Megjelent A határ meghúzása c. jelentés
A lelkiismereti szabadság és az egyenlőség olyan alapvető jogok, amelyeket az emberi jogi egyezmények és az egyes országok alkotmányai is részleteznek. „A határ meghúzása – A lelkiismereti szabadság és az egyenlőséghez való jog ütközéseinek kezelése” c. jelentés e jogok három, egymással összefüggő aspektusát vizsgálta: a lelkiismereti szabadság és egyenlőség az LMBT+ személyek viszonylatában; lelkiismereti szabadság és reprodukciós jogok; a viseletben, hajviseletben és más vallási külsőségekben megnyilvánuló lelkiismereti szabadság.
Mi, az International Network of Civil Liberties Organizations (INCLO) tagjai, akik öt kontinensen fáradozunk azon, hogy a megvédjük a polgári szabadságjogokat és az alapvető emberi jogokat, elkötelezettek vagyunk a szabad vallásgyakorlás és a lelkiismereti szabadság biztosítása iránt, amely egy olyan alapvető emberi jog, amelyet értékelni, védeni, őrizni kell. Támogatjuk azokat az erőfeszítéseket és elkötelezettek vagyunk irántuk, amelyek az egyenlő bánásmód előmozdítását célozzák olyan régóta elnyomott társadalmi csoportokkal kapcsolatban, mint a leszbikusok, melegek, biszexuálisak és transzneműek (LMBT+), a nők, valamint az etnikai és vallási kisebbségek.
Szervezeteink az elmúlt években sokszor tapasztalták, hogy a lelkiismereti szabadságot és az egyenlőséget különböző módokon támadják. Számos konkrét témát lehet kiemelni:
• A vallási előírások számos országban olyan módokon épülnek be a hatályos jogba, hogy azok más szabadságjogok, különösen a nők szabadságjogainak de facto sérelmével járnak. Ez leginkább azokban a vallási illetve szokásjogi szabályokban és gyakorlatokban érhető tetten, amelyek a válással, újraházasodással, utódlással, örökösödéssel, és az olyan károsító gyakorlatokkal kapcsolatosak, mint a női nemi szerv megcsonkítása. A valláserkölcs és a szokásjog fogalmait gyakran használják fel a homoszexualitás kriminalizálására is.
• Tanúi vagyunk annak, ahogy a muzulmán hívőket a nemzetbiztonság és a nemek közötti egyenlőség nevében megkülönböztetik; ahogy a vallásos megjelenést, a nyakláncon viselt keresztektől, a fejfedőkön át az orrkarikákig korlátozzák; ahogy a vallásos országokban a nem vallásos embereket diszkriminálják.
• Láthatjuk, hogy vallásos emberek a lelkiismereti szabadságukra hivatkozva megsértik mások egyenlő bánásmódhoz való jogát. Egyes bolttulajdonosok és mások világszerte úgy gondolják, hogy vallásuk nem teszi lehetővé, hogy leszbikus vagy meleg ügyfeleket szolgáljanak ki; kórházak és orvosok hivatkoznak a lelkiismereti szabadságra, amikor megtagadják az abortusz és a fogamzásgátlás biztosítását a nők számára; bizonyos helyeken a férfiakkal nemi életet élő férfiak az esetek túlnyomó részében nem férnek hozzá orvosi ellátáshoz.
• Egyes országokban a vallás nincs elválasztva az államtól, ami tovább bonyolítja a vallási pluralizmussal és egyenlőséggel kapcsolatos kérdéseket.
Szabadságjogi és emberi jogi szervezetekként aggodalommal tölt el bennünket a valláson vagy szokásokon alapuló rítusok szabadságának csorbítása. Mivel nagyra becsüljük a lelkiismeret szabadságát, úgy véljük, hogy az állam csak abban az esetben korlátozhatja azt, ha az szilárd elvi alapokon, a megfelelő bizonyítékokkal alátámasztva történik. Minden olyan esetet, amelyben a kisebbség lelkiismereti szabadságát a többség érdekeire hivatkozva próbálják korlátozni, a legszigorúbb vizsgálatnak kell alávetni. Másfelől, mivel az egyenlőséget is nagyra becsüljük, úgy gondoljuk, hogy a lelkiismereti szabadsággal kapcsolatos igényeket is a lehető legszigorúbb vizsgálatnak kell alávetni azokban az esetekben, amikor azokkal a másoknak okozott kárt próbálják igazolni, mivel úgy érezzük, hogy az egyenlőséghez való jog nem mindig megfelelő súllyal esik latba, amikor efféle igényekkel állítják szembe. Ragaszkodunk ahhoz az alapelvhez, hogy a lelkiismereti szabadság a vallásos meggyőződésünkhöz való jogot fedi, ugyanakkor a lelkiismereti szabadság nem jogosít fel bennünket arra, hogy nézeteinket másokra erőltessük – ideértve mások hátrányos megkülönböztetését, vagy más módon való sérelem okozást. Ez az az alapelv, ami ezt a kiadványt és munkánkat egyaránt áthatja.
Ezek a megfontolások ihlették a „A határ meghúzása – A lelkiismereti szabadság és az egyenlőséghez való jog ütközéseinek kezelése” című kiadványt, ami jónéhány olyan kérdést tárgyal, ami jelenleg is stratégiai pereskedés, nyilvános vita és politikai diskurzus tárgyát képezi. Kezdésként felvázoljuk azt a keretet, aminek szerintünk vezérelnie kell az elemzést, majd pedig három konkrét területet vizsgálunk meg. Ezek a következők: lelkiismereti szabadság és az LMBT+ személyek jogai, lelkiismereti szabadság és reprodukciós jogok, valamint a lelkiismereti szabadságnak a külső megjelenésben való megnyilvánulása. A kulcsfontosságú ügyekből ily módon vett minták vizsgálatával arra törekszünk, hogy olyan alapelveket és ajánlásokat fogalmazzunk meg, amelyek e kérdések szószólóit és a döntéshozókat vezérelhetik a jövőben. Bízunk benne, hogy a jelentés hasznára válik mindazoknak, akik szeretnének e viták alapjog-alapú megoldása irányába továbblépni.
A teljes jelentést magyar nyelven innen töltheti le, angolul pedig innen >> (.pdf)
Az INCLO tizenegy emberi jogi szervezetet fog össze: American Civil Liberties Union, Association for Civil Rights in Israel, Canadian Civil Liberties Association, Centro de Estudios Legales y Sociales (Argentína), Egyptian Initiative for Personal Rights, Human Rights Law Network (India), Társaság a Szabadságjogokért, Irish Council for Civil Liberties, Kenyan Human Rights Commission, Legal Resources Centre (Dél-Afrika), Liberty (Egyesült Királyság). Mindegyik szervezet több területet felölelő tevékenységi körrel rendelkezik, több társadalmi csoportot érintően működik, hazai esetekre összpontosít, és független az államtól. A stratégiai perlés, a törvényhozás befolyásolása, a társadalmi felvilágosítás és a civil szerveződés eszközeinek együttes igénybe vételével mindenki nevében lépünk fel. E szervezetek azért fogtak össze, hogy közösen védjék az alapvető jogokat és szabadságokat.