Súlyos betegek látogatása a kórházban
A súlyos állapotú és haldokló betegekkel való kapcsolattartásra különleges szabályok vonatkoznak. Amikor valaki súlyos betegség miatt kórházba kerül, joga van ahhoz, hogy az általa kijelölt személy folyamatosan mellette legyen. Tájékoztatónkban tisztázzuk a súlyos betegekkel való kapcsolattartás kérdéseit, vagyis azt, hogy mikor és milyen feltételekkel látogathatod hozzátartozódat a kórházban, és azt is, hogyan szerezhetsz információt az állapotáról.
Súlyos állapotú betegnek számít az, aki:
- állapota miatt fizikailag képtelen ellátni önmagát (például nem tud egyedül felkelni, felöltözni, enni);
- fájdalmai gyógyszerrel sem szüntethetők meg;
- pszichés krízishelyzetben van (ez elsősorban nem pszichiátriai betegséget jelent, hanem például valamilyen traumatikus életeseményt, balesetet, bántalmazást, vagy azt, hogy különösen kockázatos, esetleg hirtelen szükségessé vált beavatkozásra vár valaki).
A súlyos állapotú betegekkel való kapcsolattartásra az általánosnál megengedőbb szabályok vonatkoznak. A súlyos betegek állapotukból kifolyólag folyamatos fizikai és lelki támogatásra szorulhatnak, ezért bővebb kapcsolattartási jogok illetik meg őket.
A kapcsolattartáshoz való jog azt jelenti, hogy a súlyos állapotú betegeknek joguk van ahhoz, hogy az általuk megjelölt személy folyamatosan mellettük legyen. A kapcsolattartási jog a beteg joga, ám egy haldokló betegtől elbúcsúzni már a hozzátartozó személyiségi (magánélethez való) jogaként is megjelenik.
A kapcsolattartási jogba a személyes látogatás mellett a kapcsolattartás más formái is beletartoznak, így pl. a telefonos és online kapcsolattartás. Jogod van ahhoz is, hogy információkat kapj hozzátartozód állapotáról.
Fontos, hogy a kórház bizonyos esetekben korlátozhatja a kapcsolattartást. Az is megtörténhet azonban, hogy jogszerűtlenül tiltják meg a látogatást vagy a kapcsolattartás más formáit. llyen esetekben lépéseket tehettek a kórházzal szemben.
Ki lehet elsődleges kapcsolattartásra kijelölt személy? Csak rokon?
A súlyos állapotú vagy haldokló beteg megjelölhet egy nagykorú (18 év feletti) személyt, aki állandóan mellette tartózkodhat a kórházban. Ennek a személynek nem kell rokoni kapcsolatban állnia a beteggel, lehet akár barát vagy élettárs is
Akármikor bemehetek a kórházba, ha súlyos beteg hozzátartozóm engem jelöl ki erre?
Igen. Ha a súlyos beteg hozzátartozód téged jelölt meg olyan személyként, aki folyamatosan mellette lehet, akkor bármikor, akár látogatási időn kívül is bemehetsz a kórházba.
Mikor korlátozhatja a kórház azt, hogy súlyos beteg hozzátartozóm mellett legyek?
Ezt a kórház csak alapos indokkal teheti meg. Alapos ok olyasmi lehet, ami a beteg egészségére kockázatos vagy ellehetetleníti a betegellátást. Ilyen alapos ok lehet például:
- A fertőzésveszély. Fertőzésveszély alakulhat ki például influenzajárvány idején, emiatt akár teljes zárlatot is elrendelhetnek a kórház különböző osztályain.
- A kezelés jellege. Ha egy beavatkozás olyan különös odafigyelést igényel, amit sok ember jelenléte megzavarhat, akkor nem jogellenes, ha kiküldenek.
- A kórteremben kialakuló zsúfoltság. Ha túl sokan tartózkodnak egy kórteremben, az veszélyeztetheti a betegellátást vagy sértheti más betegek és a hozzátartozóik jogait. Ilyen esetben elfogadható, ha csak egy hozzátartozó folyamatos jelenlétét engedik, illetve az is, ha a látogatási időben sem lehet egy-két embernél több a beteg mellett.
