Óvodakötelezettség, tankötelezettség
A szülőknek a jelenlegi rendszerben is van lehetőségünk, hogy kérelmezzék gyerekük óvodakezdésének vagy iskolakezdésének halasztását. Ebben a tájékoztatónkban az ezzel kapcsolatos praktikus tudnivalókat gyűjtöttük össze, hogy segítsük a szülőket a sikeres kérelmek benyújtásában.
Ez a tájékoztató 2022. november 14-én frissült utoljára. Igyekszünk anyagainkkal a jogszabályi változásokat követni, ha pontatlanságot vagy hatálytalan részt találsz, jelezz nekünk a jogsegely@tasz.hu címen.
Óvodakötelezettség
Mikortól kezdődik az óvodakötelezettség?
Az óvodakötelezettség abban az évben kezdődik, amelynek augusztus 31. napjáig a gyerek a 3. életévét betölti. Vagyis, ha a gyerek szeptember elsején vagy azt követően lesz 3 éves, akkor abban az évben nem kell még óvodába vinni. Óvodába az adott nevelési év kezdetétől kell járni, vagyis legtöbbször szeptember elejétől, és ennek legalább napi 4 órának kell lennie.
Mentesülhet az óvodakötelezettség alól a gyerek annak a nevelési évnek a kezdetéig, amelyik évben 4 éves lesz. Különös méltánylást érdemlő esetben az 5 éves kor betöltését követő nevelési év kezdetéig mentesülhet a gyerek. Ezt azonban külön kell kérelmezni a lakóhely szerinti járási hivataltól. A felmentés annak engedélyezhető, akinek azt „a gyermek családi körülményei, sajátos helyzete indokolja”. Lejjebb részletesen kifejtjük, hogy mi minősülhet ilyen indoknak, illetve különös méltánylást érdemlő esetnek.
3. életév betöltéseÓvoda-kötelezettségHány nevelési évre lehet felmentést kérni?adott év augusztus31-igadott év szeptember 1-jétől2×1 nevelési évre (második nevelési évben különös méltánylást érdemlő esetben)adott év szeptember 1. és december 31. közöttkövetkező év szeptember 1-jétől különös méltánylást érdemlő esetben, 1 nevelési évre
Az óvoda felveheti azt a gyereket is, aki a felvételétől számított fél éven belül betölti 3. életévét, feltéve, ha helyben minden 3 évesnél idősebb, nem felmentett gyereket felvettek és van még szabad hely.
Hová, meddig lehet beadni a felmentési kérelmet?
A kérelmet az adott év április 15-éig kell beadni a lakóhely szerinti járási hivatalhoz. Fontos, hogy eddig a dátumig be kell nyújtani a kérelmet, a későbbieket már nem fogják elbírálni. Tartós gyógykezelés alatt álló gyerek esetében a kérelem később is beadható. (Tartós gyógykezelés alatt állónak az a gyerek minősül, aki a szakorvos véleménye alapján az adott nevelési évben várhatóan legalább 36 nevelési napon egészségügyi ellátásban vesz részt és emiatt nem tud óvodába járni.)
Mennyi időre szól a felmentés?
A felmentés mindig az adott nevelési évre szól, azaz külön kell kérelmezni 3 és 4, illetve 4 és 5 éves kor között. 2022 őszi határozatában az Alkotmánybíróság megerősítette: Az óvodakezdés halasztására vonatkozó kérelem akkor is benyújtható (és érdemben elbírálandó), ha már 4 éves elmúlt a gyerek, és korábban már járt óvodába, vagyis az is felmenthető az óvodakötelezettség alól, aki már egy évet végigjárt.
Ki nyújthatja be a kérelmet?
A szülő nyújthatja be a kérelmet. Bár a törvény nem rendelkezik erről, bizonyára minden törvényes képviselő, vagyis a nevelőszülő és a gyám is benyújthat ilyen kérelmet.
Mit kell csatolni a kérelemhez?
A jogszabály nem rögzíti, hogy milyen dokumentumok csatolhatók, ezért bármely, a felmentés szükségességét igazoló dokumentum csatolható. A járási hivatalok gyakran mintabeadványokkal, formanyomtatványokkal vagy nyilatkozatmintákkal segítik a kérelmezőt, ezért érdemes mindig a járási hivatalok oldalán tájékozódni.
Mivel lehet érvelni a kérelemben?
