyedül. (Az életkor után járó pótszabadságról lásd: Hány nap pótszbadság jár, ha elmúltam 25 éves?)

Emellett ha a munkáltatónál létezik kollektív szerződés, az lehetővé teheti, hogy kivételes esetekben a szabadság negyedét legkésőbb a tárgyévet követő év március 31-ig adja ki a munkáltató.

Vannak speciális szabadságok, amelyeket természetüknél fogva a munkavállaló kérelmének megfelelő időpontban kell kiadni, tehát nincs mérlegelési joga a munkáltatónak: ez az apasági szabadság és a szülői szabadság.

10

Hogyan számolják ki a szabadnapjaimat, ha szülési szabadság után térek vissza dolgozni?

A szülési szabadság teljes ideje, illetve a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság első hat hónapja alatt szabadnapjaid halmozódnak, azaz olyan, mintha dolgoztál volna. Az ezt követő időszakra viszont már nem jár a szabadság. Bármikor is térsz vissza dolgozni, a felhalmozo
Bővebben Bővebben
Tovább Tovább
A szülési szabadság teljes ideje, illetve a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság első hat hónapja alatt szabadnapjaid halmozódnak, azaz olyan, mintha dolgoztál volna. Az ezt követő időszakra viszont már nem jár a szabadság. Bármikor is térsz vissza dolgozni, a felhalmozo
A szülési szabadság teljes ideje, illetve a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság első hat hónapja alatt szabadnapjaid halmozódnak, azaz olyan, mintha dolgoztál volna. Az ezt követő időszakra viszont már nem jár a szabadság. Bármikor is térsz vissza dolgozni, a felhalmozo

A szülési szabadság teljes ideje, illetve a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság első hat hónapja alatt szabadnapjaid halmozódnak, azaz olyan, mintha dolgoztál volna. Az ezt követő időszakra viszont már nem jár a szabadság. Bármikor is térsz vissza dolgozni, a felhalmozott szabadnapokat a visszatérésed után 60 napon belül ki kell adnia a munkáltatónak, vagyis ezen a határidőn belül meg kell tudnod kezdeni a szabadságodat. 

A felhalmozódott szabadságot úgy kell kiszámolni, hogy meg kell nézni, hogy az életkorod alapján hány nap alapszabadság illet meg az adott évben. Ehhez hozzáadódik a gyerek(ek) születésétől kezdve járó pótszabadság is. Ezeket arányosítják egy fél évre, és annyi szabadság illet meg a visszatérésed után. Ez akkor is így van, ha fél évig voltál otthon, de akkor is, ha évekig. 

A visszatérésed napjától – még ha éppen a felhalmozódott szabadságodat töltöd is éppen – az adott évre jogosult leszel az arányosan számított alap- és pótszabadságra. 

11

Mikor jogellenes a szabadság kiadása?

A munkáltató köteles legalább 15 nappal korábban tájékoztatni téged arról, hogy mikor küld szabadságra. Ha az előzetes tájékoztatás elmarad, akkor a szabadság kiadása jogellenes lesz. Ez azt jelenti, hogy jogosan követelheted, hogy máskor adják ki a szabadságot. Fontos, hogy a szabadságot az esedéke
Bővebben Bővebben
Tovább Tovább
A munkáltató köteles legalább 15 nappal korábban tájékoztatni téged arról, hogy mikor küld szabadságra. Ha az előzetes tájékoztatás elmarad, akkor a szabadság kiadása jogellenes lesz. Ez azt jelenti, hogy jogosan követelheted, hogy máskor adják ki a szabadságot. Fontos, hogy a szabadságot az esedéke
A munkáltató köteles legalább 15 nappal korábban tájékoztatni téged arról, hogy mikor küld szabadságra. Ha az előzetes tájékoztatás elmarad, akkor a szabadság kiadása jogellenes lesz. Ez azt jelenti, hogy jogosan követelheted, hogy máskor adják ki a szabadságot. Fontos, hogy a szabadságot az esedéke

A munkáltató köteles legalább 15 nappal korábban tájékoztatni téged arról, hogy mikor küld szabadságra. Ha az előzetes tájékoztatás elmarad, akkor a szabadság kiadása jogellenes lesz. Ez azt jelenti, hogy jogosan követelheted, hogy máskor adják ki a szabadságot.

Fontos, hogy a szabadságot az esedékesség évében kell kiadni, mégpedig úgy, hogy évenként legalább egy alkalommal 14 egybefüggő naptári napot szabadságon legyél. Ettől a szabálytól eltérni csak közös  megállapodás alapján lehet.