Az is igaz viszont, hogy a betegellátás zavartalanságára a kórházak sokszor olyankor is hivatkoznak, amikor ez nem lenne jogszerű. A kórház belső szabályai nem korlátozhatják indokolatlanul és aránytalanul a betegek és a hozzátartozók jogait.
Tipikus példája ennek a vizit, amikor a hozzátartozókat előszeretettel küldik ki arra hivatkozva, hogy zavarják a betegellátást. A betegellátás általában úgy tud zavartalanul működni, ha a kórteremben nem tartózkodnak túl sokan, nincsen túl nagy zaj, a látogatók nem zavarják se az orvosokat a munkában, sem a többi beteget a lábadozásban. Sokan azonban épp a vizit alkalmával tudják feltenni a kérdéseiket a beteg hozzátartozójuk állapotáról és a javasolt kezelésekről. A mi álláspontunk szerint ezért a hozzátartozót nem jogszerű kiküldeni a vizit alatt. (A kórteremben lévő többi beteg vizitálásakor viszont jogszerű, ha kiküldenek, hiszen akkor az ő érzékeny egészségügyi információikat oszthatják meg, amiket másoknak nincs joga megismerni.)
Értesíteni fog a kórház arról, ha romlik súlyos beteg hozzátartozóm állapota?
A súlyos állapotú beteg szabadon kijelölhet és zárhat ki személyeket, akiket az állapota változásáról és az elhelyezéséről a kórház tájékoztatni köteles. Így ha a hozzátartozód téged nevezett meg, akkor a kórháznak kötelessége, hogy tájékoztasson a hozzátartozód állapotáról, vagy az elhelyezésében történő változásokról. Ha a beteg már nincs olyan állapotban, hogy megjelöljön ilyen személyt (például eszméletlen állapotban kerül be a kórházba), és korábban sem tette ezt meg, akkor a törvény sorrendet állít fel, hogy a kórháznak kiket kell értesítenie,és kik egyezhetnek bele vagy utasíthatják vissza a kezeléseket.
A hozzátartozók sorrendjét a törvény a következőképpen határozza meg:
- törvényes képviselő (gondnok vagy kiskorú esetén szülő, gyám), ennek hiányában
- a beteggel közös háztartásban élő, cselekvőképes
- házastársa/élettársa, ennek hiányában,
- gyermeke, ennek hiányában
- szülője, ennek hiányában
- testvére, ennek hiányában
- nagyszülője, ennek hiányában
- unokája.
Ha senkivel nem él együtt, akkor cselekvőképes
- gyermeke, ennek hiányában
- szülője, ennek hiányában
- testvére, ennek hiányában
- nagyszülője, ennek hiányában
- unokája.
Többen is ott lehetünk súlyos beteg / haldokló hozzátartozónk mellett?
Látogatási időben akár többen is ott lehettek a súlyos beteg / haldokló hozzátartozód mellett, amíg azzal a többi beteget vagy az ellátást nem zavarjátok. Azonban a látogatási időn kívül, folyamatosan csak egy ember tartózkodhat mellette.
Kik lehetnek ott a haldokló beteg mellett?
A haldokló beteg, mint súlyos állapotú beteg mellett állandóan ott lehet az a nagykorú személy, akit erre ő kijelölt. A látogatási időn belül bárki más is látogathatja, akit a beteg fogad.
Amennyiben már a végső búcsú ideje jön el, akkor minden hozzátartozónak joga van elbúcsúzni a haldoklótól. Ha a kórház nem teszi lehetővé a végső búcsút, az jogsértő. A kórháznak biztosítania kell a lehetőséget arra, hogy akár többen egyszerre búcsúzzanak el a haldoklótól, ezt csak indokolt esetekben lehet korlátozni. Ilyen indokolt eset lehet, ha emiatt a többi beteget nem tudnák ellátni, vagy ha ez zavarná a többi beteget. Ha a kórház indokoltan nem engedi, hogy többen egyszerre búcsúzzanak el, egyesével akkor is be kell engedniük a hozzátartozókat.
Kit engednek be a súlyos beteg / haldokló beteghez, ha ő nem jelölt ki senkit?
Amennyiben a súlyos beteg / haldokló eszméleténél van, akkor csak ő dönthet arról, hogy ki mehet be hozzá.
