Utazott, fizetett, nem szavazott? Perelhet!
Több választópolgár jelezte nekünk, hogy azért nem tudott egy külképviseleten szavazni, mert kimaradt a választói névjegyzékből – annak ellenére, hogy határozatban értesítették a névjegyzékbe történő felvételéről. Az így járt választópolgárok egy része jelentős útiköltséget szánt arra, hogy eljusson a szavazás helyszínére. Az őket ért anyagi kárért álláspontunk szerint kártérítés illetheti meg őket, amelyet peres eljárásban követelhetnek.
Ahhoz, hogy az állampolgárok gyakorolni tudják választójogukat, elengedhetetlen, hogy a szavazás helyszínén hibátlan, a választópolgárok adatait hiánytalanul tartalmazó névjegyzék álljon rendelkezésre. Nem kétséges tehát, hogy az állampolgárok választójoga sérül, amikor e jog gyakorlásának garanciája – a pontos, megfelelőképp frissített névjegyzék adminisztrációra használt példánya – nem biztosított. Az alkotmányos joguk gyakorlásában megakadályozott polgárokat ilyen esetben anyagi kár (is) érheti, amelyért a választási iroda álláspontunk szerint felelősséggel tartozik – feltéve, hogy a kár ok-okozati összefüggésben áll a választási iroda tevékenységével vagy a választások szervezése és lebonyolítása során történt mulasztásával.
A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény kifejezetten a választási irodákra – köztük a Nemzeti Választási Irodára – rója a választások előkészítésével, lebonyolításával kapcsolatos szervezési feladatokat, a választási információs rendszer ezen feladatok ellátásához szükséges működtetését, valamint a szavazás lebonyolításához szükséges tárgyi és technikai feltételek biztosítását.
A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (ún. Ket.) ezen felül alapelvi szinten garantálja a közigazgatási hatósági eljárásban az ügyfeleket megillető tisztességes ügyintézéshez való jogot, és kimondja, hogy a közigazgatási hatóság a nem jogszabályszerű eljárással okozott kárt a polgári jog szabályai szerint köteles megtéríteni. A Ket. eljárási alapelvei közé tartozik az is, hogy a közigazgatási hatóság az ügyfél és az eljárás egyéb résztvevője számára köteles biztosítani, hogy azok jogaikról és kötelezettségeikről tudomást szerezzenek, továbbá köteles előmozdítani az ügyféli jogok gyakorlását.
A Ptk. alkalmazása szempontjából közigazgatási jogkörben okozott kárnak az államigazgatási jellegű, tehát a közhatalom gyakorlása során kifejtett szervező-intézkedő tevékenységgel, vagy annak elmulasztásával okozott kárt kell tekinteni.
Összefoglalóan véleményünk szerint a fent leírt adminisztrációs hibával az illetékes választási irodák legalább egyike helytelenül látja el a választási eljárásról szóló törvény által rá delegált egyik alapvető feladatát, és megsérti a Ket. több alapelvi jellegű rendelkezését. Az e mulasztással okozott esetleges károk közigazgatási jogkörben okozott kárnak minősülhetnek, és az ezekkel kapcsolatos kártérítési igény érvényesíthető lehet a magyar bíróságok előtt.
Megjegyzés: A jelen összefoglaló csupán tájékoztató jellegű. A TASZ egyes esetekben azonban jogi tanácsot vagy akár képviseletet is nyújt választójoggal kapcsolatos kártérítési ügyekben. Keresse Jogsegélyünket a jogsegely@tasz.hu címen! Amennyiben Ön kártérítési igényével bírósághoz kíván fordulni, feltétlenül javasoljuk, hogy az eljárás megindítása előtt kérje ki ügyvéd véleményét.