A jogszabály szerint a gyerek legjobb érdekét szem előtt tartva dönt a hivatal, akkor engedélyezik a halasztást, ha azt gyerek „családi körülményei, sajátos helyzete indokolja”. Ennél részletesebb iránymutatást nem ad meg a jogszabály
Hogy mi jelenthetnek a fenti feltételek? A teljesség igénye nélkül, a következő egyedi élethelyzetek és körülmények lehetnek alkalmasak a kérelem megalapozására. A felmentést indokló családi, szociális körülmények az alábbiakhoz hasonlókra vonatkozhatnak:
- tartósan otthon lévő szülő, esetleg nagyszülő, aki a gyermek felügyeletéről, neveléséről gondoskodni tud;
- gyermeket váró, vagy másik kisgyerekével (az óvodás korú testvérével) otthon lévő szülő, aki együtt gondoskodik a gyerekekről – vagyis a gyerekek így együtt nevelkednek;olyan családi beosztás, ahol több szülő vagy rokon segítségével megoldható a gyerek folyamatos felügyelete, nevelése;
- a szülő(k) olyan munkája, ami mellett megoldható a gyerek folyamatos felügyelete, nevelése.
A felmentést indokló sajátos helyzetek az alábbiakhoz hasonlókra vonatkozhatnak:
- olyan, tartósan fennálló egészségügyi állapot, ami a közösségbe vitelt lehetetlenné teszi vagy folyamatos otthoni ápolást igényel;
- olyan testi vagy szellemi fogyatékosság, amire nézve az óvoda nem tud megfelelő szolgáltatást nyújtani; illetve ami a közösségbe vitelt lehetetlenné teszi vagy folyamatos otthoni ápolást igényel;
- valamilyen rendkívüli, de tartósan fennálló állapot, ami miatt a gyerek közösségbe vitele problémát okozhat – ilyen lehet például a szociális készségek, szobatisztaság, önállóság, beszédkészség hiánya, vagy valamilyen súlyos megrázkódtatást követő pszichés állapot.
Látható, hogy az előbbi esetben puhább, a családi szándékokat és hátteret tükröző, míg az utóbbiban keményebb, inkább az egészségi állapothoz kapcsolódó feltételekről beszélhetünk.
A járási hivatal – és, ha odajut az ügy, a bíróság – előtt az alábbi érvekkel támaszthatjuk alá a felmentés iránti kérelmünket. A beadványban ismertessük a kérelmünket alátámasztó tényeket, és az alábbi jogi érvekre is hivatkozhatunk.
Az Alaptörvény XVI. cikk (2) bekezdése alapján a szülőt megilleti a nevelési jog. A szülőknek joguk van megválasztani a gyermeküknek adandó nevelést. Ebből az is következik, hogy – bizonyos korlátok között – megválaszthatják, hogy a gyereküket milyen intézményes keretekben nevelik: hogy mely intézménybe járatják, vagy hogy járatják-e egyáltalán bármilyen intézménybe a gyereküket.Ezzel a joggal kerülhet ellentétbe a gyermeknek a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz való joga. Bizonyos esetekben a gyermeknek ezeket a jogait az államnak kell érvényre juttatnia, akár a szülővel szemben.A Gyermekjogi Egyezmény szerint a felelősség a gyermek neveléséért és fejlődésének biztosításáért elsősorban a szülőkre, illetőleg, adott esetben a gyermek törvényes képviselőire hárul. Őket cselekedeteikben mindenekelőtt a gyermek mindenek felett álló érdekének kell vezetnie.Az Alkotmánybíróság korábban kifejezetten kimondta, hogy a gyermek védelemhez és gondoskodáshoz való jogának garantálása sorrendben a család, majd az állam és a társadalom kötelessége [114/2010. (VI. 30.) AB határozat]. Az állam elsődleges feladata az, hogy meghatározza a gyermekek alapvető jogai érvényesítésének garanciáit, létrehozza és működtesse a gyermekek védelmét biztosító intézményrendszert.
A fentiekből az következik, hogy az állam feladata nem az, hogy – szabályozás vagy jogalkalmazói döntések útján – feltétlenül valamilyen intézménybe kényszerítse a gyermekeket. Az állam feladata esetről esetre megvizsgálni, hogy a gyermek védelemhez és gondoskodáshoz való joga megfelelően érvényesül-e. Egyes gyermekek esetén e jogok érvényesülése kizárólag úgy garantálható, ha a nevelési-oktatási intézményekbe járnak. Más gyermekek esetében az is indokolható, hogy a szüleiktől elszakítva, nevelőszülőknél nevelkedjenek.