12

Kötelezhet-e a munkáltató, hogy jöjjek vissza a szabadságomról dolgozni?

Bizonyos esetekben, megfelelő indok alapján igen. A megfelelő indok csakis a munkáltató által előre nem látható, kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a munkáltató működését közvetlenül és súlyosan érintő ok lehet. Azaz olyankor hívhatnak vissza a szabadságról vagy módosíthatják a kiadás időpontjá
Bővebben Bővebben
Tovább Tovább
Bizonyos esetekben, megfelelő indok alapján igen. A megfelelő indok csakis a munkáltató által előre nem látható, kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a munkáltató működését közvetlenül és súlyosan érintő ok lehet. Azaz olyankor hívhatnak vissza a szabadságról vagy módosíthatják a kiadás időpontjá
Bizonyos esetekben, megfelelő indok alapján igen. A megfelelő indok csakis a munkáltató által előre nem látható, kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a munkáltató működését közvetlenül és súlyosan érintő ok lehet. Azaz olyankor hívhatnak vissza a szabadságról vagy módosíthatják a kiadás időpontjá

Bizonyos esetekben, megfelelő indok alapján igen. A megfelelő indok csakis a munkáltató által előre nem látható, kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a munkáltató működését közvetlenül és súlyosan érintő ok lehet. Azaz olyankor hívhatnak vissza a szabadságról vagy módosíthatják a kiadás időpontját, ha előre nem látható ok miatt a szabadság a munkáltató számára aránytalan, másként el nem hárítható hátrányt eredményezne. Ilyen esetek lehet például, ha több dolgozó beteg lesz, és nincs aki helyettesítsen, vagy például mezőgazdasági tevékenység esetén az időjárás szélsőséges alakulása. Ha a munkáltató előre számolhatott a körülmények változásával (pl. karácsony körüli megnövekedett munkateher a kereskedelemben), és megfelelő munkaszervezéssel kezelhető lett volna a helyzet, akkor nem jogosult a már kiadott szabadságodat megszakítani.

Amennyiben a munkáltató megszakítja vagy elhalasztja a szabadságodat, köteles az intézkedését írásban indokolni, és közölni veled a szabadság kiadásának javasolt időpontját. Ha károd és költséged is felmerült a szabadság megszakításával/elhalasztásával (például egy már befizetett nyaralás), a munkáltató köteles azt megtéríteni.

Az apasági és szülői szabadság természetéből fakadóan nem halasztható el még a fenti indokok megléte esetén sem, és megszakítani sem lehet őket.

13

Mi történik, ha az adott évben nem tudtam kivenni az összes szabadnapomat?

A szabadság kiadása valójában a munkáltatót megillető jogosultság és egyben kötelezettség is, így neki kell gondoskodnia arról, hogy ki tud venni az összes szabadságot. A szabadságot – az apasági szabadságot és a szülői szabadságot kivéve – az esedékességének évében, vagyis a tárgyévben kell kiadni.
Bővebben Bővebben
Tovább Tovább
A szabadság kiadása valójában a munkáltatót megillető jogosultság és egyben kötelezettség is, így neki kell gondoskodnia arról, hogy ki tud venni az összes szabadságot. A szabadságot – az apasági szabadságot és a szülői szabadságot kivéve – az esedékességének évében, vagyis a tárgyévben kell kiadni.
A szabadság kiadása valójában a munkáltatót megillető jogosultság és egyben kötelezettség is, így neki kell gondoskodnia arról, hogy ki tud venni az összes szabadságot. A szabadságot – az apasági szabadságot és a szülői szabadságot kivéve – az esedékességének évében, vagyis a tárgyévben kell kiadni.

A szabadság kiadása valójában a munkáltatót megillető jogosultság és egyben kötelezettség is, így neki kell gondoskodnia arról, hogy ki tud venni az összes szabadságot. A szabadságot – az apasági szabadságot és a szülői szabadságot kivéve – az esedékességének évében, vagyis a tárgyévben kell kiadni.

Ha a munkáltató nem adja ki a téged megillető szabadnapokat, ezt követelheted tőle és akár munkaügyi bírósághoz vagy a foglalkoztatásfelügyeleti hatósághoz fordulhatsz. A szabadság kiadása iránti igény 3 éves elévülési időn belül érvényesíthető a munkáltatóval szemben. Azaz ha egy adott évi szabadságodat nem adták ki, az év utolsó napját követően 3 éven belül követelheted a szabadság kiadását.

