Eleshetünk az EU-s pénzektől, ha a kormány áterőlteti a státusztörvényt
Bár a kormány másokat vádol a pedagógus-béremelés késleletetésével, valójában a kormány erődemonstrációja, a státusztörvény elfogadása miatt eshet kútba az életpályamodell, amelyet EU-s forrásokból akarnak finanszírozni. Ha Magyarország részesülni akar a fejlesztési pénzekből, a kormánynak be kell tartania a saját maga által vállalt feltételeket: nem hoznak alapjogsértő törvényeket, és valódi társadalmi egyeztetésnek kell megelőznie a jogalkotást. A státusztörvény esetén egyik feltétel sem teljesül.
A Belügyminisztérium június 6-án terjesztette be a státusztörvény néven elhíresült jogszabályt, ami az eddigi közalkalmazotti jogviszonyukhoz képest előnytelenebb helyzetbe hozná a pedagógusokat. A jogszabály péntekre tervezett elfogadása mind az érdemi egyeztetés hiánya miatt, mind az Európai Unió Alapjogi Chartájába ütköző tartalma miatt az uniós finanszírozás elvesztését jelentheti.
Az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program Plusz (EFOP Plusz) egy megállapodás az Európai Bizottság és Magyarország kormánya között több mint 1000 milliárd forint az EU-s fejlesztési forrás elköltéséről. Ennek a pénznek a döntő többségét a közoktatásra tervezi elkölteni a magyar kormány. Az Európai Unióval folyó, jogállamisággal kapcsolatos vitákhoz kapcsolódva az EFOP Plusz rögzíti, hogy a program keretében Magyarországnak maradéktalanul be kell tartania az Európai Unió Alapjogi Chartáját. Ez a vállalás úgynevezett horizontális feljogosító feltétel, teljesítésének elmulasztása a finanszírozás felfüggesztését vonja maga után. A státusztörvény azonban számos ponton ellentétes az Alapjogi Chartával. A javaslat rendelkezései sértik, illetve veszélyeztetik a gyermekek mindenek felett álló érdekét és gondoskodáshoz való jogát, továbbá az oktatáshoz való jog részét alkotó tanszabadságot és a tanulók és szüleik magánélethez való jogát is. A javaslat sérti a pedagógusok mint munkavállalók jogait is. Ellentétes a foglalkozás szabadságának, a tisztességes és igazságos munkafeltételeknek, a tulajdonhoz való jognak és a diszkriminációtilalomnak Chartában foglalt követelményeivel. A törvénytervezet részletes alapjogi elemzése itt érhető el.
Az Alapjogi Charta betartása mellett azt is vállalta a kormány, hogy nem vezet be egyoldalúan a pedagógusok szakmai autonómiáját csökkentő, munkaterheiket növelő szabályokat, hanem egyeztet és konszenzusra törekszik a legnagyobb pedagógus szakszervezetekkel. A státusztörvény szövege és tervezett elfogadásának módja egyáltalán nem felel meg ezeknek a vállalásoknak, így az EU már önmagában ezért is visszatarthatja a pedagógusok béremelésére szánt pénzeket.
A közleményhez csatlakozó 21 szervezet úgy véli, hogy a pedagógusok, diákok, szülők, illetve az egész társadalom érdekét az szolgálná, ha a kormány visszavonná az EU-felé tett vállalásokkal ellentétes a javaslatot. A szervezetek továbbra is arra kérik a kormányt, hogy az érintettek érdemi bevonásával kezdjen átfogó oktatási reformba, hiszen a ma osztálya a holnap országa.
Csatlakozó szervezetek:
- Levegő Munkacsoport
- Hívatlanul Hálózat
- Magyar Anyák
- Pedagógusok Szakszervezete
- Szülői Összefogás
- Civil Kollégium Alapítvány
- Ökotárs Alapítvány
- Amnesty International Magyarország
- Padtársak Miskolc közössége
- Egységes Szülői Front – Szeged
- aHang
- Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete
- Motiváció Oktatási Egyesület
- Pedagógus Egység
- Romaversitas
- Hálózat a Tanszabadságért
- Civil Közoktatási Platform
- Magyar Európai Nők
- Egységes Diák Front
- Civil Bázis
- Nyomtass te is!