Vannak azonban olyan gyermekek is, akiknek az érdekeivel nem ellentétes, vagy akár kifejezetten az felel meg az érdekeiknek, ha nem nevelési-oktatási intézményben, hanem a családjuk körében nevelkedhetnek.Tekintettel arra, hogy mindenekelőtt a gyermek érdekeire kell tekintettel lenni, amikor arról kell döntést hozni, hogy óvodában vagy azon kívül folyjék-e a nevelése, általános jelleggel nem mondható ki, hogy a gyermek érdekét az intézményes nevelés szolgálja.Esetünkben {családi körülményeink / a gyermek sajátos helyzete / egyéb ok} kifejezetten azt indokolja, hogy gyermekünk nevelése ne az óvodában, hanem azon kívül folyjon.
Felmentésre vonatkozó kérelem nem utasítható el érdemi vizsgálat nélkül, formai okból, ha a határidőben nyújtják be. A járási hivatal a kérelmet kizárólag akkor utasíthatja el, ha megállapítható, hogy (a becsatolt iratokat is figyelembe véve) a kérelem elutasítása szolgálja a gyermek legjobb érdekét. A hivatalnak ezen tényezők vizsgálata, az eset összes körülményeinek figyelembevétele törvény szerinti kötelessége.
Meddig kell döntenie a járási hivatalnak?
A járási hivatal 50 napon belül kell, hogy döntést hozzon, vagyis ha a határidő napján, április 15-én benyújtják a kérelmet, akkor legkésőbb június 4-éig döntenek. A döntés során a hivatal vagy engedélyezi a halasztást, vagy megtagadja azt. Ha a kérelmező nem ért egyet megtagadással, bírósághoz lehet fordulni.
Hogyan tudok a járási hivatal döntésével szemben fellépni?
A döntés ellen közigazgatási pert lehet indítani, ennek a határideje a döntés közlésétől számított tizenöt nap. A közlés időpontja az, amikor a döntés eljut hozzánk, ez az esetek nagy részében az a nap, amikor átvesszük a levelet a postástól, ezt követően kezdődik a 15 nap. A közigazgatási pert keresetlevéllel lehet megindítani, amit a járási hivatal székhelye szerinti törvényszékhez kell benyújtani. Az eljárás illetéke 30.000 forint.
A törvény előírja, hogy a bíróság a keresetlevél érkezését követő 30 napon belül dönt és kézbesíti is a döntését. A döntésében a bíróság vagy egyetért a hivatal döntésével, vagy megsemmisíti az erről szóló döntést és új eljárásra utasítja a járási hivatalt.
A járási hivatalokat hiába köti a jogszabály, továbbra sem tudjuk, hogy mennyire lesz engedékeny, mennyire veszi komolyan a szülők nevelési szabadságát, és milyen arányban engedélyezi az óvodakötelezettség halasztását. Ha úgy érzed, hogy a kérelmedet jogellenesen utasították vissza, fordulj a hozzánk a jogsegely@tasz.hu e-mail címen!
Mit lehet tenni, ha elutasítják kérelmet mind hatósági, mind bírósági úton?
Ha a kérelem ellenére óvodakötelesnek nyilvánítják a gyereket, abban az esetben sem feltétlenül kell óvodába járatni a gyereket. A köznevelési szabályok szerint ugyanis a szülő írásban kérelmezheti az óvodavezetőnél, hogy engedélyezzék gyereke akár hosszabb időszakra tartó távolmaradását az óvodai foglalkozásról. A kérelem szabályait az óvoda házirendje tartalmazza; vannak óvodák, ahol formanyomtatványt is rendszeresítenek erre az esetre.
Összefoglaló ábra az eljárás folyamatáról
Tankötelezettség
Mikortól kezdődik a tankötelezettség?
Abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti, minden gyerek tankötelessé válik. Azaz ha az adott év szeptember 1-jén, vagy azt követően lesz 6 éves a gyerek, abban a tanévben még nem kell iskolába mennie.
|
6. életév betöltése |
Tankötelezettség |
Hány tanévre lehet felmentést kérni? |
|
adott év |
adott év |
1 tanévre |
|
adott év |
következő év szeptember 1-jétől |
1 tanévre |
A közoktatási törvény régi szabálya ennél jóval puhább volt: csak akkor vált tankötelessé 6 éves korában a gyerek, ha az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget elérte – de ha a szülő nem szerette volna, hogy iskolába menjen, kérhette, hogy még egy évig óvodás maradhasson. A szigort a 2011-ben elfogadott köznevelési törvény hozta meg: ez már nem a gyerek fejlettségére, iskolaérettségére koncentrált, hanem életkorhoz kötötte a tankötelezettség kezdetét, de még mindig lehetőséget adott egy év halasztására.
A 2019 nyarán elfogadott új szabály már ezt is éppen hogy csak lehetővé teszi. A szülőnek nincs döntési joga, csak kérelmezheti – egy bürokratikus szervtől, az Oktatási Hivataltól –, hogy engedélyezze az iskolakezdés elhalasztását egy évvel. (Hasonlóképpen: arra is csak a hatóság pozitív döntése esetén van lehetőség, hogy a gyerek 6 éves kora előtt mehessen iskolába.) A hatóság szakértői bizottságot is kirendelhet, de ez nem feltétlenül kötelező. Arra viszont továbbra is megvan a lehetőség, hogy a szakértői bizottság azt állapítsa meg, hogy a gyerek még nem iskolaérett – ekkor automatikusan maradhat még egy évet az óvodában, nem kell kérelmet benyújtani.
Hová, meddig lehet beadni az iskolakezdés halasztása iránti kérelmet? Hogyan lehet benyújtani a kérelmet?
Az iskolakezdés halasztása iránti kérelmet január 18-áig kell beadni az Oktatási Hivatalhoz. Ez a dátum azt a napot jelöli, amikor online beadják, vagy postára adják a kérelmet.
A sajátos nevelési igényű (SNI), illetve beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel rendelkező (BTM) gyereknek nem kell külön kérelmet benyújtani, ha a szakértő vizsgálat javasolja, hogy további egy évig óvodai nevelésben részesüljön. Ez csak akkor halasztja a tankötelezettséget, ha ezt a dokumentumot január 18-ig kiállítják. Ha ezt követően adják ki, akkor is le kell adni a kérelmet január 18-áig, és hiánypótlás során lehet ezt a dokumentumot becsatolni.
A kérelmet ügyfélkapun keresztül lehet kitölteni és beküldeni vagy postai úton lehet elküldeni (cím: Oktatási Hivatal, Budapest, 1982). E-mailben nem lehet kérelmet benyújtani. A kérelem az Oktatási Hivatal oldalán (https://ohtan.oh.gov.hu/) érhető el a leadási határidőt megelőző időszakban, kb. egy hónapig.
Hányszor lehet kérni az óvodában maradást?
Az iskolakezdés halasztását csak egy alkalommal és egy nevelési évre lehet kérelmezni, vagyis legkésőbb a 7. életévének augusztus 31-éig való betöltése után kezdődő tanévben (legtöbbször szeptember 1-jén) meg kell kezdeni tankötelezettség teljesítésé
Ki nyújthatja be a kérelmet?
A szülő nyújthatja be a kérelmet. Ha a szülők közösen gyakorolják a felügyeleti jogot, arról is kell nyilatkozni, hogy a másik szülő egyetért a kérelemmel.
Bár a törvény nem rendelkezik erről, bizonyára minden törvényes képviselő, vagyis a nevelőszülő és a gyám is benyújthat ilyen kérelmet. Szülői kérelem hiányában a gyámhatóság is kezdeményezheti a halasztást.
Mivel lehet érvelni a kérelemben?
A kérelemben amellett kell érvelni, hogy a gyerek még nem iskolaérett, és a legjobb érdeke az, hogy még egy évet az óvodában töltsön. Az iskolaérettséget többnyire a kérelmet követően a pedagógiai szakszolgálat vizsgálja, a kérelem és az esetleges csatolmányok a szakszolgálat döntését segítik. Érdemes a dokumentumok mellett saját szavainkkal előadni, hogy milyen tapasztalataink vannak a gyerekkel, amik megerősítik állításainkat.