Ha a beteg már nincs olyan állapotban, hogy erről döntsön (például eszméletlen állapotban kerül be a kórházba), és korábban sem tette ezt meg, akkor a törvény sorrendet állít fel, hogy a kórháznak kiket kell értesítenie és kik egyezhetnek bele, vagy utasíthatják vissza a kezeléseket. Ebben az esetben a hozzátartozók dönthetnek arról is, hogy a kórház kiket engedhet be a beteghez.
A hozzátartozók sorrendjét a törvény a következőképpen határozza meg:
- törvényes képviselő (gondnok vagy kiskorú esetén szülő, gyám), ennek hiányában
- A beteggel közös háztartásban élő, cselekvőképes
- házastársa/élettársa, ennek hiányában,
- gyermeke, ennek hiányában
- szülője, ennek hiányában
- testvére, ennek hiányában
- nagyszülője, ennek hiányában
- unokája.
Ha senkivel nem él együtt, akkor cselekvőképes
- gyermeke, ennek hiányában
- szülője, ennek hiányában
- testvére, ennek hiányában
- nagyszülője, ennek hiányában
- unokája.
Ez tehát azt jelenti, hogy ha a beteg gyerek, akkor a szülője dönt arról, hogy ki mehet be hozzá. Ha felnőtt, házas és a házastársával együtt él, akkor a házastársa fog dönteni. Ha nincs se házastársa, se élettársa, akkor pedig a gyereke.
Ha a súlyosan beteg vagy haldokló hozzátartozód korábban tett előzetes egészségügyi rendelkezést, akkor a kórház ennek a tartalmát tiszteletben tartva köteles eljárni. Az előzetes egészségügyi rendelkezésről bővebben az erről szóló tájékoztatónkban olvashatsz.
Megtilthatják-e, hogy telefonon vagy online beszéljünk?
A kórház nem tilthatja meg, hogy a beteg kapcsolatot tartson azzal, akivel szeretne. A kapcsolattartás nem csak személyes lehet, beletartozik a telefonos vagy az online beszélgetés is. Nem tilthatják meg tehát azt, hogy telefonon vagy online kapcsolatot tartsatok egymással.
Kaphatok a súlyos beteg hozzátartozóm állapotáról tájékoztatást telefonon keresztül?
Általában igen, de a kórháznak biztosítania kell azt, hogy csak olyan ember kapjon információkat, aki erre jogosult. Ezt megoldhatják úgy, ha csak olyan számon hívnak téged, amit előre egyeztettek veled, vagy olyan információt kérnek, ami alapján be tudnak azonosítani. Ha te telefonálsz be, és nem tudnak egyértelműen beazonosítani, akkor nem tájékoztathatnak.
Azonban az is lehetséges, hogy az adott kórház a protokollja alapján egyáltalán nem ad ki információt telefonon keresztül. Ennek a gyakorlatnak az lehet az oka, hogy a kórházi dolgozók nem lehetnek biztosak abban, hogy valóban olyan személy van a vonal túloldalán, akinek kiadhatnak adatot a betegről. Tehát, ha nem adnak felvilágosítást telefonon keresztül, annak célja általában a beteg jogainak védelme.
Ha egy hozzátartozód kórházba kerül, érdemes egyből rákérdezni, hogy az adott intézményben van-e lehetőség telefonos tájékoztatásra, és ha igen, akkor hogyan.
Jogsérelem az ellátás során
Ha úgy érzed, az első két részben leírt jogaitokat nem tartották tiszteletben, vagy a hozzátartozóddal nem bántak megfelelően, többféleképpen felléphettek a kórházzal vagy az egészségügyi szolgáltatóval szemben. A következő részben elmondjuk, mit tehetsz akkor, ha még a kórházban van a hozzátartozód, és milyen lehetőségeitek vannak, miután hazatértetek. Azt is elmondjuk, hogy hogyan kaphasz anyagi kompenzációt.
Mit tehetek, ha a hozzátartozóm még a kórházban van, és megsértették a jogainkat?
