Az elmúlt években egy újfajta cenzúra jelent meg Magyarországon. Ennek lényege, hogy befolyásos magánszemélyek adatvédelmi (GDPR) alapon lehetetlenítik el, hogy a sajtó beszámoljon vagyonuk mértékéről, gyarapodásáról. A TASZ képviseletet nyújt több érintett újságnak, azonban itthon eddig a sajtószabadságot figyelmen kívül hagyó jogértelmezés alakult ki. A közelmúltban azonban született két olyan hazai bírósági döntés, amelyek reményt adhatnak. A Bige- és Barababás ügyekben a bíróságok figyelembe vették a sajtószabadságot és kellő súllyal értékelték őket az adatvédelemmel szemben.

Másodfokú ítélet a Bige-ügyben

2021 februárjában a Forbes megjelentette a szokásos, leggazdagabb magyarokat felsorakoztató listáját. Ezen a listán szerepelt Bige László “műtrágyakirály” is, illetve egy rövid írásos portré, amely kitért az őt érintő büntetőeljárásra, és egy, Bigét illuszráló kép. Bige László személyiségi jogi pert indított a Forbes ellen, arra hivatkozva, hogy az újság megsértette a személyes adatokhoz fűződő jogát azzal, hogy személyes adatait a tiltakozása ellenére is közölte.

Az ügyben az adatvédelem és a sajtószabadság kerül konfkliktusba (erről, és általánosságban a GDPR alapú perekről bővebben itt írtunk). Az adatvédelem lényege, hogy a magánszemélyek adatai védve legyenek, és azokat csak megfelelő jogalappal lehessen kezelni. Bige László neve, vagyonának mértéke, képmása, és az, hogy büntetőeljárásban érintett – ezek mind a személyes adatai, és csak megfelelő jogalappal, az adatvédelmi követelmények betartásával kezelhetőek. Ugyanakkor a sajtószabadság megköveteli, hogy a sajtó közügyekről beszámolhasson. Az, hogy kik Magyarország leggazdagabb emberei, az ő vagyonuk hogyan alakul, egyértelműen közügy. Ahogy az is, hogy milyen eljárások indulnak Bige Lászlóval szemben, hiszen ezek ellene nem mint átlagos “magánszemély” ellen, hanem mint a kormánnyal kritikus üzletember ellen indultak.

A két szempont között csak gondos mérlegeléssel lehet egyensúlyt teremteni. Sajnálatos módon itthon olyan joggyakorlat alakult ki, amely a sajtó alkotmányos funkciójára nincs tekintettel. A NAIH, és a legtöbb esetben a bíróságok gyakorlata is úgy kezeli az újságokat mintha egy egyszerű piaci szereplők lennének, holott a sajtószabadság elengedhetetlen ahhoz, hogy közügyekről érdemben vitázhassunk. Nem lehet tehát automatikusan alkalmazni az adatvédelmi szempontokat a sajtóra.

Idén januárban megszületett azonban a Bige-ügy másodfokú ítélete, amelyben a Fővárosi Ítélőtábla az eddigi gyakorlattól eltérő módon, sajtóbarát szellemben döntött. A bíróság megállapította, hogy az adatkezelés jogalapja nem a közérdek, hanem az újság jogos érdeke. Ez önmagában még nem kedvező fejlemény, ugyanis, szemben a közérdekkel, a jogos érdek mint jogalap jelentős adminisztratív terhet ró az újságokra. Azonban az ítélet több ponton hangsúlyozza, hogy az ügyben két alapjog, alkotmányos alapérték feszül egymásnak, és ezen alapértékek közötti egyensúlyt kell megtalálni a GDPR szabályozásán belül. A bíróság nem külön-külön vizsgálta az egyes adatokat, hanem egységében kezelte az adatkezelést. Ennek során figyelembe vette azt, hogy Bige László nem egyszerű magánszemély, hanem közismert üzletember, akinek vagyonáról szakmailag megalapozott becslést adott az újság. Annak az érvnek is helyt adott, hogy a büntetőeljárásról való beszámolás szorosan kötődött a gazdasági tevékenységhez, indokolt volt tehát szerepeltetni az elemzésben. Mindent összevetve arra jutott a bíróság, hogy a kérdéses ügyben a sajtószabadság elsőbbséget élvez az adatvédelemhez képest.