14

Mi lesz a bennmaradt szabadnapjaimmal, ha megszűnik a munkaviszonyom?

Ilyenkor az éves szabadságokat arányosítani kell ahhoz az időponthoz, amikor megszűnik a munkaviszonyod. Tehát ha például október végéig dolgozol, ki kell számítani, hogy összesen hány szabadnap jár neked addig az időpontig az egész éves keretből. Ha még vannak szabadnapjaid, amelyek arányosan járná
Bővebben Bővebben
Tovább Tovább
Ilyenkor az éves szabadságokat arányosítani kell ahhoz az időponthoz, amikor megszűnik a munkaviszonyod. Tehát ha például október végéig dolgozol, ki kell számítani, hogy összesen hány szabadnap jár neked addig az időpontig az egész éves keretből. Ha még vannak szabadnapjaid, amelyek arányosan járná
Ilyenkor az éves szabadságokat arányosítani kell ahhoz az időponthoz, amikor megszűnik a munkaviszonyod. Tehát ha például október végéig dolgozol, ki kell számítani, hogy összesen hány szabadnap jár neked addig az időpontig az egész éves keretből. Ha még vannak szabadnapjaid, amelyek arányosan járná

Ilyenkor az éves szabadságokat arányosítani kell ahhoz az időponthoz, amikor megszűnik a munkaviszonyod. Tehát ha például október végéig dolgozol, ki kell számítani, hogy összesen hány szabadnap jár neked addig az időpontig az egész éves keretből. Ha még vannak szabadnapjaid, amelyek arányosan járnának, akkor a munkáltatónak vagy ki kell adnia ezeket a munkaviszony megszüntetése előtt, vagy ha ezt nem tudja / akarja megtenni, a ki nem adott szabadságot pénzben köteles megváltani. Ez azt jelenti, hogy annyi napnak megfelelő munkabért fizetnek ki neked, amennyi szabadnapot nem tudtál kivenni, hiába járt volna. A szabadságmegváltásnál azonban nem kell figyelembe venni az apasági szabadságot és szülői szabadságot, csak a rendes éves szabadságot.

A szabadság kiadása iránti igény 3 éves elévülési időn belül érvényesíthető a munkáltatóval szemben.

Ha nem kevesebb, hanem több szabadságot vettél ki, mint amennyi arányosan járt volna, azzal nem kell elszámolnod.

15

Ha év közben kezdek dolgozni / váltok munkahelyet, hány nap szabadság jár?

Minden esetben a munkaviszony kezdetétől a tárgyévben arányosan járó szabadságra vagy jogosult. Azaz ilyenkor kiszámolják, hogy hány nap van még az évből, és a munkában töltött idő alapján hány nap szabadság jár neked az évi rendes szabadságokból.
Bővebben Bővebben
Tovább Tovább
Minden esetben a munkaviszony kezdetétől a tárgyévben arányosan járó szabadságra vagy jogosult. Azaz ilyenkor kiszámolják, hogy hány nap van még az évből, és a munkában töltött idő alapján hány nap szabadság jár neked az évi rendes szabadságokból.
Minden esetben a munkaviszony kezdetétől a tárgyévben arányosan járó szabadságra vagy jogosult. Azaz ilyenkor kiszámolják, hogy hány nap van még az évből, és a munkában töltött idő alapján hány nap szabadság jár neked az évi rendes szabadságokból.

Minden esetben a munkaviszony kezdetétől a tárgyévben arányosan járó szabadságra vagy jogosult. Azaz ilyenkor kiszámolják, hogy hány nap van még az évből, és a munkában töltött idő alapján hány nap szabadság jár neked az évi rendes szabadságokból.

16

Kirúghatnak-e a szabadság ideje alatt?

Az apasági szabadság és a szülői szabadság igénybevételének ideje alatt felmondási tilalom vonatkozik rád, ami azt jelenti, hogy rendes felmondással nem szüntetheti meg a munkáltató a munkaviszonyodat, csak azonnali hatályú felmondással. Erre  súlyos kötelezettségszegés vagy súlyosan sértő magatartá
Bővebben Bővebben
Tovább Tovább
Az apasági szabadság és a szülői szabadság igénybevételének ideje alatt felmondási tilalom vonatkozik rád, ami azt jelenti, hogy rendes felmondással nem szüntetheti meg a munkáltató a munkaviszonyodat, csak azonnali hatályú felmondással. Erre  súlyos kötelezettségszegés vagy súlyosan sértő magatartá
Az apasági szabadság és a szülői szabadság igénybevételének ideje alatt felmondási tilalom vonatkozik rád, ami azt jelenti, hogy rendes felmondással nem szüntetheti meg a munkáltató a munkaviszonyodat, csak azonnali hatályú felmondással. Erre  súlyos kötelezettségszegés vagy súlyosan sértő magatartá

