Tények és tévhitek a civil szervezetek átláthatóságáról
Múlt héten jelent meg a Magyar Közlönyben a Nemzeti Korrupcióellenes Program elfogadásáról szóló kormányhatározat. Eszerint a kormány a civil szervezetek átlátható működése érdekében tanulmányozná a működésüket meghatározó jogszabályi rendelkezések érvényesülését, valamint megvizsgálná a vagyonnyilatkozat megtételére kötelezhető személyi kör szélesítésének lehetőségeit. Erre reagálva 15 civil szervezet nyilatkozatot adott ki.
A nyilatkozat készítőinek célja az volt, hogy cáfolják azokat a híreszteléseket, miszerint ne működnének átláthatóan a civil szervezetek. Leszögezték, hogy ugyanúgy elvárják a kormánytól, hogy átláthatóan működjön, hiszen ez elengedhetetlen a demokratikus berendezkedés keretei között. Emellett azt is elismerték, hogy a politikai nyilvánosságban tevékenykedő szervezeteknek is átláthatóan kell működniük, hogy megőrizhessék hitelességüket a társadalom szemében. Nyilatkozatukban ismertették a civil szervezetek beszámolási kötelezettségeit átfogóan jelenleg is szabályozó törvény legfontosabb elemeit. A már most is komoly előírásokat tartalmazó szabályozás véleményük szerint megteremti az átláthatóság alapjait: ide tartozik az éves beszámoló, a közhasznúsági melléklet, az adományozásról szóló beszámoló, illetve az 1%-os felajánlásokról szóló beszámoló.
A civil szervezetek működése tehát most is átlátható, ellenőrizhető. Ugyanakkor az átláthatóság mindig fokozható, és a nyilatkozat készítői nem zárkóznak el ettől, sőt üdvözlik, ha a kormányzat végre elkötelezi magát az átláthatóság elve mellett. A civil szervezeteknek az eddiginél is átláthatóbb működés érdekében a nyilatkozat konkrét javaslatokat is megjelöl az egyszerűsített beszámolók és a közhasznúsági mellékletek esetében. Ám a nyilatkozat szerzői elutasítják azt, hogy a kormánypárti politikusok kampányt folytatva a független civil társadalom ellen a civil szervezeteket mint átláthatatlanul és ellenőrizhetetlenül működő, gyanús szereplőket mutatják be. Ugyancsak elutasítják a szerzők a sajtóban megszellőztetett olyan demagóg javaslatokat, mint a külföldi támogatásban részesülő szervezetek külön regisztrációját vagy a civil szervezetek vezetőinek vagyonnyilatkozatát.
A kormányhatározat kiadásával egy napon több civil szervezet is megbeszélést folytatott Dr.Latorczai Csaba kiemelt társadalmi ügyekért felelős helyettes államtitkárral. Ekkor a friss kormányhatározat részletei érthetetlen módon nem kerültek szóba. A civil szervezetek számára egyértelművé vált, hogy a helyettes államtitkár úr sajtóban is megjelent állításaival szemben igenis létezik kormányzati kezdeményezés a civil szektor jogszabályi környezetének megváltoztatására.
A nyilatkozat szerzői a K-Monitor, az Ökotárs Alapítvány és a Társaság a Szabadságjogokért. Csatlakozó szervezetek: Civil Kollégium Alapítvány, Cromo Alapítvány, Energiaklub Szakpolitikai Intézet és Módszertani Központ, Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány, Háttér Társaság, Humán Platform, Mérték Médiaelemző Műhely, Magyarországi Európa Társaság, Magyar Helsinki Bizottság, Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda (NEKI), Születésház Egyesület, Védegylet.
A Nemzeti Korrupcióellenes Programról szóló gyorsjelentésünket itt olvashatjátok.
