Az arcfelismerő rendszer alkalmazása gyűléseken
A rendőrség legalább egy évtizede alkalmazhat arcfelismerő szoftvereket tüntetésekhez (jogi fogalommal: gyűlésekhez) kapcsolódóan, a technológiát azonban sokáig csak az esetleges rendbontók utólagos azonosítására használták. A téma akkor keltette fel igazán a nyilvánosság érdeklődését, amikor a kormány lehetővé tette, hogy a megtiltott gyűlések résztvevőit tömegesen azonosítsák arcfelismeréssel. A módosítás eredetileg a Budapest Pride elfojtására szolgált volna, azonban a tágan értelmezhető szabályok miatt könnyen elképzelhető, hogy más tömegtüntetéseket is megtiltanak.
- Aki tehát olyan gyűlésen vesz részt, amit bármilyen okból megtiltottak, szabálysértést követ el, és a gyülekezőknek ilyenkor számolniuk kell azzal, hogy arcfelismeréssel azonosítják őket.
- Ezen kívül a rendőrség a tudomásul vett gyűlésekről is felvételt készít, és a feltételezett rendbontókat is azonosíthatják arcfelismeréssel.
- A rendőrség bevett gyakorlata az is, hogy amint egy tudomásul vett gyűlés véget ér, KRESZ-szabálysértésért megbüntetik azokat, akik még például éppen az úttesten maradtak. Bár nem tudunk arról, hogy ilyen esetben korábban alkalmaztak volna arcfelismerést, előfordulhat, hogy a jövőben sor kerül rá.
Ebben a tájékoztatóban azokat az alapvető információkat gyűjtjük össze, amiket egy tüntetőnek az arcfelismerésről tudnia érdemes.
Hogyan kell elképzelni az arcfelismerő rendszer alkalmazását gyűléseken?
A rendőrség többféleképpen is készíthet felvételeket a gyűlésről: kamerákkal felszerelt furgonokkal, kézikamerákkal, vagy akár a tüntetés útvonala mentén előre telepített térfigyelő kamerákkal.
A tömeg figyelése során nem történik élő arcképelemzéses azonosítás. Ennek az az oka, hogy az arcképelemzés állóképeken alapul, és mindig csak valamilyen konkrét eljárás – szabálysértési vagy büntetőeljárás, a nemzetbiztonsági szolgálatok vagy az idegenrendészet eljárásai, stb. – keretei között alkalmazható. Ha tehát a rendőrség arcfelismeréssel akar azonosítani valakit a tüntető tömegből, előbb szabálysértési vagy büntetőeljárást kell indítania.
Meg kell jegyezni, hogy a szabálysértési törvény nem egyértelmű abban, hogy hány, helyszíni észleléssel indított szabálysértési eljárást lehet egyesíteni, ami azt jelenti, hogy a rendőrség jogértelmezésétől függően akár már a gyűlés alatt több ezer emberrel szemben is megindítható a szabálysértési eljárás és alkalmazható az állóképes arcfelismerés is. Az ilyen gyakorlat azonban sértené az Európai Unió mesterségesintelligencia-rendeletének a bűnüldözési célú élő biometrikus azonosításra vonatkozó szabályait, ezért álláspontunk szerint a jelenlegi szabályozás uniós jogba ütközik.
MIt csinál a rendőrség az elkészült felvételekkel?
A gyűlésen készült kép- és videóanyagokat a rendőrség jellemzően csak utólag elemzi ki. A felvételeket 30 napig lehet tárolni – a rendőrség ennyi idő alatt dönthet arról, hogy indít-e szabálysértési vagy büntetőeljárást. Ez a határidő egy alkalommal 30 nappal meghosszabbítható. Ha valamilyen eljárás indul, a felvételeket az erre vonatkozó szabályok szerint kezelik tovább a megfelelő szervek (rendőrség, ügyészség, bíróság).
Végig élő arcfelismeréssel követ a rendőrség a gyűlés során?
Nem. Az arcképelemzés állóképeken alapul, és mindig csak valamilyen konkrét eljárás – szabálysértési vagy büntetőeljárás, a nemzetbiztonsági szolgálatok vagy az idegenrendészet eljárásai, stb. – keretei között alkalmazható. Ha tehát a rendőrség arcfelismeréssel akar azonosítani valakit a tüntető tömegből, előbb szabálysértési vagy büntetőeljárást kell indítania ellene. A rendőrség jellemzően csak utólag, a gyűlés után elemzi a felvételeket és ez alapján indít eljárásokat.
Meggyanúsíthatnak kizárólag az arcfelismerő rendszer jelzése alapján?
Pillanatnyilag nincsen olyan jogszabály, amely ezt kifejezetten tiltaná, az ilyen gyakorlat álláspontunk szerint mégis jogellenes lenne. Ez egyértelművé válik, ha együtt olvassuk a mesterséges intelligenciára és a biometrikus adatok kezelésére vonatkozó európai uniós és magyar joganyagot, valamint az alapjogi követelményeket és a büntetőeljárás szabályait.
- Az Európai Unió bűnügyi adatkezelési irányelve [(EU) 2016/680 vagy LED] még emberi felügyelet mellett is tiltja az automatizált döntéshozatalon alapuló döntéseket, ha azok alapja különleges adat (például biometrikus adat). Ez alól kivétel, ha az érintett jogainak, szabadságainak és jogos érdekeinek védelmét megfelelő intézkedések biztosítják (LED 11. cikk (2) bekezdés) – mivel azonban a magyar jog nem rendelkezik ilyenekről kifejezetten az arcfelismerésen alapuló gyanúsítás kapcsán, ez a feltétel nem áll fenn.