Az apasági szabadság és a szülői szabadság igénybevételének ideje alatt felmondási tilalom vonatkozik rád, ami azt jelenti, hogy rendes felmondással nem szüntetheti meg a munkáltató a munkaviszonyodat, csak azonnali hatályú felmondással. Erre  súlyos kötelezettségszegés vagy súlyosan sértő magatartás esetén kerülhet sor. Ha egyéb szabadságodat töltöd, nincs akadálya annak, hogy a munkáltató felmondjon neked. A munkaviszony megszüntetéséről külön tájékoztatóban olvashatsz részletesen.

Fizetés nélküli szabadság

A fizetés nélküli szabadság az éves rendes szabadságon (alap- és pótszabadság) kívüli szabadság. A fizetés nélküli szabadság abban különbözik a rendes szabadságtól, hogy az idejére nem jár munkabér. Fizetés nélküli szabadságra kétféleképpen mehetsz:

  1. törvényben meghatározott esetekben (szülési szabadság, gyermek gondozása céljából vagy hozzátartozó otthoni ápolása céljából, tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés);
  2. a munkáltatóddal kötött megállapodás alapján.

A két esetre másféle szabályok vonatkoznak, melyekről részletesen is írunk az alábbiakban.

01

Köteles-e a munkáltató elengedni fizetés nélküli szabadságra?

Bizonyos esetekben a jogszabály alapján van jogod fizetés nélküli szabadságra menni. Ezekben az esetekben a munkáltatódnak nincs mérlegelési jogköre, tehát köteles elengedni, ha az erre vonatkozó igényedet megfelelően bejelented. Ilyen esetek a szülési szabadság, gyermek gondozása céljából vagy hozz
Bővebben Bővebben
Tovább Tovább
Bizonyos esetekben a jogszabály alapján van jogod fizetés nélküli szabadságra menni. Ezekben az esetekben a munkáltatódnak nincs mérlegelési jogköre, tehát köteles elengedni, ha az erre vonatkozó igényedet megfelelően bejelented. Ilyen esetek a szülési szabadság, gyermek gondozása céljából vagy hozz
Bizonyos esetekben a jogszabály alapján van jogod fizetés nélküli szabadságra menni. Ezekben az esetekben a munkáltatódnak nincs mérlegelési jogköre, tehát köteles elengedni, ha az erre vonatkozó igényedet megfelelően bejelented. Ilyen esetek a szülési szabadság, gyermek gondozása céljából vagy hozz

Bizonyos esetekben a jogszabály alapján van jogod fizetés nélküli szabadságra menni. Ezekben az esetekben a munkáltatódnak nincs mérlegelési jogköre, tehát köteles elengedni, ha az erre vonatkozó igényedet megfelelően bejelented. Ilyen esetek a szülési szabadság, gyermek gondozása céljából vagy hozzátartozó otthoni ápolása céljából igénybe vehető fizetés nélküli szabadság, valamint tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés tartamára szóló fizetés nélküli szabadság. (A szülési szabadságról és a gyermek gondozása céljából igénybe vehető szabadságról a szülőknek szóló tájékoztatónkban részletesen is olvashatsz. A hozzátartozó ápolása idejére járó szabadságról pedig a következő kérdésben írunk részletesen.)

Ha más, nem a törvényben meghatározott okból szeretnél fizetés nélküli szabadságra menni, erről meg kell állapodnod a munkáltatóddal. Ebben az esetben a megállapodásotok alapján leszel jogosult fizetés nélküli szabadságra menni. Ilyenkor tehát a munkáltató hozzájárulása kell a fizetés nélküli szabadsághoz, és a megállapodásotok határozza meg a feltételeket. A megállapodásban célszerű rögzíteni a fizetés nélküli szabadság kezdő és befejező időpontját, a munkába történő esetleges korábbi visszatérés lehetőségét és feltételeit, továbbá azt, hogy a fizetés nélküli szabadság időszaka az évi rendes szabadság számításába beleszámít-e (munkában töltött időnek minősül-e). A megállapodáson alapuló fizetés nélküli szabadság ugyanis alapvetően nem számít munkaviszonyban töltött időnek a szabadságok szempontjából.

02

Mikor vehetek ki fizetés nélküli szabadságot hozzátartozóm ápolására?

