Barion Pixel TASZ | Alapjogok és Alapjogi Charta

Alapjogok és Alapjogi Charta

Hatékony eszközök a jogász számára

Az állam elismeri, tiszteletben tartja és védi az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait. Bár úgy tűnhet, hogy ez a tétel nem befolyásolja és nem segíti a konkrét jogviták eldöntését célul tűző jogászi munkát, valójában számos olyan polgári, közigazgatási, büntető, stb. jogvita létezik, amelyek érdemi kapcsolatban állnak az egyének alapvető jogaival. Az ilyen jogviták eldöntésében az absztrakt alapjogi deklarációk is szerepet játszhatnak; a helyes döntés megszületéséhez bizonyos esetekben ezek alkalmazása is szükségessé válhat, a jogászok számára pedig ezek lehetőséget teremtenek arra, hogy egyik vagy másik alapjog érintettsége okán az alapjogi érvelés eszközével segítsék elő a jogviták helyes eldöntését. Azonban ezek hatékony alkalmazása nem mindig egyértelmű és egyszerű feladat. Ez az oldal azért jött létre, hogy inspirációt nyújtson a gyakorló jogászoknak, és bemutassa, hogy az alapvető jogi érvelés milyen érdemi hatással lehet egy-egy ügy kimenetelére.

A jogászi alapjogi érvelés alapjogi jogforrásokra támaszkodik, de hogy a rendelkezésre állóak közül melyekre, azt számos tényező befolyásolja, mint például a jogforrás hatálya, kikényszerítési mechanizmusai és a jogvita fóruma. De ilyen tényező az is, hogy egy-egy alapjogi jogforrás és annak alkalmazási gyakorlata mennyire ismert a jogászok számára. Az egyik legkorszerűbb és legbővebb alapjogi katalógust tartalmazó jogforrás, az Európai Unió 2000-ben kihirdetett Alapjogi Chartája Magyarországon ma még ritkán alkalmazott és ritkán hivatkozott jogforrás; a Charta alkalmazási köre és az egyéni jogérvényesítés lehetősége más, Magyarország szempontjából releváns alapjogi jogforrásokkal és alkalmazási gyakorlatukkal összehasonlítva sokkal korlátozottabb. Az Alapjogi Charta elsősorban az Európai Unió intézményeire és szerveire vonatkozik, és a tagállamokra csak annyiban kötelező, amennyiben azok az uniós jogot hajtják végre. A közvetlen egyéni jogérvényesítés az Európai Unió Bíróságán csak az uniós intézményekkel és szervekkel szemben lehetséges, míg a tagállamokkal szemben az érintett személyek az uniós jogot – így az Alapjogi Chartát és más uniós alapjogi normákat is – a tagállami bíróságokon keresztül tudják érvényesíteni, amelyek kötelesek az uniós jogot alkalmazni, illetve nem alkalmazhatják az olyan tagállami jogszabályt, amely ellentétes az uniós joggal. Ha pedig a tagállami bíróságoknak kérdéseik merülnek fel az uniós jog értelmezése és érvényessége tekintetében, iránymutatást kérhetnek az Európai Unió Bíróságától. Ilymódon lehet az Alapjogi Charta a magyar bíróságok által tárgyalt egyedi, alapjogokat is érintő ügyek eldöntéséhez használt jogforrás. Ezen az oldalon az Alapjogi Charta jogászi munkában való használatát is szeretnénk inspirálni.

Erre az aloldalra a TASZ és a Helsinki közös projektje keretében készült anyagok kerülnek fel. Olyan ügyekben született döntéseket mutatunk be, amelyekben valamilyen módon a döntést befolyásolta az Európai Unió Alapjogi Chartájára hivatkozó alapjogi érvelés. A döntések nem feltétlenül lezárult jogvitákban születtek, és nem is feltétlenül a jogerős döntéseket mutatjuk be. Nem is az a célunk e döntések bemutatásával, hogy hasonló ügyekben hivatkozási alapot biztosítsunk, hanem hogy megmutassuk, hogy a döntés kimenetelére hatással lehet, illetve milyen módon lehet hatással az alapjogokra való hivatkozás.

Az Európai Unió finanszírozásával. Az itt szereplő vélemények és állítások a szerzők álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Unió vagy az Európai Oktatási és Kulturális Végrehajtó Ügynökség (EACEA) hivatalos álláspontjával. Sem az Európai Unió, sem az EACEA nem vonható felelősségre miattuk.

jogászok számára

Eszközök

Érdemes felhívni a figyelmet az Alapjogi Charta használatára

Az Európai Unió Alapjogi Chartáját viszonylag ritkán hivatkozzák és alkalmazzák bíróságokon. Érdemes megvizsgálni, illetve a jogi képviselőnkkel megvizsgáltatni, hogy az adott jogvitában használhatóak-e az Alapjogi Charta rendelkezései. Ha gyanús, hogy az Európai Unió intézményei, szervei vagy jogának alkalmazása folytán ez indokolt lehet, hívjuk fel ennek lehetőségére az ügyben eljáró jogászok figyelmét!

Tagállami jogszabálynak a Chartával össze nem egyeztethető voltának megállapítása konkrét ügyben

Az Európai Unió bírósága szerint a kérelmek elbírálására vonatkozó szabályok meghatározása terén a tagállamok meglévő mozgástere ellenére a tagállamoknak tiszteletben kell tartaniuk a Charta bíróság előtti hatékony jogorvoslathoz való jogot garantáló 47. cikkét. A hatékony jogorvoslathoz való jogot pedig csak látszólag biztosítaná valamely tagállam jogrendje, ha megengedné, hogy a jogerős és végrehajtható bírósági határozat valamely fél számára hatástalan maradjon.