- Az Európai Unió mesterségesintelligencia-rendelete [(EU) 2024/1689 vagy AIA] a 26. cikk (10) bekezdésben kimondja, hogy „[b]iztosítani kell, hogy a bűnüldöző hatóságok ne hozhassanak kizárólag a nem valós idejű távoli biometrikus azonosító rendszer által adott eredmény alapján olyan döntést, amely egy személyre nézve kedvezőtlen joghatással jár”. Az AIA e rendelkezése még nem lépett hatályba, ezért nem lehet alkalmazni – de még így is világosan kiolvasható belőle az uniós jogalkotó szándéka, amire az eljáró szerveknek figyelemmel kell lenniük a jogalkalmazás során.
- A büntetőeljárási törvény (2017. évi XC. törvény / Be.) nem tárgyalja külön, hogy az arcfelismerésnek milyen szerepe van a büntetőeljárásban. A Be. Nagykommentárja szerint „elengedhetetlen, hogy a gyanúsított kihallgatását megelőzően a nyomozás a bűncselekmény és az elkövető személyének felderítése útján legalább a kriminalisztika hét alapkérdésére (mi, hol, mikor, hogyan, ki, kivel, miért történt) egzakt válaszokat adjon” (Nagykommentár a 385. §-ról). A Be. szabályaiból is levonható tehát az a következtetés, hogy a gyanúsítás előtt több konkrétumra van szükség a bűncselekmény és a lehetséges gyanúsított közötti kapcsolatról, mint az arcfelismerő szoftver találata. Ezen kívül elmondható, hogy az arcfelismerő rendszer lehetséges pontatlansága miatt önmagában még nem alkalmas a büntetőeljárással járó alapjogkorlátozásra, hanem amellett más nyomozati eszközökkel is meg kell alapozni a terhelttel szembeni gyanút.
- Végezetül az Alaptörvény XXVIII. cikkében garantált tisztességes eljáráshoz való jog is sérül, ha a gyanúsítás nem kellően megalapozott, mert ez önkényes alapjogkorlátozás.
Honnan tudhatom meg, hogy az arcfelismerő rendszer alkalmazásával azonosítottak?
Ha úgy kapsz szabálysértési határozatot vagy idéznek gyanúsítotti kihallgatásra, hogy nem igazoltattak a gyűlésen, gyanakodhatsz az arcfelismerő rendszer használatára. Az arcfelismerés alkalmazása a szabálysértési határozatból vagy a gyanúsítotti idézésből nem feltétlenül derül ki, de ha a szabálysértési eljárásban meghallgatást kérsz, rá tudsz kérdezni, illetve a gyanúsítotti kihallgatás során mint bizonyítékot a rendőrségnek közölnie kell veled.
Mit tegyek, ha tévesen azonosítottak?
Érdemes munkahelyi jelenléti ívre, vagy ha közoktatásban tanulsz, a KRÉTA-rendszer adataira hivatkoznod. De fényképpel, vagy más módon is igazolhatod, hogy nem voltál a bűncselekmény vagy szabálysértés közelében. Mindezek csak olyan ötletek, amik segíthetnek támpontot nyújtani abban, hogy milyen típusú bizonyítékokra gondolj, de ez minden esetben változó lehet.
Másfelől nem neked kell bizonyítanod az ártatlanságodat, hanem az eljáró szervnek a bűnösségedet, amihez az arcfelismerő rendszer találata önmagában nem elég. Az ellened indított eljárást ezért előbb-utóbb mindenképpen megszüntetnék, de ha már a kezdetektől fel tudsz mutatni az ártatlanságodat igazoló dokumentumokat, gyorsabban véget vethetsz a kellemetlen procedúrának.
Honnan tudhatom meg, hogy alkalmaztak már velem szemben arcfelismerést?
Kikérheted, hogy az állami adattárakban szereplő fényképeidet felhasználták-e arcképelemzéses azonosításhoz. Attól függ, hogy melyik szervhez kell fordulnod, hogy melyik adattárban tárolt fényképeddel kapcsolatban érdeklődsz. Az Energiaügyi Minisztérium tájékoztatása szerint a „kérelmet személyiadat- és lakcímnyilvántartás valamint a központi útiokmány-nyilvántartás vonatkozásában az Energiaügyi Minisztériumhoz, a menekültügyi nyilvántartás és az idegenrendészeti résznyilvántartások vonatkozásában az Országos Idegenrendészeti Főigazgatósághoz, a bűnügyi nyilvántartás vonatkozásában pedig a Belügyminisztériumhoz kell benyújtani”.
Megkérdezheted, hogy melyik adattárból, milyen szerv részére, mikor, hány alkalommal továbbították az adataidat, illetve más hasonló, a személyes adataid szempontjából releváns információt kérhetsz. Ehhez beadványmintát is készítettünk, amit itt érsz el.
A kérelmedet bűnüldözési vagy nemzetbiztonsági okból megtagadhatják, ha ezt egy eljárás indokolja. Ilyen esetben a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz vagy bírósághoz fordulhatsz.
Eltakarhatom, befesthetem az arcomat annak érdekében, hogy az arcfelismerő rendszert megzavarjam?
Az arc eltakarása gyűlésen bűncselekmény, ezért ezt semmiképpen se tedd!
Az arcfestés nem tilos, hiszen politikai véleményt is kifejezhet, bár a modernebb arcfelismerő szoftvereket ez nem zavarja meg. Felvehetsz továbbá napszemüveget vagy sapkát is, de ennek a hatásossága is kérdéses.