Ha a hozzátartozód tartós – előreláthatólag harminc napot meghaladó – személyes ápolása céljából szükséges, az ápolás idejére, de legfeljebb két évre fizetés nélküli szabadság jár neked. A tartós ápolást és annak indokoltságát az ápolásra szoruló személy kezelőorvosa igazolja. Hozzátartozónak minősü
Bővebben Bővebben
Tovább Tovább
Ha a hozzátartozód tartós – előreláthatólag harminc napot meghaladó – személyes ápolása céljából szükséges, az ápolás idejére, de legfeljebb két évre fizetés nélküli szabadság jár neked. A tartós ápolást és annak indokoltságát az ápolásra szoruló személy kezelőorvosa igazolja. Hozzátartozónak minősü
Ha a hozzátartozód tartós – előreláthatólag harminc napot meghaladó – személyes ápolása céljából szükséges, az ápolás idejére, de legfeljebb két évre fizetés nélküli szabadság jár neked. A tartós ápolást és annak indokoltságát az ápolásra szoruló személy kezelőorvosa igazolja. Hozzátartozónak minősü

Ha a hozzátartozód tartós – előreláthatólag harminc napot meghaladó – személyes ápolása céljából szükséges, az ápolás idejére, de legfeljebb két évre fizetés nélküli szabadság jár neked. A tartós ápolást és annak indokoltságát az ápolásra szoruló személy kezelőorvosa igazolja. Hozzátartozónak minősül:

  • a házastárs, élettárs,
  • az egyenes ágbeli rokon (szülők és gyerekek), illetve házastársaik,
  • az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek,
  • az örökbe fogadó, a mostoha- és a nevelőszülő,
  •  a testvér és házastársa,
  • a házastárs egyenes ágbeli rokona és testvére.

A munkáltatód nemcsak a fizetés nélküli szabadság igénybevételekor, hanem időszakonként is jogosult új igazolást bekérni arról, hogy még mindig szükség van-e az ápolásra. Az ápolással összefüggő lényeges körülmények változását te magad is köteles vagy bejelenteni (ha például a hozzátartozód állapota javul, vagy esetleg kórházba vagy más intézménybe kerül, azaz már nem otthon ápolod).

Két év eltelte után a fizetés nélküli szabadságra való jogosultság megszűnik, bár a munkáltatód azt továbbra is engedélyezheti. Ha két év elteltével munkába állsz, elvileg nincs akadálya annak, hogy ismét igénybe vedd a fizetés nélküli szabadságot. A hozzátartozó otthoni ápolása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság ideje alatt felmondási védelmet (korlátozást) biztosít az Munka Törvénykönyve, ami azt jelenti, hogy ha felmond neked a munkáltatód, akkor a felmondási időd nem kezdődik el addig, amíg a fizetés nélküli szabadságon vagy.

03

Elküldhet-e a munkáltató fizetés nélküli szabadságra?

Nem, a munkáltató nem küldhet egyoldalúan fizetés nélküli szabadságra. A törvényben meghatározott esetekben te vagy jogosult dönteni a fizetés nélküli szabadság igénybevételéről és annak megszüntetéséről. Ha nem a törvényben meghatározott célból, hanem egyéb indok miatt mész fizetés nélküli szabadsá
Bővebben Bővebben
Tovább Tovább
Nem, a munkáltató nem küldhet egyoldalúan fizetés nélküli szabadságra. A törvényben meghatározott esetekben te vagy jogosult dönteni a fizetés nélküli szabadság igénybevételéről és annak megszüntetéséről. Ha nem a törvényben meghatározott célból, hanem egyéb indok miatt mész fizetés nélküli szabadsá
Nem, a munkáltató nem küldhet egyoldalúan fizetés nélküli szabadságra. A törvényben meghatározott esetekben te vagy jogosult dönteni a fizetés nélküli szabadság igénybevételéről és annak megszüntetéséről. Ha nem a törvényben meghatározott célból, hanem egyéb indok miatt mész fizetés nélküli szabadsá

Nem, a munkáltató nem küldhet egyoldalúan fizetés nélküli szabadságra. A törvényben meghatározott esetekben te vagy jogosult dönteni a fizetés nélküli szabadság igénybevételéről és annak megszüntetéséről. Ha nem a törvényben meghatározott célból, hanem egyéb indok miatt mész fizetés nélküli szabadságra, akkor pedig közösen állapodtok meg erről.

04

Mikor és hogyan kell jeleznem, ha fizetés nélküli szabadságot szeretnék igénybe venni?

