A kormány tervezete nem nyújt érdemi védelmet a közéleti részvételtől elrettentő perek ellen

Csak azért, mert valaki közügyekről beszél vagy tudósít, éveken át tartó, rendkívül költséges és kimerítő jogi eljárások célpontjává válhat. Nem ritka, hogy ugyanazért a cikkért vagy megszólalásért egyszerre több olyan eljárás is indul, amelynek célja nem egy valódi jogsérelem orvoslása, hanem a közügyekben megszólalók elhallgattatása. Ezeket a visszaélésszerű eljárásokat nevezzük SLAPP-nek (Strategic Lawsuits Against Public Participation, vagyis a közéleti részvétellel szembeni stratégiai perek).

Az Európai Unió már évekkel ezelőtt felismerte a SLAPP-ek jelentette veszélyt, és kötelezte a tagállamokat, hogy biztosítsanak hatékony védelmet az ilyen eljárások célpontjai számára. Magyarország azonban 2026. május 7-ig nem ültette át az irányelvet, ezért az Európai Bizottság idén júliusban kötelezettségszegési eljárást indított. Az új kormány nekilátott a mulasztás pótlásának, és közzétette az irányelv végrehajtását szolgáló jogszabály-módosítások tervezetét. Ez ugyan fontos előrelépés, a tervezet ugyanakkor azt mutatja, hogy a kormány fő szándéka a kötelezettségszegési eljárás lezárása, nem pedig a Magyarországon is jelenlévő SLAPP-jelenség érdemi kezelése. Ezt mutatja az is, hogy a kormány mindössze öt munkanapot hagyott a szóban forgó tervezet véleményezésére a nyár közepén.

A TASZ évek óta nyújt jogi segítséget olyan újságíróknak, szerkesztőségeknek és közügyekben aktív szervezeteknek, amelyeket ilyen eljárásokkal próbálnak cenzúrázni. Ennek részeként képviseli a Forbes szerkesztőségét is a Hell Energy tulajdonosai által indított, összesen több mint harminc eljárásban. A Barabás testvérek a TASZ-t is beperelték, miután a szervezet beszámolt a Forbes elleni jogi hadjáratukról: Barabásék egyetlen keresetlevélben 71 különböző állítást támadtak, és bár a bíróság végül teljes egészében megalapozatlannak találta a keresetüket, a jogvédőknek első- és másodfokon is végig kellett védekezniük a pert.

A választási kampány kezdete előtt pedig Orbán Viktor apja, Orbán Győző próbálta meg a hatvanpusztai birtokkal kapcsolatos tudósításokat elfojtani azzal, hogy adatvédelmi hatósági eljárásokat kezdeményezett a birtokról készült légi felvételek nyilvánosságra hozatala miatt Hadházy Ákossal és számos szerkesztőséggel szemben, amelyek közül a Gulyáságyú Médiának a TASZ nyújtott jogi segítséget. Azt, hogy ezek az eljárások nem tényleges jogvédelemről szóltak, jól mutatja, hogy a választási vereség után Orbán Győző maga kérte az eljárások megszüntetését a hatóságtól.

A TASZ szerint az uniós irányelv átültetése nem pusztán jogharmonizációs feladat, hanem alkalom arra, hogy a kormány végre megteremtse azt a jogi környezetet, amely nem engedi, hogy a gazdasági vagy politikai erőfölényben lévők a jogvédelmi eljárásokat a közéleti viták elfojtására használják.

A kormány által véleményezésre bocsátott tervezet viszont a lehető legszűkebbre szabja a SLAPP-eljárásokkal szembeni jogvédelmet: kizárólag a több országot is érintő, polgári jogi ügyekre terjed ki, az itthoni SLAPP-jellegű eljárások azonban nem ilyenek. Maga az Európai Bizottság is kifejezetten bátorítja a tagállamokat, hogy a belföldi ügyekre is terjesszék ki ezt a védelmet (az unió maga ezt hatásköri korlátokból adódóan nem tehette meg). Kezelni kellene azokat a visszaéléseket is, amelyeket közigazgatási vagy büntetőjogi eszközökkel valósítanak meg, és választ kell adni a többszörös és összehangolt eljárásokban megnyilvánuló SLAPP-jelenségre is.

A TASZ ezzel az álláspontjával nincs egyedül: nemzetközi sajtószabadság- és jogvédő szervezetek egész sora kéri most a kormánytól, hogy a jelenlegi tervezetet dolgozza át és civilekkel egyeztetve alkosson hatékony szabályozást a SLAPP eljárásokkal szemben.