4 milliárd 7 pendrive-on

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) 2012-ben kérte fel a Századvég Kutatóintézetet, hogy készítsenek elemzéseket, közvélemény-kutatásokat különböző témákban. Belső források úgy tudták, hogy annak ellenére kifizették a Századvég Alapítványt, hogy a kutatások nem készültek el.

Joó Hajnalka újságíró munkáját évek óta segítik parlamenti és miniszterelnökségi forrásai. 2012-ban az egyik “belső embere” jelezte neki, hogy érdemes lenne utánanézni a kormány és a Századvég Kutatóintézet közötti megbízásoknak, mert többen úgy tudják, hogy nincs teljesítés a több mint 4 milliárd forint közpénzről szóló megbízások mögött.

Többek között ilyen kutatási témákra fizettünk 4 milliárdot.

Joó Hajnalka a TASZ segítségével közérdekű adatigénylési pert indított az NFM ellen, egyfelől a forrásaitól szerzett információk miatt, de azt meséli, hogy amúgy is gyanús volt számára, hogy miért bíznak meg egy külső céget olyan elemzések elkészítésével, aminek elvégzése kivétel nélkül a minisztériumi stáb munkakörébe tartozik (például sajtószemlék, állami költések monitorozása vagy ifjúság és családkutatás). Emellett azt is gyanúsnak találta, hogy kaphat ilyen óriási összegű megbízást egy olyan kutatóintézet, ahol akkoriban csupán néhány ember dolgozott.

Ekkor kezdődött a mizéra azzal kapcsolatban, hogy ki kezeli ezeket az adatokat.

Elsőfokon a fővárosi törvényszék kötelezte a Fejlesztési Minisztériumot, hogy adja ki az adatokat, a másodfok azt a döntést hozta, hogy az adatok valódi kezelője a Miniszterelnökség.

Joó Hajnalka próbálta kikérni a Miniszterelnökségtől az adatokat, de ők azzal érveltek, hogy azok döntés-előkészítő anyagok, ezért nem adták ki.

Olyan adatok, amelyek közzététele köz-, illetve nemzetbiztonsági, valamint nemzetgazdasági érdeket sértene.

Joó Hajnalka ekkor pert indított a Miniszterelnökség ellen. Baltay Levente, a TASZ ügyvédje szerint a Miniszterelnökség csak az időt szerette volna húzni, ezért arra kérte a bíróságot, hogy hirdessen ítéletet. Joó Hajnalka első- és másodfokon is megnyerte a pert, 2015 nyarán már egy jogerős ítélet volt a kezében, amely szerint a tanulmányokat ki kell a részére adni.

Bár ezzel kapcsolatban Lázár János először azt nyilatkozta, hogy eleget fognak neki tenni, később a Miniszterelnökség mégis meggondolta magát, és felülvizsgálati kérelmet nyújtott be az ítélet ellen. Biztos, ami biztos közben a – a jogerős ítélet megszületése után – módosították is a közérdekű adatok megismerésére vonatkozó törvényi szabályokat, hogy erre is lehessen hivatkozni a felülvizsgálati eljárásban. 2015. november 25-én azonban a Kúria véget vetett a bíróság előtti vitának, és helyben hagyta a jogerős ítéletet.

A tanulmányokat 2016. február 4-én adták át. Éppen 1335 nappal az után, hogy megszületett az első, tárgyban született adatigénylés, és 1128 nappal az után, hogy lejárt a 15 napos törvényi határidő a perbeli adatigénylés megválaszolására. Ez a törvényi határidő hetvenötszöröse. Több mint három év késedelem. A tanulmányokat külön oldalon gyűjtöttük össze:

Századvég tanulmányok

Joó Hajnalka végre nekiállhatott az adatok átnézésének. A VS.hu újságíróinak munkáját a miniszterelnökség nem könnyítette meg, ahelyett hogy eredeti formájában juttatták volna el a szerkesztőségbe az adatokat, befotózva pdf fájlokként kapták meg az újságírók. Így nem volt lehetőségük keresni a tartalomban és ha bármely részletet szerették volna kiemelni, azt be kellett gépelniük. Hét kollégájával és egy informatikus csapat segítségével kezdett neki mintegy 77 ezer oldal átfésülésének.

Az újságíró utólag azt mondja, ők sem számítottak arra, amit találtak - más tanulmányok szinte szóról-szóra átvett szövegei, teljesen értelmetlen kérdés-válasz kombinációval összeállított közvélemény-kutatások, amelyek nem összefoglalóként szerepeltek a tanulmányokban, hanem az oldalszám növelése érdekében nyers anyagként. Ez Hajnalka szerint teljesen szakmaiatlan, és példátlan a kutató cégeknél. Az elemzések születésének pontos dátumát sem lehet tudni, mert mikor a miniszterelnökségen konvertálták az adatokat arra a dátumra datálódott minden fájl.

A TASZ pályázatot indított, miután nyilvánosságra kerültek az adatok, hogy ki tudja a legnevetségesebb kutatási anyagot feldolgozni és megírni cikként.

