Mi lesz a közmeghallgatások sorsa a törvénymódosítás után?

Számos lehetőség van arra, hogy két választás között eljuttassuk véleményünket, kérdést tegyünk fel választott döntéshozóink számára. A helyi szintű részvétel egyik mindenki számára elérhető intézménye az önkormányzati képviselő-testületek rendszeres közmeghallgatása. Évente egyszer köteles minden önkormányzat előre meghirdetett közmeghallgatást tartani, melynek során a lakosok helyi közügyeket érintő kérdéseket és javaslatokat tehetnek. Az itt elhangzott kérdésekre helyben, vagy legkésőbb tizenöt napon belül választ kell adni.

A jelenlegi szabályozást változtatja meg a kormány április végi rendelete, melynek értelmében az érintettek személyes jelenléte nélkül is meg lehet majd tartani a közmeghallgatást.

Fontos, hogy a kormányrendelet alapvetően keretszabályozást ad, tehát az egyelőre kérdés, hogy a gyakorlatban a hatóságok és a helyi önkormányzatok hogyan fogják alkalmazni.

Kivételes az a helyzet, amikor jogszerűen meg lehet tartani a közmeghallgatást az érintettek jelenléte nélkül. Ilyen volt, amikor a koronavírus-járvány idején nem tartózkodhattak sokan egy helyiségben. A jelenlegi háborús vészhelyzet azonban nem ilyen. Az országunk közelében folyó háborús helyzet nem befolyásolja a magyar állami szervek munkáját annyira, hogy indokoljon egy alapjogkorlátozó gyakorlatot. Az új jogszabályt a háborús veszélyhelyzetre hivatkozva egyik napról a másikra, nyilvános vita és az érintett társadalmi szervezetek bevonása nélkül hozták, teljesen átugorva a törvényalkotási folyamatot. Ez azért ad aggodalomra okot, mert a törvényalkotási eljárásnak egy parlamenti demokráciában garanciális funkciója is van, hiszen enélkül a javaslat az ellenzék és a nyilvánosság bevonását nélkülöző vita nélkül megy át.

A közmeghallgatás személyessége a véleménynyilvánításhoz való jog gyakorlásának ad teret, átláthatóbbá teszi a döntéshozatalt, és a nyilvánosság előtti számonkérésre ad lehetőséget. A személyesség a lényege ennek a jogintézménynek.

Szerencsére létezik a jogszabálymódosításnak alapjogbarát értelmezése is. Egy januári nyíregyházi közmeghallgatás során több száz embert zárt ki a hatóság teltházra hivatkozva a részvételből. Ha online is elérhető lett volna a közmeghallgatás közvetítése, az megoldást nyújtott volna arra, hogy akár további több száz polgár, akik valamiért fizikailag nem tudtak személyesen elmenni (például fogyatékossággal élők, idősek, kisgyerekes szülők), részt vegyenek a közmeghallgatáson. Az ilyen típusú megoldások a személyes jelenlétet kiegészítve segíthetik a részvételiség és a tájékoztatás kiterjesztését, ráadásul 2023-ban már a technológia is rendelkezésünkre áll ahhoz, hogy akár a hozzászólás, kérdés feltevés is lehetséges legyen online. A közmeghallgatás személyessége alapvetően csak rendkívül indokolt, például az életvédelmet igénylő helyzetekben elengedhető kritérium, de az új szabályozás lehetőséget teremthet annak az értelmezésnek, hogy bővüljön a közmeghallgatás eszköztára.

Az egyetlen jogszerű értelmezése tehát a jogszabály módosításának, ha a hatóságok és önkormányzatok semmilyen módon nem korlátozzák a személyesen jelenlévők létszámát, sőt, az érintettek igényeire reagálva online elérhetőséget is biztosítanak, így szélesítik a részvételi lehetőségeket.

A közmeghallgatás gyakorlati alkalmazása jelenleg is nagyon változatos az ország egyes településein, de van lehetőségünk arra, hogy változást érjünk el ebben. Pécsen például az önkormányzat minden évben tart közmeghallgatást, melyet a honlapján és Facebook-oldalán is előre meghirdet.

Az itteni gyakorlat sajátja azonban, hogy az elmúlt években “tematikussá” vált a közmeghallgatás: a lakosság az önkormányzat honlapján szavazhat arról, hogy mi legyen az esedékes közmeghallgatás kiemelt témája.