Ha a törvényben meghatározott okból szeretnél fizetés nélküli szabadságra menni, ezt legalább 15 nappal korábban, írásban kell bejelentened.  (Ez alól kivétel, ha önkéntes katonai szolgálat címén mész fizetés nélküli szabadságra, hiszen ilyenkor a munkáltató köteles elengedni, amikor szolgálatteljes
Bővebben Bővebben
Tovább Tovább
Ha a törvényben meghatározott okból szeretnél fizetés nélküli szabadságra menni, ezt legalább 15 nappal korábban, írásban kell bejelentened.  (Ez alól kivétel, ha önkéntes katonai szolgálat címén mész fizetés nélküli szabadságra, hiszen ilyenkor a munkáltató köteles elengedni, amikor szolgálatteljes
Ha a törvényben meghatározott okból szeretnél fizetés nélküli szabadságra menni, ezt legalább 15 nappal korábban, írásban kell bejelentened.  (Ez alól kivétel, ha önkéntes katonai szolgálat címén mész fizetés nélküli szabadságra, hiszen ilyenkor a munkáltató köteles elengedni, amikor szolgálatteljes

Ha a törvényben meghatározott okból szeretnél fizetés nélküli szabadságra menni, ezt legalább 15 nappal korábban, írásban kell bejelentened.  (Ez alól kivétel, ha önkéntes katonai szolgálat címén mész fizetés nélküli szabadságra, hiszen ilyenkor a munkáltató köteles elengedni, amikor szolgálatteljesítésre behívnak.)

Ha nem a törvényben meghatározott okból, hanem a munkáltatóval megállapodva szeretnél fizetés nélküli szabadságra menni, ezt bármikor bejelentheted, de célszerű minél hamarabb. Ilyenkor a munkáltató dönti el, hogy elenged-e fizetés nélküli szabadságra, és milyen feltételekkel.

05

Meddig lehetek fizetés nélküli szabadságon?

A törvényben biztosított esetekben a jogszabály csak a fizetés nélküli szabadság felső határát szabja meg (lásd részletesen az egyes eseteknél). Ezen belül te döntheted el, hogy ténylegesen mennyi szabadságot vennél ki, és mikor. A fizetés nélküli szabadság az általad megjelölt időpontban szűnik meg
Bővebben Bővebben
Tovább Tovább
A törvényben biztosított esetekben a jogszabály csak a fizetés nélküli szabadság felső határát szabja meg (lásd részletesen az egyes eseteknél). Ezen belül te döntheted el, hogy ténylegesen mennyi szabadságot vennél ki, és mikor. A fizetés nélküli szabadság az általad megjelölt időpontban szűnik meg
A törvényben biztosított esetekben a jogszabály csak a fizetés nélküli szabadság felső határát szabja meg (lásd részletesen az egyes eseteknél). Ezen belül te döntheted el, hogy ténylegesen mennyi szabadságot vennél ki, és mikor. A fizetés nélküli szabadság az általad megjelölt időpontban szűnik meg

A törvényben biztosított esetekben a jogszabály csak a fizetés nélküli szabadság felső határát szabja meg (lásd részletesen az egyes eseteknél). Ezen belül te döntheted el, hogy ténylegesen mennyi szabadságot vennél ki, és mikor. A fizetés nélküli szabadság az általad megjelölt időpontban szűnik meg, de legalább 30 nappal korábban köteles vagy bejelentést tenni arról, hogy visszatérnél a munkába (ez alól kivétel, ha önkéntes katonai szolgálat címén mész fizetés nélküli szabadságra). A fizetés nélküli szabadság megszűnését követően a munkáltatód a munkaszerződés szerint köteles újra foglalkoztatni téged.

A megállapodáson alapuló fizetés nélküli szabadság esetén a megállapodás lesz az irányadó.

06

Jár-e a tb a fizetés nélküli szabadság alatt?

Ez attól függ, hogy törvényben meghatározott okból mész-e fizetés nélküli szabadságra, vagy nem. Ha igen, akkor jár a tb, de ha a munkáltatóval kötött megállapodásod alapján mész fizetés nélküli szabadságra, akkor nem. Ebben az esetben a fizetés nélküli szabadság tartama alatt a biztosítási jogviszo
Bővebben Bővebben
Tovább Tovább
Ez attól függ, hogy törvényben meghatározott okból mész-e fizetés nélküli szabadságra, vagy nem. Ha igen, akkor jár a tb, de ha a munkáltatóval kötött megállapodásod alapján mész fizetés nélküli szabadságra, akkor nem. Ebben az esetben a fizetés nélküli szabadság tartama alatt a biztosítási jogviszo
Ez attól függ, hogy törvényben meghatározott okból mész-e fizetés nélküli szabadságra, vagy nem. Ha igen, akkor jár a tb, de ha a munkáltatóval kötött megállapodásod alapján mész fizetés nélküli szabadságra, akkor nem. Ebben az esetben a fizetés nélküli szabadság tartama alatt a biztosítási jogviszo

