Szólásszabadság program

A TASZ 12 pontban összefoglalta, hogy milyen szabályozási elveket kellene a jogalkotónak szem előtt tartania a médiaszabályozás megalkotása során.

A médiatartalom szabályozásáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatokról a TASZ ugyancsak elkészítette álláspontját.

A TASZ álláspontja szerint a média szabályozására benyújtott törvénycsomag átgondolatlan, szakmailag megalapozatlan, és több ponton is alkotmányellenes.

A sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló törvényjavaslat olyan követelményeket és közlési kötelezettségeket ír elő valamennyi kereskedelmi tartalomszolgáltatónak (televízió, rádió, nyomtatott sajtó) és a honlapok, blogok üzemeltetőinek, amelyek a szólásszabadságot és a szerkesztői szabadságot súlyosan sértik.

Valóságos össztüzet nyitottak civil szervezetek két fideszes országgyűlési képviselő alkotmánymódosító javaslatára. A Magyar Helsinki Bizottság, a Nyilvánosság Klub, az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet és a Társaság a Szabadságjogokért, a Transparency International, a K-Monitor Független Korrupciófigyelő Iroda külön-külön hasonló tartalmú nyilatkozatokat tettek közzé ugyanazon a napon az Alkotmánybírák választásának szabályait átalakító javaslatról. A civil szervezetek álláspontja szerint a javaslat az Alkotmánybíróság függetlenségét ássa alá, mert azt teszi lehetővé, hogy a kormánytöbbség politikai konszenzus nélkül, egyedül döntsön a kormány hatalmának korlátjául szolgáló Alkotmánybírósági tagokról.

A TASZ álláspontja szerint az Alkotmányt és az Alkotmánybíróság tagjainak választási rendjét módosító törvényjavaslat a demokrácia egyik legfontosabb alapelemét, az Országgyűlés kontrollját képező Alkotmánybíróság függetlenségét semmisítené meg.

A TASZ álláspontja változatlan a Magyar Gárda különböző néven történő újjáalakulásáról: félelemkeltő demonstrációik megszervezésére és az állam erőszakhatalmának részbeni megszerzésére irányuló tevékenység nem része a szabadságjogok gyakorlásának, az ilyen tevékenység nem áll összhangban az Alkotmánnyal. A volt Magyar Gárda tevékenysége sem egyesületi formában, sem Magyar Nemzeti Gárda néven tömegmozgalomként nem végezhető, ezért a TASZ kéri az ügyészséget, hogy indítson vizsgálatot az ügyben.

A TASZ levelet írt a frakcióvezetőknek, valamint az Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság és az Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság elnökének. Arra kértük a képviselőket, hogy gondolják át, milyen tartalommal fogadják el a Trianon emléknapról szóló törvény preambulumát. A TASZ álláspontja szerint aggályos, ha isten neve szerepel a Magyar Köztársaság Országgyűlése által alkotott jogszabályokban.

A képviselői önálló indítványként 2010. május 17-én benyújtott törvényjavaslat a büntető törvénykönyvben új tényállás megalkotására tesz javaslatot, a nemzeti szocialista és kommunista rendszerek bűneinek nyilvános tagadása címmel. A TASZ szerint a javaslat alkotmányellenes.

Orbán Viktor 2010. május 10-én kijelentette, hogy az új kormány megalakítása után két héten belül érzékelhető lesz a közbiztonság javulása. Kormánypártok országgyűlési képviselői az új parlament harmadik ülésnapján törvényjavaslatot nyújtottak be a Büntető Törvénykönyv szigorítására. A képviselők a szigorítás szükségességét most nem a súlyos, erőszakos bűncselekmények drámai emelkedésével indokolják, hanem elsősorban a választói akaratra hivatkoznak.

A TASZ nem ért egyet az új Országgyűlés alkotmánymódosítási megoldásával. A Kormányzati rendszer kialakításához szükséges módosítások mindig is részét képezték egy új ciklus kezdetének - ebben nem látunk kivetnivalót. Ugyanakkor a kormánypártok első javaslatai ezen jóval túlmutatnak, az Országgyűlés létszámának és a kisebbségek országgyűlési képviseletének Alkotmányba írását célozzák. Nem tagadva a választási rendszer változtatásának szükségességét, ellent kell mondanunk a választott eszköznek. Erre kérjük a megválasztott képviselőket is.

A TASZ aggodalommal figyeli az Országgyűlés első rendes ülésnapján benyújtott jogalkotási javaslatokat. A kormányzati rendszer kialakításához szükséges módosítások mindig is részét képezték egy új ciklus kezdetének - ebben nem látunk kivetni valót. Ugyanakkor a Fidesz-KDNP első javaslatai ezen jóval túlmutatnak. Az Országgyűlés létszámának és a kisebbségek országgyűlési képviseletének Alkotmányba írásától az új választási rendszer megalkotásán és a büntető törvénykönyv szigorításán át a szociális rendszer módosításáig terjednek a beterjesztett javaslatok.