Ez a tematizálás visszás lehet, mivel a laikusok számára azt sugallja, hogy csak a megszavazott témáról lehet a közmeghallgatáson kérdezni, miközben nem hangsúlyozza, hogy a kiemelt témán kívül is bármilyen helyi közügyet érintő kérdést és javaslatot is fel lehet tenni ezen a fórumon. Így a közmeghallgatás részvételi funkcióját szűkíti.

Mi ezért közérdekű bejelentéssel fordultunk Pécs polgármesteréhez, felhívtuk a figyelmét a félrevezető tájékoztatásra, és javasoltuk, hogy még a közmeghallgatás előtt tájékoztassa a lakosságot arról, hogy a közmeghallgatáson bármilyen, a helyi közügyeket érintő kérdést feltehetnek és javaslattal élhetnek. A polgármester válaszában azt írta, hogy a közmeghallgatás teljesen szabályos, a hivatalos, kifüggesztett és közzétett meghívóban szerepel “a polgárok és helyi civil szervezetek képviselői által felvetett egyéb közérdekű bejelentések, kérdések, javaslatok” napirend pont. De megfogadta javaslatunkat és Facebook-posztjában kiemelte, hogy a közmeghallgatáson bármilyen pécsi közügyet érintő kérdést és javaslatot megfogalmazhatnak a polgárok a városvezetés felé. Ez megerősíti, hogy Pécsen valóban számítanak a polgárok részvételére és nyitottak a változtatásra.

Fontos, hogy a közigazgatási hatósági eljárásokban is szerepet játszik a közmeghallgatás intézménye: így például a debreceni akkugyár engedélyezése során is köteles volt az engedélyt megadó hatóság közmeghallgatást tartani. Azzal, hogy a jogszabály egy eljárás során közmeghallgatás-tartási kötelezettséget ír elő, lényegében elismeri, hogy vannak olyan, a helyi közösség egésze számára kiemelkedő fontosságú ügyek (például a környezetvédelmi ügyek is), amelyek esetében indokolt, hogy a helyben érintett lakosok feltehessék kérdéseiket.

Amióta Magyarországon a kormány egyre több környezetszennyező, a helyi polgárok érdekeivel ellentétes beruházást hoz létre, az érintett települések lakossága egyre határozottabban lép fel a nélkülük hozott döntésekkel szemben. A tiltakozók szerte az országban tüntetéseket szerveznek, népszavazási kezdeményezéseket nyújtanak be, hallatják hangjukat minden elérhető fórumon. A polgárok véleménynyilvánításában és kiállásában fontos szerepe van a közmeghallgatásoknak, egyre gyakrabban látjuk, például környezetkárosító beruházásokkal kapcsolatban, hogy az érintett lakosok kiválóan használják a helyi részvételiség jogintézményét.

Győrszentivánban tömegek voltak jelen az ottani ipari park tervezett bővítése miatti közmeghallgatáson, Debrecenben botrányba fulladt a CATL akkumulátorgyár engedélyezése tárgyában tartott, rengeteg résztvevőt vonzó közmeghallgatás, Nyíregyházán teltház miatt tömegek rekedtek kint a beruházással kapcsolatos közmeghallgatásról.

Félő, hogy az új szabályozást éppen arra fogják használni a hatóságok, hogy az ilyen típusú véleménykülönbségeket elnyomják, a nyilvánosság számára láthatatlanná tegyék.

Abban az esetben, ha a hatóságok és az önkormányzatok a kormányrendelet rendelkezéseit úgy alkalmazzák, hogy

• a helyben érintettek személyes jelenléte semmilyen formában nem biztosított,

• az állami szervekhez intézett kérdések és javaslatok a résztvevők számára nem átláthatóak,

• ezáltal pedig az állami szervek válaszadási kötelezettsége sem számonkérhető,

az a közmeghallgatás intézményének teljes kiüresedését eredményezné és az érintettek alapvető jogának megsértésével járna. Amennyiben ez bekövetkezik, a helyben érintett közösségeknek azt javasoljuk, hogy forduljanak hozzánk, mi segítünk a szükséges jogi eljárások megindításában és érdekeik érvényesítésében.