Az EU ajánlásainak túlnyomó többségét a tagállamok figyelmen kívül hagyják

• A „lebontók” – Bulgária, Horvátország, Olaszország és Szlovákia kormánya – következetesen és szándékosan gyengítik a jogállamiságot, Magyarország pedig a legagresszívebbként emelkedik ki közülük 
• A fékek és ellensúlyok rendszere széles körben szorul vissza az EU-ban

A Liberties 2026-os jogállamisági jelentése, mely az elmúlt év legjelentősebb jogsértéseit vizsgálta az igazságszolgáltatás, a korrupció, a médiaszabadság és a hatalmi ágak közötti egyensúly terén,megállapította, hogy a jogállamiság terén a stagnálás a legjellemzőbb, és a tagállamok között nagyon csekély előrelépés tapasztalható. A jelentés megállapítja, hogy a jogállamiság hanyatlásának kezelésére szolgáló európai uniós mechanizmusok nagyrészt hatástalanok, mivel az Európai Bizottság négy éve tartó ajánlásai ellenére a legtöbb tagállam nem tudta az iránymutatásokat konkrét cselekvéssé alakítani.

A 2020 óta hetedik alkalommal kiadott jelentés, amelyet a Civil Liberties Union for Europe (Európai Szabadságjogi Unió, Liberties) koordinál, a szabadságjogok érvényesülésének legátfogóbb független értékelését nyújtja. A jelentés megállapításai közvetlenül hozzájárulnak az Európai Bizottság jogállamisági monitoring-ciklusához, amelynek keretében az együttműködő szervezetek az éves országlátogatások során helyi betekintést nyújtanak.

A több mint 800 oldalas jelentés, mely 22 EU-tagállamból 40 emberi jogi szervezet  együttműködésével készült, kiemeli a jogállamiság súlyos, szándékos erózióját öt országban – Bulgáriában, Horvátországban, Magyarországon, Olaszországban és Szlovákiában – és rámutat arra, hogy még a történelmileg erős demokráciák, köztük Belgium, Dánia, Franciaország, Németország és Svédország is visszaesést mutat.

„Amikor 2020-ban bevezették az Európai Bizottság jogállamisági jelentését, olyan megelőző eszköznek szánták, amely konkrét cselekvésre ösztönöz, mielőtt a problémák meggyökeresednének. Hét évvel később megállapításaink nemcsak a visszaesést, hanem a jogállamiság aláásására irányuló folyamatos, szándékos erőfeszítéseket is kiemelik. A javaslatok ismételgetése érdemi nyomon követés nélkül nem fogja megfordítani ezt a tendenciát” – mondta Ilina Neshikj, a Liberties ügyvezető igazgatója. A Liberties jelentése megállapította, hogy 2025-ben a Bizottság összes ajánlásának 93%-a az előző években tett ajánlások megismétlése volt, gyakran a szövegezés megváltoztatása nélkül, míg az új ajánlások száma 2024-hez képest a felére csökkent. A Liberties által értékelt 100 ajánlás közül 61 esetében nem történt előrelépés, további 13 esetében pedig visszalépés tapasztalható.  

Főbb megállapítások a témák szerint 

• Fékek és ellensúlyok: Ez a pillér mutatta a legnagyobb visszaesést 2025-ben, és az általános előrelépés is itt volt a legcsekélyebb. A legszembetűnőbb a békés tüntetéshez való joggal kapcsolatos ajánlások hiánya, annak ellenére, hogy szinte minden tagállamban aggodalmak merültek fel, többek között a visszalépést jelentő jogszabályok és a tiltott tüntetéseken való részvételért kiszabott szigorú büntetések miatt (a Pride Magyarországon, a biztonsági rendelet Olaszországban). 
• Igazságszolgáltatás: Ezen a területen az előrelépés általános hiánya figyelhető meg. A bíróságok és az emberi jogi intézmények felé egyre kritikusabbá vagy ellenségesebbé váló politikai diskurzus kialakuló tendenciája veszélyezteti a közvélemény bizalmát a bírósági intézményekben, és gyengíti a jogállamiság normatív alapjait az egész EU-ban. 
• Korrupcióellenes küzdelem: Általános stagnálás tapasztalható, az EU tagállamaiban továbbra is fennállnak strukturális gyengeségek. A legtöbb függőben lévő ajánlás 2022-ből származik, ami arra utal, hogy a régóta fennálló problémák – köztük olyan kritikus területek, mint a lobbizás szabályozása és a magas szintű korrupció elleni szabályok végrehajtása – továbbra is megoldatlanok. 
• Médiahelyzet és a sajtószabadság: Csak néhány tagállamban történt mérhető javulás, míg a legtöbb országban stagnálás vagy visszaesés tapasztalható. Bulgária, Horvátország, Olaszország, Szlovákia és Hollandia arról számolt be, hogy megnőtt az újságírók elleni zaklatások és fizikai támadások száma. Szlovákiában politikusok és támogatóik több mint 500 gyűlöletkeltő vagy rágalmazó politikai hirdetést tettek közzé a közösségi médiában, amelyek gyakran konkrét újságírókat vettek célba.