Ez attól függ, hogy törvényben meghatározott okból mész-e fizetés nélküli szabadságra, vagy nem. Ha igen, akkor jár a tb, de ha a munkáltatóval kötött megállapodásod alapján mész fizetés nélküli szabadságra, akkor nem. Ebben az esetben a fizetés nélküli szabadság tartama alatt a biztosítási jogviszonyod szünetel. Tehát ha szeretnél állami egészségügyi ellátásokat igénybe venni, be kell fizetned az egészségügyi szolgáltatási járulékot. Természetesen megállapodhattok úgy is a munkáltatóddal, hogy a fizetés nélküli szabadság ideje alatt is fizeti utánad a járulékot. Ezt a kérdést érdemes előre tisztázni.

Fontos, hogy a megállapodáson alapuló fizetés nélküli szabadság nem számít munkaviszonyban töltött időnek, ami érintheti a következő évi alapszabadságaid számát – hacsak erről nem állapodtok meg másként. Emellett nem számít be az egyéb társadalombiztosítási ellátások, így többek között az öregségi nyugdíj vagy a gyermekgondozási díj megszerzéséhez szükséges idő kiszámításába sem. Ha pedig a 30 napot meghaladja a fizetés nélküli szabadság időtartama, akkor a végkielégítésre és a felmondás időre jogosító időtartamba sem számít bele.

07

Dolgozhatok-e máshol a fizetés nélküli szabadság alatt?

A fizetés nélküli szabadság tartama alatt a munkaviszonyod továbbra is fennáll a munkáltatóddal.  Elvileg az Munka Törvénykönyve nem zárja ki másik munkaviszony létesítését, azonban ennek vannak korlátai. Vezető állású munkavállalók például nem létesíthetnek másik munkaviszonyt, és a munkaszerződésb
Bővebben Bővebben
Tovább Tovább
A fizetés nélküli szabadság tartama alatt a munkaviszonyod továbbra is fennáll a munkáltatóddal.  Elvileg az Munka Törvénykönyve nem zárja ki másik munkaviszony létesítését, azonban ennek vannak korlátai. Vezető állású munkavállalók például nem létesíthetnek másik munkaviszonyt, és a munkaszerződésb
A fizetés nélküli szabadság tartama alatt a munkaviszonyod továbbra is fennáll a munkáltatóddal.  Elvileg az Munka Törvénykönyve nem zárja ki másik munkaviszony létesítését, azonban ennek vannak korlátai. Vezető állású munkavállalók például nem létesíthetnek másik munkaviszonyt, és a munkaszerződésb

A fizetés nélküli szabadság tartama alatt a munkaviszonyod továbbra is fennáll a munkáltatóddal.  Elvileg az Munka Törvénykönyve nem zárja ki másik munkaviszony létesítését, azonban ennek vannak korlátai. Vezető állású munkavállalók például nem létesíthetnek másik munkaviszonyt, és a munkaszerződésben is megtilthatják ezt.

Ha a munkaszerződés nem is tartalmazza a fenti korlátozást, a törvény bizonyos rendelkezéseit szintén figyelembe kell venni. Nem tanúsíthatsz például olyan magatartást, amellyel munkáltatód jogos gazdasági érdekeit veszélyeztetnéd. A feleket terhelő együttműködési és tájékoztatási kötelezettség alapján pedig köteles vagy bejelenteni a munkáltatónak, ha máshol is szeretnél elhelyezkedni. Ha pedig a munkáltató gazdasági érdekeit veszélyeztető helyzet alakulna ki ezzel, a munkáltató megtilthatja neked, hogy máshol is dolgozz.

Másik munkaviszony létesítésekor számolnod kell azzal is, hogy a fizetés nélküli szabadság megszűnését követően munkába kell állnod, így csak olyan további munkaviszonyt létesíthetsz, amely ezt nem fogja akadályozni.

08

Kirúghatnak-e a fizetés nélküli szabadság alatt?