Az eljárás sajátossága, hogy a törvény egyáltalán nem határozza meg azokat a szempontokat, amiket a hatóságnak mérlegelnie kell a döntés meghozatalakor. Az Oktatási Hivatal sem publikált arra vonatkozó tájékoztató anyagot, hogy melyek azok az „egyéni adottságok és sajátos helyzetek”, amelyek az iskolaérettséget vagy annak hiányát alátámasztják. Ezt a sajátosságot megpróbálhatjuk az előnyünkre fordítani: ha a hatósághoz és a bírósághoz olyan érvek jutnak el, amik azt támasztják alá, hogy ezeknek a szempontoknak széles értelmezési tartományt kell biztosítani, akkor van esély arra, hogy a halasztást sok tanuló számára engedélyezik majd.
Az Alkotmánybíróság korábban ekként határozta meg a tankötelezettség feltételeit: „A tankötelezettség beálltának a feltétele, hogy a gyermek elérje az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget, vagyis képes legyen megfelelni az iskolai követelményeknek. Ez nem csupán biológiai, hanem pszichikai érettséget is jelent, amelynek legfontosabb összetevője a szociális érettség: kialakul a gyermek feladattudata, munkaérettsége, az akaratlagos fegyelmen alapuló bevésés, emlékezés. A tanuláshoz megfelelő szintű értelmi képesség, gondolkodásbeli fejlettség, beszédkészség, jó kifejezőkészség szükséges. A fizikai tényezők meghatározzák a teherbíró képességét” [3046/2013. (II. 28.) AB határozat].
Az ombudsman úgy érvelt már a korábbi szabály ellen is, hogy az iskolakezdés ideális időpontjáról a neveléstudomány álláspontja is megoszlik, és vannak olyan szülők, akik gyermekük nevelése során azt az elvet kívánják érvényre juttatni, hogy az iskolaérettség nem hatéves korban következik be. A tankötelezettség hatéves korra tétele nincs tekintettel arra, hogy az iskolaérettség nem csupán pedagógiai vagy orvosi kérdés; és a szülő akár a szakértőnél is pontosabban tudja megítélni, hogy az iskolakezdés túl korai-e.
Az államnak akkor kell a szülővel szemben védelmet nyújtani a gyerek számára, ha igazolható, hogy a szülő a gyermek érdekeivel ellentétesen cselekszik. Azzal, hogy a jogszabály nem határozza meg, hogy a hatóságnak mely szempontokat kell mérlegelnie a tankötelezettség elhalasztásakor, a jogalkotó közvetve a gyermek védelmét szolgáló általános elvekre hivatkozik. Az Alaptörvény és a Gyermekek védelméről szóló egyezmény alapján a gyermek mindenek felett álló érdekét kell érvényre juttatni. Ezzel párhuzamosan juthat érvényre a szülő nevelési joga. Pedagógiai szakértők képesek annak megállapítására, hogy a gyermek elérte-e az iskolaérettséget, vagyis az iskolába lépése ajánlható-e. Ha igen, az azonban nem jelenti azt, hogy a tankötelezettség megkezdésének elhalasztása feltétlenül sérti a gyermek érdekeit. A szülő képes olyan szempontok mérlegelésére is, amelyeket a szakértők nem láthatnak, vagy nem képesek kellő súllyal értékelni; ezzel együtt pedig a szülő nevelési jogából ered annak szabadsága is, hogy meghatározhassa, gyermeke mikor lépjen az iskolába. Nem állítható általánosságban, hogy az iskolaérettséget pedagógiai-szakmai szempontból elérő gyermek számára hátrányos, ha a szülő döntése alapján még egy évet az óvodában tölt.
A fentiek alapján annak megvizsgálásakor, hogy a tankötelezettség elhalasztása engedélyezhető-e, elsősorban a szülő akaratát kell figyelembe venni. Kétség esetén kirendelhető szakértő, azonban figyelemmel kell lenni arra, hogy a szakértő, a szakértői bizottság nem képes a gyermek helyzetéről átfogó képet kapni. Azonban ha a szakértő képes lenne is a gyermek helyzetének átfogó felmérésére, állásfoglalása szükségképpen nem terjed ki a szülő véleményének figyelembe vételére. Ebből következően, ha a hatóság úgy hozza meg a döntését, hogy csakis a szakértő véleményét veszi tekintetbe, azzal súlyosan és indokolatlanul korlátozhatja a szülő – Alaptörvényben garantált – nevelési jogát.