Az országkategóriákra vonatkozó legfontosabb megállapítások az alábbiakban következnek 

• A „lebontók” azok a kormányok, amelyek következetesen és szándékosan gyengítik a jogállamiságot a legtöbb területen. 2025-ben ebbe a csoportba tartoznak Bulgária, Horvátország, Magyarország, Olaszország és Szlovákia kormányai. Szlovákia és Bulgária minden dimenzióban visszaesést mutat. Magyarország sok szempontból továbbra is külön kategóriát képvisel, változatlanul egyre regresszívebb törvényeket és politikákat követ, a változás jele nélkül. 
• A „lecsúszók” azok az országok, ahol a demokratikus normák bizonyos területeken romlanak, anélkül, hogy ez világos politikai stratégia része lenne. Ebbe a csoportba tartoznak Belgium, Dánia, Franciaország, Németország, Málta – amely korábban a „stagnálók” közé tartozott – és Svédország. 
• A „stagnáló” országok azok, ahol a jogállamisági feltételek nem javulnak, de nem is romlanak jelentősen. Észtország, Görögország, Írország, Litvánia, Hollandia, Románia és Spanyolország nagyrészt ebbe a kategóriába tartozik. Idén Csehország is csatlakozott ehhez a csoporthoz, miután visszacsúszott a korábbi „szorgalmas” státuszából. Lengyelországban a kormány megpróbálta helyreállítani a jogállamiság kulcsfontosságú elemeit, azonban az eddigi korlátozott előrelépés azt mutatja, milyen kihívást jelentő és törékeny feladat lehet a veszélybe került intézményi függetlenség helyreállítása. 
• A „szorgalmasak” azok a kormányok, amelyek aktívan törekednek a jogállamisági normák érdemi javítására. Összességében kevesebb ország mutat pozitív változást az előző évekhez képest. Lettország volt az egyetlen ország, amelyet ebbe a kategóriába soroltak. 

„2025 folyamán riasztó módon az uniós intézményeknél is tapasztalható volt a tagállamokban jelen lévő problémák nagy része: normalizálták a rendkívüli, gyorsított jogalkotási eljárások alkalmazását, visszavonták az alapvető jogok védelmét biztosító legfontosabb intézkedéseket, és összehangolt kampányt indítottak a felügyeleti szervek ellen. Amikor az intézmények nem alkalmazzák és nem védik következetesen az alapvető jogokat, azzal aláássák az EU és az uniós jogállamisági jelentések hitelességét” – mondta Kersty McCourt, a Liberties vezető érdekképviseleti tanácsadója.

Az országos jelentéseket a következő helyi jogvédő szervezetek készítették:

Belgian League of Human Rights (Belgium), Bulgarian Helsinki Committee, Anti-Corruption Fund, Association of European Journalists – Bulgaria, (Bulgaria), Centre for Peace Studies (Croatia), the League of Human Rights (Czech Republic), Nyt Europe (Denmark), Estonian Human Rights Center (Estonia), VoxPublic (France), the Society for Civil Rights (GFF), LobbyControl (Germany), Inter Alia (Greece), the Hungarian Civil Liberties Union (Hungary), the Irish Council for Civil Liberties (Ireland), Associazione Antigone, Italian Coalition for Civil Liberties and Rights (CILD), Osservatorio Balcani e Caucaso Transeuropa, StraLi (Italy), Latvian Center for Human Rights (Latvia), Human Rights Monitoring Institute (Lithuania), the Daphne Caruana Galizia Foundation (Malta), Nederlands Juristen Comité voor de Mensenrechten (NJCM), PILP, Netherlands Helsinki Committee, Free Press Unlimited, Transparency International Netherlands, RNW Media (Netherlands), the Helsinki Foundation for Human Rights (Poland), APADOR-CH (Romania), VIA IURIS (Slovakia), the Peace Institute (Slovenia), Xnet (Spain), Civil Rights Defenders, International Commission of Jurists (Sweden). (A nem tag partner szervezeteket dőlt betűvel jelöltük.) 

A Libertiesről 

A Civil Liberties Union for Europe (Liberties) egy berlini székhelyű polgári jogi szervezet, amelynek 24 tagszervezete van az EU-szerte, és amely emberi és digitális jogi kérdésekkel foglalkozik, többek között a jogállamisággal, a média szabadságával, a SLAPP-pel, a magánélet védelmével, a célzott politikai reklámokkal, a mesterséges intelligenciával és a tömeges megfigyeléssel. 

A Liberties következő, az egész EU-ra kiterjedő jelentése a média szabadságáról 2026 áprilisában jelenik meg.