alkotmánybíróság

Valóságos össztüzet nyitottak civil szervezetek két fideszes országgyűlési képviselő alkotmánymódosító javaslatára. A Magyar Helsinki Bizottság, a Nyilvánosság Klub, az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet és a Társaság a Szabadságjogokért, a Transparency International, a K-Monitor Független Korrupciófigyelő Iroda külön-külön hasonló tartalmú nyilatkozatokat tettek közzé ugyanazon a napon az Alkotmánybírák választásának szabályait átalakító javaslatról. A civil szervezetek álláspontja szerint a javaslat az Alkotmánybíróság függetlenségét ássa alá, mert azt teszi lehetővé, hogy a kormánytöbbség politikai konszenzus nélkül, egyedül döntsön a kormány hatalmának korlátjául szolgáló Alkotmánybírósági tagokról.

A TASZ álláspontja szerint az Alkotmányt és az Alkotmánybíróság tagjainak választási rendjét módosító törvényjavaslat a demokrácia egyik legfontosabb alapelemét, az Országgyűlés kontrollját képező Alkotmánybíróság függetlenségét semmisítené meg.

A magyar Alkotmánybíróság már 2 éve nem tud dönteni a lakosság korlátlan megfigyelését lehetővé tevő jogszabályok alkotmányosságáról, amelyek alkotmányossági vizsgálatát a TASZ kezdeményezte. Németország és Románia alkotmánybíróságai azonban megsemmisítették a kísértetiesen hasonló nemzeti törvényeiket. A külföldi döntések erős támpontot jelentenek a magyar testület számára is – olvassa el, hogy miért!

Répássy Róbert országgyűlési képviselő Alkotmánybírósági beadványában indítványozta, hogy a testület mondja ki az új Ptk-t hatályba léptető rendelkezés alkotmányellenességét. Civil szervezetek az Alkotmánybíróságtól az indítvány elutasítását kérik a felkészülési idő elégséges volta és a változások rendkívüli előremutató jellege miatt.

A köztársasági elnökhöz fordul az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet, a Társaság a Szabadságjogokért és a Transparency International Magyarország azt kérve, hogy a december 14-én, hétfőn elfogadott, a minősített adatok védelméről szóló törvényt az államfő aláírás helyett küldje meg az Alkotmánybírósághoz.

A rendszerváltozás óta alkotmányos mulasztásban van a mindenkori jogalkotó, mert nem alkotta meg az intézeten kívüli szülés szabályozását. A TASZ Alkotmánybírósághoz fordult annak érdekében, hogy a mulasztást mondja ki és kötelezze az Országgyűlést, illetve a Kormányt a szabályozás megalkotására.

Az Alkotmánybíróság a 154/2008 (XII. 17.) AB határozatával megsemmisítette a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló 2007. évi CLXXXIV. törvényt és egyben kimondta, hogy az azonos nemű személyek számára a bejegyzett élettársi kapcsolat jogintézményének létrehozása nem alkotmányellenes.