Végleges az európai ítélet: jogsértő a magyar egyháztörvény
Az Emberi Jogok Európai Bíróságának Nagykamarája elutasította a magyar állam kérését, hogy a Bíróság vizsgálja felül az új egyháztörvénnyel okozott jogsértéseket megállapító áprilisi ítéletét. Ezzel a döntéssel véglegessé vált, hogy Magyarország törvényei sértik a lelkiismeret és a vallás szabadságát, és az államnak ezért kártérítést kell fizetnie a panaszosok részére.
A 2012-ben hatályba lépett egyháztörvény miatt több, státuszától megfosztott egyház fordult a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB), közülük kilencet a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) képviselt. Az EJEB április 8-i ítélete azt állapította meg, hogy az új magyar egyháztörvény sérti a panaszos egyházaknak az Európai Emberi Jogi Egyezményben biztosított gondolat-, lelkiismeret és vallásszabadságát. Az ítélet szerint az egyházi jogállastól való megfosztás aránytalanul korlátozta a panaszosok egyesülési és vallásszabadságát. A magyar állam továbbá megsértette a semlegességre vonatkozó kötelezettségét azzal, hogy vitatható kimenetelű politikai és nem jogi jellegű újraelismerési eljárásra kényszerítette a jogfosztott egyházakat, és azzal is, hogy mind a kormányzattal való együttműködés, mind a hitéleti tevékenységre vonatkozó állami támogatások tekintetében a bevett egyházaktól eltérően kezelte őket. Az EJEB szerint a magyar állam nem tudott olyan nyomós indokkal szolgálni, ami egy demokratikus társadalomban igazolná e jogalkotási lépéseket. (Az ítélet magyarul itt olvasható el.)
Az ítélettel a magyar állam nem értett egyet, és kérte az EJEB Nagykamarájának döntését. Az EJEB ítélete ellen nincs hagyományos értelemben vett jogorvoslat: a bíróság szabadon dönthet arról, hogy befogadja-e a Nagykamara döntésére irányuló kérelmet. A magyar egyháztörvény ügyében azonban az EJEB nem látott arra utaló körülményt, ami az ítélet megváltoztatását indokolhatná. A magyar állam kérelmének elutasításával az EJEB jogsértést megállapító ítélete véglegessé vált. A végleges ítélet közvetlen következménye ebben az esetben az, hogy a kormánynak meg kell egyeznie a panaszos egyházakkal a jogállásukról és a jogsérelemmel okozott káraik megtérítéséről. Ha erre fél éven belül nem kerül sor, akkor az EJEB dönt ezekben a kérdésekben is.
A TASZ emlékeztet arra, hogy az egyháztörvény alaptörvény-ellenességét a magyar Alkotmánybíróság már tavaly megállapította (6/2013. (III. 1.) AB határozat), de a kormány ahelyett, hogy orvosolta volna, a negyedik és az ötödik módosítással az Alaptörvénybe emelte az alapjogsértést. Az EJEB ítéletének fényében így nemcsak az egyháztörvény, hanem az Alaptörvény is sérti az emberi jogi egyezményt. A TASZ szerint ennek a döntésnek végre ki kell józanítania a magyar államot: nem tarthatja fenn tovább a jogsértő állapotot. A panaszosok státuszának helyreállítása és anyagi kártalanítása mellett a magyar államnak mind az Alaptörvényből, mind az egyháztörvényből ki kell küszöbölnie az európai emberi jogi egyezménnyel ellentétes szabályozást. Ha az ország törvényei nem kerülnek összhangba az emberi jogi egyezménnyel sem, akkor az alkotmányellenesség ódiuma mellé a nyílt nemzetközi szerződésszegést is vállalja a magyar állam.
