Beleegyezésünk nélkül nem gyűjthető adat a politikai nézeteinkről
A rendszerváltás egyik fontos vívmánya, hogy sem az állam, sem pártok vagy más szervezetek nem gyűjthetnek adatokat a politikai meggyőződésünkről a tudtunk nélkül. Olvassa el a TASZ álláspontját arról, kezelheti-e egy párt az emberek pártállásával kapcsolatos adatokat!
Gyűjthető-e jogszerűen pártállásra, politikai véleményre vonatkozó adat?
Igen, de nagyon szigorú feltételek mellett. A személyes adatok védelméről és közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény (Avtv.) különleges személyes adatok között helyezi el a politikai véleményre és pártállásra vonatkozó információkat. Különleges személyes adat kizárólag törvény felhatalmazása vagy az érintett adatalany írásos hozzájárulása alapján kezelhető. Törvényi felhatalmazás nincsen, ezért kizárólag az érintett beleegyezése alapján képzelhető el pártpreferenciára vonatkozó adatbázis működtetése. Hozzájárulás esetében fontos követelmény az önkéntesség és a tájékozottság: az érintettel közölni kell azt, hogy milyen adatait, milyen célból fogják kezelni. A közölt céllal ellentétesen nem használhatóak fel az információk. Amennyiben a politikai véleményre, pártállásra vonatkozó személyes adatokat kezelő szerv igazolni tudja, hogy az érintett írásban hozzájárult az adatkezeléshez és a céltól eltérően nem használták fel, az így megszerzett információkat, akkor jogszerű az adatbázis létrehozása.
Életszerűtlen, de nem kizárt, hogy egy párt a rivális párt szavazóinak a hozzájárulását megszerezve tárolja az adatokat. A jogszerűséget legegyszerűbben az írásbeli hozzájáruló nyilatkozatokkal lehet igazolni.
Milyen jogkövetkezményei lehetnek a jogszerűtlen adatkezelésnek?
A büntető törvénykönyv „visszaélés személy adattal” tényállása szankcionálja, ha valaki a személyes adatokra vonatkozó törvényi rendelkezéseket megsértve jogosultatlanul vagy céltól eltérően adatot kezel. A büntetőjogi szankció azonban csak akkor alkalmazható, ha jelentős érdeksérelmet eredményez a jogszerűtlen adatkezelés. Az érdeksérelem bekövetkezhet a sértett anyagi, társadalmi, családi helyzetébe egyaránt. Fontos hangsúlyozni, hogy az érdeksérelem és a jogszerűtlen adatkezelés közötti összefüggés egyértelműen kimutatható kell legyen.
A polgári jog esetében nem érvényesülnek a büntetőjoghoz hasonló szigorú követelmények: önmagában a jogszerűtlen adatkezelés megalapozza, hogy bírósághoz forduljon az érintett. Kérheti az adatkezeléstől való eltiltást, elégtétel szolgáltatását vagy egyszerűen annak megállapítását, hogy törvénysértés történt. A kártérítés szabályai szerint követelhető a keletkezett károk megtérítése, nem vagyoni hátrány esetében is.
