Kereső

Jobb oktatási rendszert szeretnénk. A hatalom viszont azt szeretné, ha nem lennének kérdéseink, mert a tudás és az információ erő. Mi szeretnénk megismerni a problémát, hogy aztán a lehető legjobban tudjuk segíteni. Ahhoz pedig, hogy megismerjük a problémát, fontos, hogy feltegyük a megfelelő kérdéseket, és minden szereplő véleményét meghallgassuk.

Bár a kormány másokat vádol a pedagógus-béremelés késleletetésével, valójában a kormány erődemonstrációja, a státusztörvény elfogadása miatt eshet kútba az életpályamodell, amelyet EU-s forrásokból akarnak finanszírozni. Ha Magyarország részesülni akar a fejlesztési pénzekből, a kormánynak be kell tartania a saját maga által vállalt feltételeket: nem hoznak alapjogsértő törvényeket, és valódi társadalmi egyeztetésnek kell megelőznie a jogalkotást. A státusztörvény esetén egyik feltétel sem teljesül.

A szakmai és civil szervezetek is elfogadhatatlannak tartják a kormány által javasolt törvénymódosításokat, amelyek tovább mélyítik az oktatás problémáit és csorbítják a pedagógusok, diákok és szülők jogait. A kormány úgy akar átfogó módosításokat bevezetni, hogy erről nem konzultált érdemben az érintettekkel és nem vette figyelembe azokat a követeléseket, amelyeket a pedagógusok, a diákok és a szülők az elmúlt egy évben megfogalmaztak. Nem új jogállási törvényre, benne az oktatásban dolgozók önállóságának csökkentésére, hanem széles társadalmi egyeztetésen alapuló oktatási reformokra van szükség. A 260 oldalas törvénytervezet véleményezésére a kormány mindössze nyolc napot biztosított. Mi az alábbi véleményt nyújtottuk be.

Elfogadhatatlannak tartják a szakmai és civil szervezetek a kormány által javasolt törvénymódosításokat, amelyek tovább mélyítik az oktatás problémáit, és csorbítják a pedagógusok, diákok és szülők jogait. A kormány úgy akar átfogó módosításokat bevezetni, hogy erről nem konzultált érdemben az érintettekkel és nem vette figyelembe azokat a követeléseket, amelyeket a pedagógusok, a diákok és a szülők az elmúlt egy évben megfogalmaztak. Nem új jogállási törvényre, benne az oktatásban dolgozók önállóságának csökkentésére, hanem széles társadalmi egyeztetésen alapuló oktatási reformokra van szükség.

A gyerekeknek nincs joguk ahhoz, hogy erőszakosak legyenek, de az iskolaőrség bevezetése nem alkalmas eszköze a rend fenntartásának, korlátozhatja a tanulók jogait, érdekeinek érvényesítését és diszkriminatív lehet.

Épp egy hete tették közzé az új Nemzeti Alaptantervet (NAT), amelyről azóta számtalan szakértő, volt vagy jelenlegi pedagógus írt alapos és lesújtó kritikát. Amiről kevesebb szó esett: hogyan menekülhet, aki nem ért egyet az új NAT múlt századi előírásaival?

A köznevelési törvény idén júliusban úgy módosult, hogy már nem öt-, hanem csak négyéves korig menthetők fel az óvodaköteles korú gyerekek a mindennapos óvodalátogatás alól. Álláspontunk szerint a módosítás alapjogokat sért, ezért alkotmányjogi panasszal fordultunk az Alkotmánybírósághoz, hogy elérjük a módosítás megsemmisítését.

A köznevelési törvény 2019 nyári módosítása a maradék szabadságot is igyekszik kiszorítani a rendszerből – gyakorlatilag államosítják a gyerekeket. Akkor végigvettük, hogy mik a legfontosabb változtatások, és arra is felhívtuk a figyelmet, hogy ez nem csak egy szűk réteg problémája: ez a közoktatási ámokfutás mindenkit érint. Nincs azonban veszve minden! A jogszabály sok esetben nem fogalmaz egyértelműen, de ezek a hiányosságok egyben lehetőséget is jelentenek. Ha az iskolához, a hatóságokhoz és a bírósághoz olyan érveket juttatunk el, amelyek a pontatlanul meghatározott fogalmakat úgy értelmezik, ahogy az valamennyi gyerek érdekét a leginkább szolgálja, akkor van esély arra, hogy pozitív, a családok, szülők és gyerekek alkotmányos szabadságát biztosító jogértelmezés alakul ki. Használjátok ezeket az érveket, hogy közösen kedvező jogértelmezést érhessünk el! Ebben az útmutatóban összeszedtük, hogyan lehet fellépni az egyes korlátozásokkal szemben. Ezekkel az érvekkel felvértezve bátran vágjatok bele a jogi eljárásokba – de ha kérdésetek van, vagy jogi képviseletre lenne szükségetek, keressétek a jogsegélyszolgálatunkat!

A szakgimnáziumi érettségi követelményei és feltételei idén először jelentősen eltérnek a gimnáziumi érettségiétől. A szakgimnáziumi tanulók az ötödik vizsgatárgyat már nem szabadon választhatják, hanem kötelező a szakmai vizsgatárgyból érettségizniük. Az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet-tel (EKINT) közös szakmai állásfoglalásunkban hívjuk fel az ombudsman figyelmét a szakgimnáziumi érettségi alkotmányos visszásságainak feltárásához nélkülözhetetlen szempontokra.