Az igazság a Tavares-jelentés kapcsán

Május elején hozta nyilvánosságra az Európai Parlament azt a jelentéstervezetet, amelynek elkészítésére még tavaly adott felhatalmazást az EP állampolgári jogokkal foglalkozó bizottságának. A Rui Tavares bizottsági tag által jegyzett tervezet az alapjogokat és a jog uralmát érintő, az utóbbi három évben lezajlott hazai törvényhozási lépésekkel foglalkozik elsősorban, és ennek kapcsán ajánlásokat fogalmaz meg mind az Európai Unió intézményei, mind pedig a magyar kormányzat számára. A jelentéstervezettel kapcsolatban a magyar kormány kifejtette az álláspontját, és részletes megjegyzésekkel is ellátta azt.

 

A Magyar Helsinki Bizottság, a TASZ és a Mérték úgy látja, hogy a magyar kormány megjegyzései több esetben nem felelnek meg a tények tiszteletben tartására vonatkozó, saját maga által támasztott elvárásnak. A három szervezet által készített dokumentum korrigálja és pontosítja a jelentéstervezet tényállításait vitató kormánymegjegyzéseket, ahol azok tévedéseket, hamis állításokat tartalmaznak, vagy félrevezető értelmezését adják a tényeknek. A leginkább korrekcióra szoruló részek az alábbiak:

– a kormány állításával szemben az Alaptörvény kidolgozása és elfogadása a demokratikus legitimáció súlyos hiányától szenvedett,

– az Alaptörvény negyedik módosítását nem az Alkotmánybíróság kérte, mert az tele van olyan rendelkezésekkel, amelyeket az Alkotmánybíróság korábban tartalmi alkotmányellenesség miatt megsemmisített, ez az eljárás pedig összeegyeztethetetlen a Velencei Bizottság sztenderdjeivel is,

– bármennyire tagadja a kormány, az Alkotmánybíróság hatásköreit a kétharmados többség ténylegesen csökkentette,

– a kormány, védekezésével ellentétben, a bírák idő előtti nyugdíjazása nyomán előállt jogsértő állapotot nem hozta helyre, 

– a kormány állításával szemben a demokrácia korlátozásához vezet a kétharmados törvények újraszabályozása, az egyéni képviselői indítványok visszaélésszerű tömeges használata és a Költségvetési Tanács közjogi pozíciója is, 

– a kormány elhallgatja, hogy a kampányhirdetések alaptörvényi szintre emelt szabályai alkotmányellenesek, mert indokolatlanul korlátozzák a demokratikus versenyt és a véleménynyilvánítás szabadságát,

– a sérülékeny kisebbségek védelmére megalkotott szabályok csak látszatintézkedések, mert a hatóságok a rendelkezésre álló jogi eszközöket sem alkalmazzák megfelelően,

– a kormány állításával szemben a lelkiismereti szabadságot súlyosan korlátozó és az Alkotmánybíróság által megsemmisített szabályok továbbra is részei lesznek a magyar jognak, mert továbbra is a Parlament ismeri el az egyházakat önkényesen értelmezhető kritériumok alapján, amivel szemben nincs hatékony jogorvoslat.

 

A jelentéstervezet plenáris vitájára az EP-ben jövő hónapban fog sor kerülni. A három magyar civil szervezet a dokumentumot azért küldte el a parlamenti frakcióknak is, hogy az a vitában háttéranyagként szolgáljon a felszólaló képviselők számára.