Ha a hozzátartozód még a kórházban van, és téged (vagy bárki általa megjelölt személyt) nem engednek be hozzá, a legjobb, amit tehetsz, hogy mindent írásba foglaltatsz. Ha szóban már kérted, hogy engedjenek be, és ezt megtagadták, a következő lépés, hogy írj egy kérelmet az osztályvezetőnek vagy a kórház igazgatójának. Ebben fogalmazd meg, hogy mi a problémád, és kérd, hogy azonnal intézkedjenek. A kérelmedbe írd bele azt is, hogy írásban kérsz választ. A minél gyorsabb intézkedés érdekében a kérelmedet akár e-mailben is elküldheted. A kórházi vezetők elérhetőségeit általában megtalálod a kórház honlapján.
Ha a kérelmedre nem válaszolnak vagy elutasítják, a betegjogi képviselőtől is kérhetsz segítséget. A betegjogi képviselő elérhetőségeit általában megtalálod a kórház hirdetőtábláján kifüggesztve vagy az Integrált Jogvédelmi Szolgálat honlapján.
Azért is fontos ilyen tudatosnak lenni, és mindent írásban rögzíteni már akkor, amikor a hozzátartozód még a kórházban van, hogy később is tudd igazolni az elkövetett jogsértéseket.
Mit tehetek, ha már eljöttünk a kórházból?
Ha akár te, akár a kórházban lévő hozzátartozód utólag szeretné kérdőre vonni a kórházat, vagy elégtételt kapni azért, mert megsértették a jogaitokat, akkor több lehetőség közül választhatsz.
Az utólagos jogorvoslati lehetőségek közül a legegyszerűbb, ha panaszt tesztek.
Ennek címzettje lehet
- az igazgató,
- a fenntartó (ez állami kórházak esetén az Országos Kórházi Főigazgatóság, vagyis az OKFŐ, állami járóbeteg-ellátó központ esetén pedig általában az önkormányzat),
- az egészségügyi hatóság (ez a kormányhivatal vagy a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ, vagyis az NNGYK).
Ahhoz, hogy bármelyikőtök panaszt tegyen, nincs szükség jogi képviselőre, azt akár önállóan is benyújthatjátok. A panasz nem kötött semmilyen formai követelményhez, nem kellenek hozzá jogi hivatkozások. Annyi a fontos, hogy írásban nyújtsátok be, elküldhetitek a címzettnek egy emailhez csatolt dokumentumban vagy postán. A panasz megírásában kérhettek segítséget a betegjogi képviselőtől is. A betegjogi képviselő elérhetősége megtalálható a kórházak faliújságján, vagy a jogvédelmi szolgálat oldalán. A betegjogi képviselő a panasz megfogalmazásán kívül jogi és gyakorlati tanácsokat is tud adni.
A panaszeljárás ingyenes. Azt érhetitek el vele, hogy hivatalosan is megállapítsák, hogy jogsértés történt. Ez nem jár anyagi kompenzációval, de ha később valamelyikőtök pert is indítana az ügyben, akkor a panaszod nyomán indult vizsgálat eredményét a perben felhasználhatjátok bizonyítékként.
Mi történik, ha panaszt teszek a kórház ellen?
Az, akinél te vagy a hozzátartozód panaszt tett (legyen az a kórházigazgató, a fenntartó vagy a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK), köteles a panaszt 30 napon belül kivizsgálni.
Érdemes tudni, hogy a kórházak és az egészségügyi szolgáltatók a mi tapasztalataink szerint sokszor nem járnak el elég alaposan a panaszok kivizsgálásakor, ezért gyakori, hogy nem tárják fel kellő alapossággal a jogsértéseket, az ellátást pedig általában rendben lévőnek találják.
Az NNGYK és a fenntartó viszont általában alaposan kivizsgálja a panaszokat, és az sem ritka, hogy jogsértést állapítanak meg.
Az NNGYK a panasz alapján hivatalból közigazgatási hatósági eljárást indíthat a kórházzal vagy az egészségügyi intézménnyel szemben. Ha szabálytalanságot tár fel, figyelmeztetheti az egészségügyi ellátót a jogszerű működésre, bírságot szabhat ki, fegyelmi eljárás lefolytatását kezdeményezheti, és a legsúlyosabb esetekben akár felfüggesztheti vagy visszavonhatja az egészségügyi szolgáltató működési engedélyét. A panasztevőnek joga van megtudni, hogy az eljárás mire jutott.
