Alkotmánybírósághoz fordultunk és mintabeadvánnyal segítjük az igazságtalanul megbírságolt tüntetőket
Az utóbbi években a rendőrség már-már rutinszerűen szab ki soktízezer forintos bírságokat azokra a tüntetőkre, akik egy spontán demonstráció során az úttesten haladnak. A kezdetektől fogva segítjük azokat a polgárokat, akik hasonló helyzetbe kerültek. Most az Alkotmánybírósággal akarjuk kimondatni: nem sért törvényt az, aki egy spontán tüntetésen az úttesten vonul. Tehát senkit nem lehet azért büntetni, mert másokkal együtt, közterületet igénybe véve, békésen fejezi ki a véleményét.
Több sikeres eljárás után azt tapasztaltuk, hogy a bíróságok – bár a pénzbírságokat minden esetben eltörlik, és figyelmeztetésre mérséklik a szankciót – sokszor téves jogi érveléssel állapítják meg a tüntetők felelősségét a KRESZ megsértése miatt. A szinte szóról szóra megegyező bírósági végzések szerint ha egy korábbi, bejelentett és tudomásul vett tüntetést követően a résztvevők egy része spontán továbbvonul a helyszínről, de eközben továbbra is ugyanazért tüntet, akkor az nem tekinthető spontán gyülekezésnek. Így pedig a résztvevők nem jogosultak az úttesten vonulni, mert azzal jogellenesen akadályozzák a forgalmat.
Az ilyen tartalmú bírósági döntések alaptörvény-ellenesek, mivel a bíróság csak azt mérlegelhetné, hogy a továbbvonuló tüntetők közügyben nyilvánítanak-e véleményt. Ha igen, akkor azt spontán demonstrációként kell kezelni, amire kiterjed a gyülekezési jogi védelem. A spontán demonstrációk megtartásának ugyanis nem feltétele az “új cél”,hiszen ez a véleménynyilvánítási szabadság tartalmi alapú korlátozása lenne, ami alaptörvény-ellenes. Ráadásul az új cél felmutatása technikai értelemben sem lehetséges, hiszen a spontán, tehát előzetes szervezés nélkül létrejövő gyűléseknek éppen az a lényege, hogy nincs szervezőjük, aki a célt előre közölné.
Ezért alkotmányjogi panasz-mintát készítettünk, amit a megfelelő adatokkal kitöltve bárki használhat, akinek szabálysértési felelősségét a bíróság a hasonlóan téves érvek mentén állapította meg. Fontos, hogy a benyújtási határidő a bíróság döntésének kézbesítésétől számított 60. (hatvanadik) nap.
Reméljük, hogy az Alkotmánybíróság az évtizedes hazai és nemzetközi gyakorlatnak megfelelően, a polgárok gyülekezési és véleménynyilvánítási szabadságát elősegítő döntést fog hozni az ügyben.