Az ügy jelentősége abban áll, hogy a bíróság az adatvédelmi szabályozás keretei között, még kedvezőtlen jogalap megállapítása mellett is megnyugtatóan tudta rendezni a két érték konfliktusát. Rámutatott arra, hogy a jogos érdek mint jogalap mellett is kezelhető az adatvédelem és a sajtószabadság konfliktusa. Emellett az, hogy az ítélet nem külön-külön vizsgálta az adatokat (név, vagyon mértéke, büntetőeljárás, stb.) közelebb áll a sajtó működésének valódi logikájához. Az újságírók munkájuk során a személyes adatokat nem elszigetelten mérlegelik, hanem abból indulnak ki, hogy mi releváns a közügy bemutatásához. Az újságíró abból indult ki, hogy Bige László személye és vagyonának mértéke közérdeklődésre tarthat számot, és a cikkben ennek szellemében szerepeltetett adatokat. A bíróság megközelítéséből is az körvonalazódik, hogy a közügy és a közszereplői státusz megalapozza a kapcsolódó személyes adatok kezelésének jogszerűségét és a sajtószabadság konkrét ügyben való elsőbbségét az adott személy adatvédelmi jogaihoz képest.

Elsőfokú győzelem a Barabás-ügyben

A Forbes 2019. szeptemberi számában valamint a lap online kiadásában a legnagyobb családi vállalkozások között szerepeltette a HELL energiaitalt is előállító céget, amely a Barabás család tulajdonában van. Emellett szerepeltette id. Barabás Ernőt az 50 leggazdagabb magyar listáján, amely 2020 januárjában jelent meg. A Barabás család tagjai ezen közlések miatt számos jogi eljárást indítottak, a polgári peres eljárástól kezdve a NAIH előtt zajló adatvédelmi hatósági eljárásig. Az adatvédelmi hatósági szál egészen az Alkotmánybíróságig ment, amely eltolta magától az ügyet, arra hivatkozva, hogy fel sem merül a sajtószabadság sérelme, így ebben az ügyben az EJEB-hez fordultunk, mivel a hazai gyakorlat alapján az újságírókat olyan adminisztratív teher sújtja, amely ellehetetleníti az adatintenzív, tényfeltáró újságírást.

Nemrég kedvező elsőfokú ítélet született viszont a cikkek kapcsán indult személyiségi jogi perben. A négy éve húzódó eljárásban a bíróság idén februárban hozott döntésével a felperesek keresetét jórészt elutasította, az ügy érdemében a Forbesnak adva igazat.

Az ügy alapkérdése a Bige ügyhöz hasonló: miként lehet egyensúlyt teremteni az adatvédelem és a sajtószabadság között?

A rendkívül alapos, 177 bekezdés hosszú döntésben a bíróság a konkuráló alapjogok rögzítése mellett kimondta, hogy a Barabás család felperesi oldalon megjelent tagjai az üzleti és gazdasági életben való részvételük miatt közszereplőnek minősülnek. Ami még fontosabb, hogy a bíróság leszögezte: a gazdaglisták összeállítása nem a “pletykaéhes közönség kielégítése érdekében” történik, hanem a hazai gazdasági életben való eligazodást szolgálja. Emellett rögzítette az ítélet, hogy amennyiben az adatalany szerint pontatlanságok vannak, akkor valamilyen minimál szintű együttműködést kell tanúsítaniuk ahhoz, hogy az újság módosítani tudja a vagyonbecslését.

A döntés fontos előrelépés a GDPR alapú SLAPP ügyekben. A Barabás család tagjai számos fronton indítottak egyértelműen SLAPP, azaz a sajtó ellehetetlenítésére irányuló jogi eljárásokat. Az ítélet rögzíti a közszereplői státuszukat, és helyén kezeli a gazdasági újságírás körébe tartozó gazdaglistákat is.