A fenntartó szintén széleskörű ellenőrzési joggal rendelkezik. Felülvizsgálhatja az egészségügyi intézmény belső szabályzatait, utasítást adhat valamilyen intézkedésre vagy szabályzat módosítására, felelősségre vonhatja, akár fel is mentheti az intézmény vezetőjét.
Ha az ingyenes panaszeljárásban megállapítják, hogy jogsértés történt, az nem jár anyagi kompenzációval, de ha később a panasztevő pert is indítana az ügyben, akkor a panasz nyomán indult vizsgálat eredményét a perben felhasználhatja bizonyítékként.
Hogyan kaphatok anyagi kompenzációt, ha megsértették a jogainkat a kórházban?
Ha anyagi kompenzációt (jellemzően sérelemdíjat) is szeretnétek kérni a jogsértés miatt, akkor két lehetőségetek van. Ezekkel a lehetőségekkel a hozzátartozód és te is élhetsz, ha te vagy az, akit a hozzátartozód szeretett volna, ha vele van a kórházban.
Az egyik lehetőség a mediáció. Ez azt jelenti, hogy te vagy a hozzátartozód felkér egy közvetítőt, aki segít abban, hogy a bíróság bevonása nélkül egyezzetek meg egy olyan összegben, ami számotokra is elfogadható. Ezt az eljárást a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamaránál kell elindítani, közvetítőt is ők fognak kijelölni. A mediáció előnye, hogy általában nem jár nagyon magas költséggel és viszonylag gyorsan lezajlik. Hátránya azonban, hogy kizárólag akkor működik, ha abba mindkét fél beleegyezik, és tapasztalataink szerint a kórházak ritkán mennek bele ilyen eljárásba.
A másik lehetőség, ha te vagy a hozzátartozód személyiségi jogi pert indít a kórház ellen. Ennek az a hátránya, hogy a bírósági folyamat elhúzódhat, ügyvédi segítség is kell hozzá, és sokkal költségesebb lehet, mint a mediáció. Az előnye az, hogy ehhez nem szükséges a kórház együttműködése, ráadásul csak akkor kell kifizetni a költségeket, ha elveszítitek a pert, tehát a bíróság nem talál jogsértést. Ha megállapítják a jogsértést, akkor a kórház sérelemdíjat fizethet.
Akár mediációt kezdeményeztek, akár pert indítotok, érdemes már a kórházi tartózkodás alatt is tudatosnak lenni, hogy később az eljárásokban igazolni tudjátok az elkövetett jogsértéseket. Minden, a kórház felé intézett kérelmet, észrevételt írásban fogalmazzatok meg, és a kórháztól is várjátok el, hogy írásban válaszoljon.
Ha azt tapasztalod, hogy a jogsértések a kórházban rendszerszintűek, azaz általában nem figyelnek oda a betegek és hozzátartozóik jogaira, az alapvető jogok biztosánál (az ombudsmannál) is tehettek bejelentést. Ez az eljárás nem kerül pénzbe, de az ombudsman maga dönti el, hogy egyáltalán megindítja-e, és hogy mikor folytatja le a vizsgálatot.
Ezt az eljárást az alapvető jogok biztosának honlapján az ügyindítás menüpont alatt vagy emailben, a panasz@ajbh.hu e-mail-címre vagy személyesen, bejelentkezés alapján lehet megtenni. Az egyéni panaszok, sérelmek orvoslására ez kevésbé alkalmas, de rendszerszintű problémák megoldásához elvezethet.
Ha súlyos beteg hozzátartozód kórházban tartózkodása alatt őt, vagy akár téged bármilyen jogsérelem ér, vagy olyan jogi kérdésed lenne, amire a tájékoztatóban nem kaptál választ, írj nekünk a jogsegely@tasz.hu e-mail címre. A kórház házirendje és a betegdokumentáció alapján segítünk felmérni, hogy milyen jogérvényesítési lehetőségeid vannak, és az egyes lehetőségeknek mik lehetnek az előnyei és a kockázatai. Tanácsot adunk a panaszeljárásokkal, ombudsmani, közvetítői vagy bírósági eljárással kapcsolatban, és segítséget nyújtunk a jogérvényesítésben.
Ha még többet szeretnél tudni arról, hogy milyen jogaid vannak az egészségügyben, olvasd el további tájékoztatóinkat!
Források:
1997. évi CLIV.törvény az egészségügyről