Ha a törvényben meghatározott okból mész fizetés nélküli szabadságra (szülési szabadság, gyermek gondozása céljából igénybe vehető fizetés nélküli szabadság, valamint tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés) felmondási tilalom alatt állsz. Ez azt jelenti, hogy “rendes” felmondással
Bővebben Bővebben
Tovább Tovább
Ha a törvényben meghatározott okból mész fizetés nélküli szabadságra (szülési szabadság, gyermek gondozása céljából igénybe vehető fizetés nélküli szabadság, valamint tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés) felmondási tilalom alatt állsz. Ez azt jelenti, hogy “rendes” felmondással
Ha a törvényben meghatározott okból mész fizetés nélküli szabadságra (szülési szabadság, gyermek gondozása céljából igénybe vehető fizetés nélküli szabadság, valamint tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés) felmondási tilalom alatt állsz. Ez azt jelenti, hogy “rendes” felmondással

Ha a törvényben meghatározott okból mész fizetés nélküli szabadságra (szülési szabadság, gyermek gondozása céljából igénybe vehető fizetés nélküli szabadság, valamint tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés) felmondási tilalom alatt állsz. Ez azt jelenti, hogy “rendes” felmondással nem szüntetheti meg a munkáltató a munkaviszonyodat, csak azonnali hatályú felmondással, amelyre súlyos kötelezettségszegés vagy súlyosan sértő magatartás esetén kerülhet sor.

A hozzátartozó otthoni gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadság ideje alatt nem felmondási tilalom, hanem felmondási korlátozás alatt állsz. Ez azt jelenti, hogy a munkáltató felmondhat neked, de a felmondási idő csak a fizetés nélküli szabadság megszűnését követően kezdődik el.

Ha nem a törvény biztosítja számodra a fizetés nélküli szabadságot, a  felmondási védelem nem vonatkozik rád, tehát a munkáltatód az általános szabályok szerint felmondhat neked a fizetés nélküli szabadság ideje alatt is.

A munkáltatói felmondással kapcsolatos részletes szabályokat megtalálod az erre vonatkozó tájékoztatónkban.

09

Felmondhatok-e a fizetés nélküli szabadság ideje alatt?

Ennek nincs akadálya. A munkavállalói felmondással kapcsolatos részletes szabályokat megtalálod az erről szóló tájékoztatónkban.
Bővebben Bővebben
Tovább Tovább
Ennek nincs akadálya. A munkavállalói felmondással kapcsolatos részletes szabályokat megtalálod az erről szóló tájékoztatónkban.
Ennek nincs akadálya. A munkavállalói felmondással kapcsolatos részletes szabályokat megtalálod az erről szóló tájékoztatónkban.

Ennek nincs akadálya. A munkavállalói felmondással kapcsolatos részletes szabályokat megtalálod az erről szóló tájékoztatónkban.

Források:

Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény

  • Mt. 65.§ (3) bekezdés – felmondási tilalom
  • Mt. 115-116. §§ – alapszabadság
  • Mt. 117-120. §§ – pótszabadságok, illetve az Mt. 118/A.§ a szülői szabadság.
  • Mt. 121.§ – szabadság arányosítása
  • Mt. 122-125.§§ – szabadság kiadása
  • Mt. 127-133. §§ – törvény által biztosított fizetés nélküli szabadságok
  • Mt. 294. § (1) bekezdés c) pont) – gyermek definíciója
  •  Mt. 294. § (1) bekezdés h) pont – fogyatékos gyermek definíciója

A családok támogatásáról szóló törvény 11.§ (1) bekezdés g)-h) pontok) – emelt összegű családi pótlék fogyatékos gyermek után

A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény 22.-23.§§ – fogyatékossági támogatásra jogosult személyek köre

535/2022. (XII.21.) Korm. rendelet az apasági szabadság igénybevételéről és az azzal összefüggő költségek megtérítéséről

Rendszeres adomány

Hasznos volt számodra tájékoztatónk? Segíts rendszeres adománnyal, hogy még többet készíthessünk!

Járulj hozzá ingyenes jogsegélyszolgálatunk működéséhez, és ahhoz, hogy folyamatosan fejlesszük és bővítsük tudástárunkat. Támogass minket havonta, hogy mindig ott lehessünk azok mellett, akiknek a legnagyobb szükségük van ingyenes jogi segítségre.
01
Válaszd ki az adomány összegét

Ha adományozóként megadod adataidat:

rendszeresen beszámolunk eredményeinkről
éves találkozókon pedig a TASZ műhelytitkaiba is betekintést nyerhetsz

Ft
Tovább Tovább
Tovább Tovább
Feliratkozás a várólistára Értesíteni fogunk, amikor a termék újra elérhető lesz. Kérjük add meg az emailcímedet.