4 milliárd 7 pendrive-on

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) 2012-ben kérte fel a Századvég Kutatóintézetet, hogy készítsenek elemzéseket, közvélemény-kutatásokat különböző témákban. Belső források úgy tudták, hogy annak ellenére kifizették a Századvég Alapítványt, hogy a kutatások nem készültek el.

Joó Hajnalka újságíró munkáját évek óta segítik parlamenti és miniszterelnökségi forrásai. 2012-ban az egyik “belső embere” jelezte neki, hogy érdemes lenne utánanézni a kormány és a Századvég Kutatóintézet közötti megbízásoknak, mert többen úgy tudják, hogy nincs teljesítés a több mint 4 milliárd forint közpénzről szóló megbízások mögött.

Többek között ilyen kutatási témákra fizettünk 4 milliárdot.

Joó Hajnalka a TASZ segítségével közérdekű adatigénylési pert indított az NFM ellen, egyfelől a forrásaitól szerzett információk miatt, de azt meséli, hogy amúgy is gyanús volt számára, hogy miért bíznak meg egy külső céget olyan elemzések elkészítésével, aminek elvégzése kivétel nélkül a minisztériumi stáb munkakörébe tartozik (például sajtószemlék, állami költések monitorozása vagy ifjúság és családkutatás). Emellett azt is gyanúsnak találta, hogy kaphat ilyen óriási összegű megbízást egy olyan kutatóintézet, ahol akkoriban csupán néhány ember dolgozott.

Ekkor kezdődött a mizéra azzal kapcsolatban, hogy ki kezeli ezeket az adatokat.

Elsőfokon a fővárosi törvényszék kötelezte a Fejlesztési Minisztériumot, hogy adja ki az adatokat, a másodfok azt a döntést hozta, hogy az adatok valódi kezelője a Miniszterelnökség.

Joó Hajnalka próbálta kikérni a Miniszterelnökségtől az adatokat, de ők azzal érveltek, hogy azok döntés-előkészítő anyagok, ezért nem adták ki.

Olyan adatok, amelyek közzététele köz-, illetve nemzetbiztonsági, valamint nemzetgazdasági érdeket sértene.

Joó Hajnalka ekkor pert indított a Miniszterelnökség ellen. Baltay Levente, a TASZ ügyvédje szerint a Miniszterelnökség csak az időt szerette volna húzni, ezért arra kérte a bíróságot, hogy hirdessen ítéletet. Joó Hajnalka első- és másodfokon is megnyerte a pert, 2015 nyarán már egy jogerős ítélet volt a kezében, amely szerint a tanulmányokat ki kell a részére adni.

Bár ezzel kapcsolatban Lázár János először azt nyilatkozta, hogy eleget fognak neki tenni, később a Miniszterelnökség mégis meggondolta magát, és felülvizsgálati kérelmet nyújtott be az ítélet ellen. Biztos, ami biztos közben a – a jogerős ítélet megszületése után – módosították is a közérdekű adatok megismerésére vonatkozó törvényi szabályokat, hogy erre is lehessen hivatkozni a felülvizsgálati eljárásban. 2015. november 25-én azonban a Kúria véget vetett a bíróság előtti vitának, és helyben hagyta a jogerős ítéletet.

A tanulmányokat 2016. február 4-én adták át. Éppen 1335 nappal az után, hogy megszületett az első, tárgyban született adatigénylés, és 1128 nappal az után, hogy lejárt a 15 napos törvényi határidő a perbeli adatigénylés megválaszolására. Ez a törvényi határidő hetvenötszöröse. Több mint három év késedelem. A tanulmányokat külön oldalon gyűjtöttük össze:

Századvég tanulmányok

Joó Hajnalka végre nekiállhatott az adatok átnézésének. A VS.hu újságíróinak munkáját a miniszterelnökség nem könnyítette meg, ahelyett hogy eredeti formájában juttatták volna el a szerkesztőségbe az adatokat, befotózva pdf fájlokként kapták meg az újságírók. Így nem volt lehetőségük keresni a tartalomban és ha bármely részletet szerették volna kiemelni, azt be kellett gépelniük. Hét kollégájával és egy informatikus csapat segítségével kezdett neki mintegy 77 ezer oldal átfésülésének.

Az újságíró utólag azt mondja, ők sem számítottak arra, amit találtak - más tanulmányok szinte szóról-szóra átvett szövegei, teljesen értelmetlen kérdés-válasz kombinációval összeállított közvélemény-kutatások, amelyek nem összefoglalóként szerepeltek a tanulmányokban, hanem az oldalszám növelése érdekében nyers anyagként. Ez Hajnalka szerint teljesen szakmaiatlan, és példátlan a kutató cégeknél. Az elemzések születésének pontos dátumát sem lehet tudni, mert mikor a miniszterelnökségen konvertálták az adatokat arra a dátumra datálódott minden fájl.

A TASZ pályázatot indított, miután nyilvánosságra kerültek az adatok, hogy ki tudja a legnevetségesebb kutatási anyagot feldolgozni és megírni cikként.

4 milliárd után most 7 milliárdért dolgozik a Századvég

Miután a 2012 és 2014 közötti szerződés lejárt a Miniszterelnökség és a Századvég alapítvány között 2014 és 2018 közötti időszakra újabb szerződést kötöttek, most 7 milliárd forintért rendeltek kutatásokat az intézettől.

Joó Hajnalka jelenleg azért pereskedik a TASZ segítségével, hogy ezek a kutatások is nyilvánosak legyenek. Az állam a mi pénzünkből gazdálkodik. Akkor tudunk jobban bízni az államban, ha tudjuk, hogy mire költi a pénzünket és átláthatóbban működik.
10. november

A következő tárgyalásunk, gyere el!

Naptárhoz adom

Menekültellenes propaganda, szegénység miatt szétszakított családok, Városliget, Népszabi, kórházi fertőzések, mindennapos korrupció. Soroljuk még, vagy elég dühös vagy már? Ott akarnál lenni minden tüntetésen, de már nem bírod idegekkel?

Légy a TASZ részvényese, hogy együtt a hatalom kihívói lehessünk mindig, amikor szükség van ránk!

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Magyar nyelven a strasbourgi döntés

 

Magyarul is elérhető az Emberi Jogok Európai Bíróságának 2009. áprilisában hozott határozata, amelyben a TASZ beadványa nyomán első alkalommal mondta ki a testület, hogy a véleménynyilvánítás szabadságának jogellenes korlátozását jelentheti közérdekű adatok bizonyos körének jogellenes visszatartása. A testület kiemelte döntésében, hogy az információ hiányában ellehetetlenül a vélemény szabad és megalapozott kinyilvánításának a lehetősége, aminek következtében civil szervezetek és újságírók nem képesek betölteni társadalmi küldetésüket.

 

Felszólítjuk Áder Jánost, hogy forduljon az Alkotmánybírósághoz!

Az Országgyűlés hétfőn elfogadta az információszabadság törvény módosítását, ami alaptörvény-ellenesen korlátozza a közérdekű adatok nyilvánosságát. A Társaság a Szabadságjogokért jogvédő és a K-Monitor korrupcióellenes szervezet azért fordul Áder János köztársasági elnökhöz, hogy tegyen eleget alkotmányos kötelességének, és ne írja alá a törvényt, hanem forduljon az Alkotmánybírósághoz.