Európai uniós jogszabály Chartával konform értelmezése

Jelen perben a felperes arra hivatkozott, hogy a jelentések megismerhetőségének korlátozása az Alapjogi Chartában is biztosított információszabadság korlátozását valósítja meg, az alapjogokat korlátozó döntéseket pedig megfelelő módon igazolni szükséges; a hozzáférés korlátozása tehát ilyen igazolás nélkül jogsértő. Az OLAF pedig nem hivatkozhatna a vizsgálati tevékenység védelmére, ha ezeket a vizsgálatokat már befejezték.

Tagállami jogszabály Chartával konform értelmezése

Az uniós jog a jogállamiság és a hatékony jogvédelem elveinek érvényre jutását követeli meg minden tagállamban, ennek során pedig az EU Alapjogi Chartájában biztosított jogok, köztük a jogorvoslathoz való jog érvényre juttatására kötelezi a tagállamokat. Az uniós jog elsőbbségénél fogva a magyar bíróságoknak a jelenlegihez hasonló eljárásokban még akkor is biztosítaniuk kellene a jogorvoslathoz való jogot, ha ennek a hazai jogszabályok kifejezetten ellentmondanának.

Tagállami jogszabály Chartába ütköző voltának megállapítása absztrakt szinten

A Chartában elismert jogok és szabadságok gyakorlására vonatkozó bármely korlátozás akkor megengedhető, ha megfelelően igazolt a korlátozás, a korlátozásnak konkrétan törvény által, és e jogok lényeges tartalmának tiszteletben tartásával kell történnie, az arányosság elvére figyelemmel, csak akkor és annyiban, ha és amennyiben az elengedhetetlen és ténylegesen az Unió által elismert általános érdekű célkitűzéseket vagy mások jogainak és szabadságainak védelmét szolgálja.

Uniós jogszabály érvénytelenségének megállapítása a Chartába ütközés miatt

Az Alapjogi Charta feltétlen érvényesülésre tarthat igényt az uniós jogalkotók által alkotott jogszabályokkal szemben is, azokat a normahierarchában megelőzi. Az alapvető jogokkal össze nem egyeztethető, ezért az Alapjogi Chartában biztosított jogokat megsértő rendeleteket és irányelveket az Európai Unió Bírósága kiiktatja Unió jogrendszeréből – hasonlóan az alkotmánybíróságokhoz.

Tanulmányíró verseny joghallgatóknak és jogász doktoranduszoknak

A pályázat célja, hogy az Európai Unió Alapjogi Chartáját, az abban rejlő lehetőségeket és a kapcsolódó szakmai kérdéseket, vitákat mélyebben megismerje a fiatal jogásztársadalom, valamint hogy bővüljön a magyar nyelvű és hazai relevanciájú szakirodalom az Alapjogi Chartához kapcsolódóan.

Benyújtási határidő: 2024. július 15.

Háromrészes videósorozatunk a Magyar Helsinki Bizottsággal közösen

Első rész: Az emberi jogok
Második rész: Az Alapjogi Charta alkalmazása
Harmadik rész: Jogesetek az Alapjogi Charta alkalmazhatóságáról

Blogsorozatunk az Alapjogi Charta használatáról

Blog »
Az ügyfél ül a volánnál

Sok olyan perben képviselünk ügyfeleket, amelyek jelentősége túlmutat azon, hogy nekik segítséget nyújtunk: a perrel nemcsak az ügyfelünk helyzetén akarunk javítani, azon túlmutató célokat is szolgál, hogy vállaljuk az ügyét. De az ilyen ügyeknél észnél kell lenni: a nagyobb cél érdekében nem áldozhatjuk fel azokat, akik sérelemmel fordulnak hozzánk segítségért. Az alábbiakban bepillantást adunk abba, hogy hogyan dolgozunk, és hogy a kormányzat részéről jövő, sokat tárgyalt nehézségeink mellett mik azok az igazán fontos szempontok, amikre figyelnünk kell a munkánk során.

Blog »
Miért járunk mi, a jogvédők bíróságra?

A bíróságokon dől el, hogy az ember elidegeníthetetlen, veleszületett jogosultságai többek legyenek annál, minthogy magasztosan megfogalmazott dokumentumokban leírják, hogy tiszteletben kell őket tartani és meg kell védeni. Az alapvető jogok az igazságszolgáltatás révén lesznek többek ködös kívánalmaknál, a bíróságok teszik olyan jogosultságokká őket, amik a hatalommal szemben egy-egy polgár által is kikényszeríthetők. A jogvédők pedig abban segítenek, hogy ez a kikényszerítés meg is valósuljon.

Blog »
Hogyan lett a túl sok vajból fontos jogi pajzs?

Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy az uniós jog átláthatatlan, szövevényes és nem fontos a mindennapi életünkben, pedig ha jól használjuk, igenis fontos pajzsunk lehet!

Az alapjogok és az Európai Unió Alapjogi Chartájának használata az ügyvédi munkában

Három képzést tartottunk ügyvédeknek 2023. november és 2024. május között. Egy-egy alkalom volt Budapesten, Debrecenben és Miskolcon. A rendezvényeken összesen nyolcvannyolc fő vett részt.

Az alábbiakban közzétesszük a képzés tematikáját, a programot az előadások diasoraival és azt a hasznos linkek gyűjteményét, amit a résztvevőkkel is megosztottunk. Célunk, hogy képzők, oktatók merítsenek ebből a tanmenetből, és így minél több jelenlegi vagy jövőbeli szakember profitálhasson belőle.

16x9
16x9
16x9
Feliratkozás a várólistára Értesíteni fogunk, amikor a termék újra elérhető lesz. Kérjük add meg az emailcímedet.