Az állam elismeri, tiszteletben tartja és védi az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait. Bár úgy tűnhet, hogy ez a tétel nem befolyásolja és nem segíti a konkrét jogviták eldöntését célul tűző jogászi munkát, valójában számos olyan polgári, közigazgatási, büntető, stb. jogvita létezik, amelyek érdemi kapcsolatban állnak az egyének alapvető jogaival. Az ilyen jogviták eldöntésében az absztrakt alapjogi deklarációk is szerepet játszhatnak; a helyes döntés megszületéséhez bizonyos esetekben ezek alkalmazása is szükségessé válhat, a jogászok számára pedig ezek lehetőséget teremtenek arra, hogy egyik vagy másik alapjog érintettsége okán az alapjogi érvelés eszközével segítsék elő a jogviták helyes eldöntését. Azonban ezek hatékony alkalmazása nem mindig egyértelmű és egyszerű feladat. Ez az oldal azért jött létre, hogy inspirációt nyújtson a gyakorló jogászoknak, és bemutassa, hogy az alapvető jogi érvelés milyen érdemi hatással lehet egy-egy ügy kimenetelére.

A jogászi alapjogi érvelés alapjogi jogforrásokra támaszkodik, de hogy a rendelkezésre állóak közül melyekre, azt számos tényező befolyásolja, mint például a jogforrás hatálya, kikényszerítési mechanizmusai és a jogvita fóruma. De ilyen tényező az is, hogy egy-egy alapjogi jogforrás és annak alkalmazási gyakorlata mennyire ismert a jogászok számára. Az egyik legkorszerűbb és legbővebb alapjogi katalógust tartalmazó jogforrás, az Európai Unió 2000-ben kihirdetett Alapjogi Chartája Magyarországon ma még ritkán alkalmazott és ritkán hivatkozott jogforrás; a Charta alkalmazási köre és az egyéni jogérvényesítés lehetősége más, Magyarország szempontjából releváns alapjogi jogforrásokkal és alkalmazási gyakorlatukkal összehasonlítva sokkal korlátozottabb. Az Alapjogi Charta elsősorban az Európai Unió intézményeire és szerveire vonatkozik, és a tagállamokra csak annyiban kötelező, amennyiben azok az uniós jogot hajtják végre. A közvetlen egyéni jogérvényesítés az Európai Unió Bíróságán csak az uniós intézményekkel és szervekkel szemben lehetséges, míg a tagállamokkal szemben az érintett személyek az uniós jogot – így az Alapjogi Chartát és más uniós alapjogi normákat is – a tagállami bíróságokon keresztül tudják érvényesíteni, amelyek kötelesek az uniós jogot alkalmazni, illetve nem alkalmazhatják az olyan tagállami jogszabályt, amely ellentétes az uniós joggal. Ha pedig a tagállami bíróságoknak kérdéseik merülnek fel az uniós jog értelmezése és érvényessége tekintetében, iránymutatást kérhetnek az Európai Unió Bíróságától. Ilymódon lehet az Alapjogi Charta a magyar bíróságok által tárgyalt egyedi, alapjogokat is érintő ügyek eldöntéséhez használt jogforrás. Ezen az oldalon az Alapjogi Charta jogászi munkában való használatát is szeretnénk inspirálni.

Erre az aloldalra a TASZ és a Helsinki közös projektje keretében készült anyagok kerülnek fel. Olyan ügyekben született döntéseket mutatunk be, amelyekben valamilyen módon a döntést befolyásolta az Európai Unió Alapjogi Chartájára hivatkozó alapjogi érvelés. A döntések nem feltétlenül lezárult jogvitákban születtek, és nem is feltétlenül a jogerős döntéseket mutatjuk be. Nem is az a célunk e döntések bemutatásával, hogy hasonló ügyekben hivatkozási alapot biztosítsunk, hanem hogy megmutassuk, hogy a döntés kimenetelére hatással lehet, illetve milyen módon lehet hatással az alapjogokra való hivatkozás.

Az Európai Unió finanszírozásával. Az itt szereplő vélemények és állítások a szerzők álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Unió vagy az Európai Oktatási és Kulturális Végrehajtó Ügynökség (EACEA) hivatalos álláspontjával. Sem az Európai Unió, sem az EACEA nem vonható felelősségre miattuk.

Az alábbiakban közzétesszük a képzés tematikáját, a programot az előadások diasoraival és azt a hasznos linkek gyűjteményét, amit a résztvevőkkel is megosztottunk. Célunk, hogy képzők, oktatók merítsenek ebből a tanmenetből, és így minél több jelenlegi vagy jövőbeli szakember profitálhasson belőle.