4 milliárd után most 7 milliárdért dolgozik a Századvég

Miután a 2012 és 2014 közötti szerződés lejárt a Miniszterelnökség és a Századvég alapítvány között 2014 és 2018 közötti időszakra újabb szerződést kötöttek, most 7 milliárd forintért rendeltek kutatásokat az intézettől. Joó Hajnalka ismét pert indított a TASZ segítségével, hogy ezek a kutatások is nyilvánosak legyenek, az ügyben pedig 2019 szeptemberében az újságírónak adott igazat a Fővári Ítélőtábla.

Az iratok megismeréséért indított perben májusban született elsőfokú ítélet: ebben a bíróság a szerződések és más anyagok költségtérítés nélküli kiadását rendelte el. A bíróság jelezte, hogy a kért adatok elektronikusan is rendelkezésre állnak, és nem látta bizonyítottnak, hogy a kigyűjtésük többletmunkát igényelne, vagy jelentős erőforrás kellene a személyes adatok kitakarásához. Az ítélet azt is kimondta, hogy mivel egy minisztériumhoz rendszeresen érkeznek közérdekű adatigénylések, ezek megválaszolását be kell építeni a munkarendbe.

A Fővárosi Ítélőtábla másodfokon, jogerős ítéletében helybenhagyta az elsőfokú ítélet rendelkezéseit, ki kell adni azokat a tanulmányokat, amelyek a bruttó 6,1 milliárd forintos keretszerződés felhasználásával készültek.

“Az utóbbi években sajnos egyre több akadályt gördít az állam azok elé, akik a közügyek átláthatóságáért küzdenek. Ezt teszik akkor is, amikor állami szervek a közérdekű adatigénylések teljesítéséért nagy összegű költségtérítést követelnek, teljesen indokolatlanul. Szerencsére egyre többször dönt úgy a bíróság, hogy az adatkezelő nem kérhet költségtérítést az adatigénylés teljesítéséért. Elégedettek vagyunk a döntéssel, ami egy újabb siker a TASZ számára. Minden ilyen ítélet egy újabb lépés az átláthatóság felé”

- mondta Dojcsák Dalma, a TASZ Politikai Szabadságjogi Projektjének vezetője.

Újabb TASZ-siker: nem titkolhatja a kormány, hogy mire adott milliárdokat a Századvégnek

A Fővárosi Ítélőtábla csütörtöki döntésével a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) ügyfelének, Joó Hajnalka újságírónak adott igazat: már nincs akadálya annak, hogy a közvélemény is megismerje, milyen anyagokat készíttetett 6,1 milliárd forintért a Miniszterelnöki Kabinetiroda a Századvéggel.

A jogerős ítélettel Joó Hajnalka besétált a propagandaminisztériumba, és átvette a kért adatokat tartalmazó DVD-ket. A történet azonban itt még mindig nem ért véget. Ezután szembesült ugyanis azzal, hogy a több tízezer oldalnyi iratot olyan olyan formátumban adták át, hogy azokban csak nagyon körülményesen, külön szoftver segítségével lehessen kulcsszavakra keresni. A pdf fájlokban ugyanis nem szövegként, hanem képként található meg az egyes oldalak tartalma (mintha a dokumentumokat kinyomtatták, majd újra beszkennelték volna). Emellett más kreatív módon is megnehezítették a újságíró munkáját. Erről részletesen itt írtunk.

Az ügyben a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz fordultunk, mert ez a gyakorlat hátráltatja a közérdekű adatok megismerhetőségét.

Hiába akadályozzák, Joó Hajnalka természetesen most is cikksorozatot ír majd a tanulmányokról, ahogy azt 2016-ban is tette.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

KISOKOS: Közérdekű adatot kérő levelek

Ha első kézből szeretne információt szerezni közügyekről, ha gyanús Önnek, hogy valamely állami szerv, hivatal, önkormányzat nem tartja tiszteletben mások jogait vagy törvényellenesen működik, vagy ha csak az állam működését szeretné jobban átlátni, akkor kérdezzen!

Kérjen közérdekű adatot bármely állami szervtől és terjessze azokat, éljen alkotmányos jogával!

Kérdezze Balsait a dohánylobbiról!

Az alkotmányügyi bizottság ülésén az utolsó pillanatban leállították a dohánytermékek idei és jövő évre tervezett adóemelését – ennek eredményeként az állam 20 milliárd forintnyi adóbevételtől esett el a tömeges elbocsátások és költségvetési szigorítások időszakában. “A dohánylobbi erősebb volt” jelentette ki az alkotmányügyi bizottság Fidesz-es elnöke, Balsai István. A Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezet arra buzdítja az aktív polgárokat, hogy közérdekű adatigénylés formájában tudakolják meg az Alkotmánybíróság jövendő tagjától, vajon pontosan hogyan is befolyásolta a döntését a dohánylobbi.

KISOKOS: Mit kell tudni az információszabadságról?

A következőkben olyan kérdésekre kap választ, amelyek a mindenkit megillető a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez való alapjognak a gyakorlása kapcsán gyakran felmerülnek. Szinte biztos, hogy számos olyan kérdés is megfogalmazódik Önben, amelyre ezen az oldalon nem kap választ, ebben az esetben keresse meg a TASZ jogsegélyszolgálatát.