Adatmegőrzés – sokadszor
Alkotmányjogi panaszban támadtuk meg az elektronikus hírközlési törvény adatmegőrzési szabályait. Ezek azok a szabályok, amelyek alapján a telekommunikációs szolgáltatók kötelesek minden forgalmi adatot megőrizni arra az esetre, hátha valamilyen bűnüldözési célra később hasznos lesz.
Korábban is megtettük már, amikor absztrakt utólagos normakontroll-eljárást még kezdeményezhettünk, de mivel megváltozott az Alkotmánybíróság hatáskörére vonatkozó szabályozás, ez az indítványunk a szemétkosárban landolt. Aztán pert indítottunk a Telenor ellen, és a perben rávettük a bíróságot arra, hogy konkrét normakontroll eljárásban támadja meg az adatmegőrzési szabályokat. A bíróságon sikerrel jártunk , de az Alkotmánybíróság érdemben nem foglalkozott a bíróság indítványával, mert az – szerinte – rossz szabályt támadott. Aztán a pert elvesztettük első- és másodfokon, és most megnyílt a lehetősége annak, hogy alkotmányjogi panasszal éljünk. Közben az adatmegőrzési irányelvet az Európai Bíróság érvénytelennek nyilvánította, és az irányelvet átültető nemzeti szabályokat már számos európai állam alkotmánybírósága, illetve megfelelő bírói fóruma megsemmisítette – részben az adatmegőrzési irányelv érvénytelenségét megállapító európai bírósági ítélet megszületését megelőzően, részben azt követően. Alkotmányellenesnek találtatott a szabályozás Ausztriában, Belgiumban, Bulgáriában (először 2008-ban, majd 2015-ben), Cipruson, a Cseh Köztársaságban, Írországban, Németországban, Romániában, Szlovéniában, Szlovákiában, az Egyesült Királyságban, Hollandiában pedig a törvény alkalmazását felfüggesztették. Számos további európai országban folyamatban van a törvény alkotmányossági felülvizsgálata. A magyar jogrendszer tehát jelentős lemaradásban van. Indítványunkkal reményeink szerint végső csapást mérünk az adatmegőrzés magyar szabályaira.
A törvény ugyanis nem tartalmaz az Alaptörvényben biztosított alapvető jog korlátozásának terjedelmét és a jog érvényesülésének garanciáit szabályozó egyértelmű és pontos szabályokat. Ebből pedig az következik, hogy a támadott rendelkezéssel megvalósuló alapjog-korlátozás esetében nem biztosított, hogy az a feltétlenül szükséges mértékre korlátozódjon, illetve arányos legyen. Emiatt a korlátozás alaptörvény-ellenes, az Alkotmánybíróságnak pedig az ilyen szabályokat meg kell semmisítenie.
Az alkotmányjogi panasz innen tölthető le.
Korábban az ügyről itt írtunk bővebben.