A Szülő Hang Közösség több ezer kérvény és döntés alapján összegyűjtötte, hogy jellemzően milyen helyzeteket értékel a Hivatal, az ezzel kapcsolatos tájékoztató oldal itt érhető el: https://szuloihang.hu/segedlet-oh-kervenyhez/. Az Oktatási Hivatal eddigi döntéseiről szóló szülői beszámolók adatbázisa pedig ezen az oldalon elérhető: https://szuloihang.hu/q/xoh/?ref=segedlet.
Mit kell csatolni a kérelemhez?
Semmit nem kötelező a kérelemhez csatolni, azonban segíti a kedvező elbírálást, ha a szülő csatolja a gyerek fejlettségét alátámasztó dokumentumokat. Az azonban nincs megszabva, hogy milyen dokumentumok csatolhatók, ezért bármely, a felmentés szükségességét igazoló dokumentum csatolható, pl. az óvodapedagógus szakvéleménye, óvodai fejlődési napló, vagy a gyerek fejlődésével kapcsolatos bármilyen szakértői vélemény.
Akkor is lehetséges pozitív elbírálás, ha nem csatolunk dokumentumot, ilyenkor a tapasztalatok szerint a helyi pedagógiai szakszolgálat munkatársainak javaslata alapján születik döntés.
Meddig kell döntenie az Oktatási Hivatalnak?
8 napon hozza meg a döntését a hivatal, ha a dokumentumok alapján egyértelműen tud dönteni. Ha további információra, dokumentumokra van szükség vagy szakértőt rendelnek ki, az Oktatási Hivatalnak a kérelem beérkezését követő 50 napon belül kell döntenie. A döntés során az Oktatási Hivatal szakértőként bevonhatja a pedagógiai szakszolgálatot, erre gyakran sor kerül. A döntés végső soron vagy engedélyezi a halasztást, vagy megtagadja azt.
Hogyan tudok az Oktatási Hivatal döntésével szemben fellépni?
Ha az Oktatási Hivatal a kérelmet visszautasítja, közigazgatási pert lehet indítani, ennek a határideje a döntés közlésétől számított 15 nap. A közlés időpontja az, amikor a döntés eljut hozzánk, ez az esetek nagy részében az a nap, amikor átvesszük a levelet a postástól, ezt követően kezdődik a 15 nap. A közigazgatási pert keresetlevéllel lehet megindítani, amit a kérelmező lakóhelye szerint illetékes törvényszékhez címezve az Oktatási Hivatalnak kell benyújtani (elektronikusan vagy postán, cím: Oktatási Hivatal, Budapest, 1982). Az eljárás illetéke 30.000 forint.
A törvény előírja, hogy a bíróság a keresetlevél érkezését követő 30 napon belül dönt és kézbesíti is a döntését. A döntésében a bíróság vagy egyetért a hivatal döntésével, vagy megsemmisíti az erről szóló döntést és új eljárásra utasítja az Oktatási Hivatalt.
Az Oktatási Hivatalt hiába köti a jogszabály, továbbra sem tudjuk, hogy mennyire lesz engedékeny, mennyire veszi komolyan a szülők nevelési szabadságát, és milyen arányban engedélyezi az iskolakezdés halasztására vonatkozó kérelmeket. Ha úgy érzed, hogy a kérelmedet jogellenesen utasították vissza, fordulj a hozzánk a jogsegely@tasz.hu e-mail címen!
Mit lehet tenni, ha elutasítják kérelmet mind hatósági, mind bírósági úton?
Ha a kérelem ellenére tankötelesnek nyilvánítják a gyereket, abban az esetben sem feltétlenül kell iskolába járnia a gyereknek. Lehetséges egyéni munkarend szerint teljesíteni a tankötelezettséget (ez a korábban megszűnt a magántanulóság helyébe lépett). Az egyéni munkarendre vonatkozó kérelmet az adott tanévet megelőző június 15-éig lehet benyújtani az Oktatási Hivatalhoz. A kérelem szabályairól és a elfogadható érvekről itt írtunk részletesen: https://tasz.hu/egyeni-munkarend-igy-adhatsz-be-sikeresen-kerelmet.
Összefoglaló ábra az eljárás folyamatáról
Hasznos volt számodra tájékoztatónk? Segíts rendszeres adománnyal, hogy még többet készíthessünk!
Ha adományozóként megadod adataidat:
rendszeresen beszámolunk eredményeinkről
éves találkozókon pedig a TASZ műhelytitkaiba is betekintést nyerhetsz
