A TASZ jogi állásfoglalása szélsőséges szervezetek közelmúltbeli megfélemlítő tevékenységei kapcsán
A Társaság a Szabadságjogokért álláspontja szerint egy jogállamban nem elfogadható, hogy a cigány kisebbség ellen rendszeres és erőteljes gyűlöletkeltést folytató szervezetek, csoportok a bűnmegelőzés és rendfenntartás szerepében tetszelegve településeket szálljanak meg, és ott napokon, heteken át egyenruhákba öltözött tagjaik megfélemlítsék a roma lakosságot.
Megítélésünk szerint a gyöngyöspatai események idején hatályos jogszabályok alapján a kezdetektől fogva fel lehetett és kellett volna lépni ezen személyekkel és csoportokkal szemben.
Olvassa el jogi állásfoglalásunkat a témában!
A TASZ szerint a hatékony jogalkalmazói (elsősorban rendőri) munka hiánya hozzájárult a gyöngyöspatai helyzet eszkalálódásához és azt semmilyen jogalkotás nem tudja se helyrehozni, se pótolni. Beszédes, hogy a Gyöngyösi Rendőrkapitányságtól kikért adatok alapján a gyöngyöspatai történések kapcsán a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület tagjai ellen egyáltalán nem, a Véderő tagjai ellen pedig összesen 16 esetben indított a helyi rendőrség szabálysértési eljárást, ebből 8 esetben személyazonosság igazolásának megtagadása miatt, 8 személy ellen garázdaság miatt. Büntetőeljárás mindösszesen egy ügyben indult hivatalból a gyöngyösi rendőrségen, feltehetően a Betyársereghez tartozó személyek ellen.
Álláspontunk szerint egy adott társadalmi jelenségre reagáló ám megfontolt jogalkotás indokolt lehet, így szükségesnek mutatkozik bizonyos jogszabályok, mint például a polgárőrségről szóló törvény módosítása. Hangsúlyozni szeretnénk ugyanakkor, hogy nem értünk egyet a statáriális jellegű jogalkotással: különösen büntető- illetve szabálysértési jogszabályok módosítását, új tényállások beiktatását megelőzően elengedhetetlen a részletes szakmai vita. Annak ellenére, hogy a gyűlölet-bűncselekmények körének kiszélesítését és a jogellenes polgárőr tevékenység szankcionálását a TASZ üdvözli, a kormány által javasolt és már hatályba is léptetett tényállások alapos szakmai előkészítésére éppen a jogalkalmazás későbbi hatékonnyá tétele érdekében lett volna szükség. A közösség tagja elleni erőszak új tényállása kapcsán például fennáll a veszélye, hogy a jogalkalmazók, a Btk. 174/B.§ (1)-hez hasonlóan, tévesen éppen olyan csoportok védelmére alkalmazzák majd azt, akik az előítélettel sújtott kisebbségeket rendszeresen megfélemlítik. Ezt a jogalkalmazói bizonytalanságot megfelelő jogalkotással ki lehetett volna küszöbölni.
Újabb jogi állásfoglalásunkban részletesen elemezzük a véleménynyilvánítás szabadságának korlátait mind gyülekezés, mind egyéni vagy csoportos, gyülekezésnek nem minősülő magatartások esetén. Állásfoglalásunkban a Magyar Gárdát feloszlató bírói ítéletekből és alkotmánybírósági határozatokból levezetve kimondjuk, hogy a 2011. március 6-i gyöngyöspatai Jobbik demonstrációt a rendőrségnek fel kellett volna oszlatnia.
Kiegészítve a gyöngyöspatai helyzetre reagáló, 2011. március 18. napján nyilvánosságra hozott állásfoglalásunkat, anyagunkban sorra vesszük azokat a büntető- és szabálysértési tényállásokat, amelyek alapján álláspontunk szerint fel kellett volna lépni az álpolgárőrök és kiképzőtáborosok ellen.
Végül elemezzük azt is, hogy a polgárőrségről szóló hatályos szabályozás alapján miért volt jogellenes a különböző szervezetek „járőrözése”, és javaslatokat fogalmazunk meg a jogalkotó felé a törvény módosítására a hatékonyabb jogalkalmazás érdekében.
