Kritikus jelentés az ENSZ-től Magyarországról
A múlt héten hozta nyilvánosságra az ENSZ Időszakos jelentését Magyarország emberi jogi helyzetéről. A jelentés az elmúlt négy és fél éves időszakot vizsgálta, és számos kritikát fogalmazott meg Magyarországról.
Korábban készítettünk mi is ajánlást a jelentéshez több szervezettel közösen, és saját anyagunkban is rámutattunk azokra a kormányzati lépésekre, amik a jogállam lebontásában nagy szerepet játszottak. Az ENSZ jelentésében számos kritikánk visszaköszön, ezekről nyújtunk egy rövidebb áttekintést.
A jelentések alapvető struktúrája a legtöbb esetben hasonló: felsorolják azokat a 2011 óta született ENSZ szervek által tett ajánlásokat, amelyek Magyarországot érintően születtek, majd részletezik, hogy ezeket vagy csak részben, vagy egyáltalán nem teljesítette Magyarország. Igaz ez a sokat kritizált gyermekjogi területre, a nőkkel illetve a romákkal szembeni diszkrimináció különböző formáira.
A jelentés tartalmaz rengeteg konkrét kritikát is a vizsgált időszakról: negatívan ír a halálbüntetés bevezetését firtató kormányzati kommunikációról, az Alaptörvényben szereplő diszkriminatív "család" definícióról. A fogyatékos emberek társadalmi integrációjának helyzetét is azon területek közé sorolja, ahol a kormánynak rengeteg tennivalója lenne még.
A jelentés kitér a jogállam lebontását célzó kormányzati intézkedésekre is, hangsúlyosan említve a bíróságok függetlenségének csökkentését, beleértve ebbe az Alkotmánybíróságok jogköreinek csorbítását is. Felrója a gyűlöletbűncselekmények és a családon belüli erőszak elkövetőinek felderítésével kapcsolatban sok esetben tettenérhető hatósági érdektelenséget is.
A menekültek ügyének kezelésével kapcsolatban kiemeli a jelentés a hatóságok aránytalan fegyverhasználatát a menekültekkel szemben, továbbá a munkájukat végző újságírók inzultálását is elítéli.
A teljes jelentést angol nyelven itt olvashatja.
