Soronkívüliség a közérdekű adatigényléssel kapcsolatos perekben
A TASZ, a Védegylet és az Energia Klub levélben fordult Lomnici Zoltánhoz, a Legfelsőbb Bíróság elnökéhez, kifogásolva a Paksi Atomerőműnek a 2. számú blokkjának meghibásodásával kapcsolatos bírósági eljárások lassúságát.
Sajnálatos, hogy a bíróságok nem lépnek fel kellő határozottsággal az adatigényléseket megtagadó állami szervekkel szemben, amelyek nem riadnak vissza a perelhúzástól sem. A bíróságok meglehetősen elnézőek a bizonyítási indítványok megtételét többszöri felszólításra is elmulasztó alperesekkel szemben, holott az adatvédelmi törvény értelmében az adatigénylés teljesítését megtagadó szervnek kell bizonyítania, hogy az általa kezelt adat nem minősül közérdekűnek vagy más okból nem nyilvános. Az eset nem egyedülálló: a BRFK ellen indított perünkben a keresetlevél 2004. november 29-én érkezett meg a bíróságra, amelynek végül 2005. december 5-re sikerült kitűznie az első tárgyalást.
A levél szövege:
Tisztelt Elnök Úr!
Az Energia Klub, az E-misszió Egyesület, a Greenpeace Magyarország, a Habeas Corpus Munkacsoport, a Társaság a Szabadságjogokért, a Védegylet és a Zöld Fiatalok 2004. szeptember 29-én keresetet terjesztett elő a Fővárosi Bíróságnál az Országos Atomenergia Hivatal Nukleáris Biztonsági Igazgatósága (OAH NBI) ellen a Paksi Atomerőmű 2. számú blokkja, újraindítására vonatkozó engedélykérelem (mellékletei) – mint közérdekű adat – kiadása iránt (első per).
Az Energia Klub 2005. április 29. napján keresetet terjesztett elő a Fővárosi Bíróságnál az OAH NBI ellen a Paksi Atomerőmű 2. számú blokkjában 2003-ban történt üzemzavar kárelhárítására vonatkozó, a Paksi Atomerőmű Rt. által benyújtott engedélykérelem – mint közérdekű adat – közlése iránt (második per).
A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. tv. 21.§ (6) bekezdés értelmében, ezekben az ügyekben a bíróságnak soron kívül kell eljárnia. A soronkívüliség az információszabadság, – mint alkotmányos alapjog – érvényesülésének garanciája.
Az első perben az eljáró bíróság először 2005. március 30. napjára – tehát a keresetlevél benyújtásától számított hat hónapon túl – tűzte ki az első tárgyalást, majd – az öt hónapon belüli – február 25. napjára hozta előre. A Pp. 125.§ (3) bekezdése értelmében, a nem soron kívüli ügyekben is az első tárgyalási napot a keresetlevél benyújtásától számított négy hónapon belül meg kell tartani. A perben született első fokú ítéletet a Fővárosi Ítélőtábla hatályon kívül helyezte és az első fokú bíróságot azzal utasította új eljárásra, hogy végzésében megállapította az alperest terhelő bizonyítási kötelezettség tartalmát.
A másodfokú végzés 2005. szeptember 8. napján kelt, de csak 2006. március 27. napján kaptuk kézhez. Az alperes sem a másodfokú végzés kézhezvételét követően, sem pedig a megismételt eljárásban a 2006. július 12. napján tartott első tárgyaláson nem terjesztetett elő bizonyítási indítványt. Az eljáró bíróság végül az alperes 2006. szeptember 25. napján késedelmesen és hiányosan előterjesztett bizonyítási indítványának eleget tett. A szakértői bizonyításra tekintettel a 2006. december 8. napjára kitűzött újabb határnapot 2007. március 7. napjára halasztotta el.
A második perben 2006. április 20. napján a Fővárosi Ítélőtábla az első fokú ítéletet ugyancsak hatályon kívül helyezte. A megismételt eljárásban az első tárgyalásra 2006. szeptember 27. napján került sor, ahol az eljáró bíróság 2006. október 25. napjára tűzött ki újabb határnapot. Az újabb határnapon a bíróság folyosóján a megjelent feleket arról tájékoztatták, hogy a tárgyalás a bíró betegsége miatt elmarad. A tárgyalás elhalasztásáról és az új határnap kitűzéséről az azóta eltelt hatvan nap alatt a felperes hivatalos értesítést nem kapott.
Tisztelt Elnök Úr! Az első perben az újraindítással összefüggésben lévő információkra lennénk kíváncsiak, miközben az újraindítás megtörtént. A második perben a kárelhárítással összefüggő információkat szeretnénk megismerni, de félő, hogy kárelhárítási folyamat még a megismételt első eljárás lezárása előtt befejeződik. A soronkívüliség az információszabadság érvényesülésének – jelen esetben a jövő nemzedékek sorsát érintő környezeti információk kellő időben való megismerésének – alkotmányos garanciája. Sajnálattal állapítjuk meg, hogy jelen perekben a bírói szervezet a garanciális szabályoknak nem képes érvényt szerezni, s az ügyek az általános gyakorlathoz képest is jelentős késedelmet szenvednek.
Budapest, 2006. december 17.
Ámon Ada – Energia Klub
Földes Ádám – Társaság a Szabadságjogokért
Jávor Benedek – Védegylet
