176 millió forintot fizethetünk a kormány egyháztörvénye miatt

Az Emberi Jogok Európai Bírósága az egyháztörvény kapcsán mai döntésével 554 800 euro, azaz 176 millió forint kár- és költségtérítésre kötelezte a magyar államot. A kormány 2011 óta számtalan figyelmeztetést kapott hazai és nemzetközi szereplőktől, így ennek az elképesztő összegnek a kifizetése csak a kormány ostoba csökönyösségének az eredménye. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) arra kéri az állampolgárokat, hogy követeljék ki a kormányzattól az egyháztörvény és az Alaptörvény helyes módosítását, így vegyék elejét egy újabb - az adófizetőket terhelő - értelmetlen kifizetésnek!

A mai döntés értelmében a magyar állam 176 millió forintra rúgó kár- és költségtérítést köteles fizetni annak a kilenc egyháznak, amelyeket az Alaptörvény és az egyháztörvény bevezetésével kiforgatott jogaikból. Az egyik egyház (a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség) tekintetében a döntést későbbre halasztotta, így ott még további marasztalások lehetségesek. A jogsértést az EJEB már két éve megállapította, most már csak arról döntött, hogy mennyi kártérítést kell ezért fizetnünk. A teljes összegből másfél milliárdot egyezségek keretében, még magától fizetett ki tavaly a kormány, így az EJEB mai ítélete azon egyházakkal kapcsolatos kártérítésről szól, amelyekkel nem sikerült a kormánynak egyezséget kötnie.

A kártérítés összegének megállapításakor az EJEB a 2012. január 1. és 2015. szeptember 15. között eltelt időt vette figyelembe. Mivel a jogsértés megállapítása már 2014-ben véglegessé vált, az azóta eltelt időre vonatkozóan is kártérítést kell fizetni. Sőt, a jogsértés folyamatos, hiszen jelenleg is az inkriminált törvény van hatályban. Mindaddig újabb kártérítésekkel kell tehát számolni, amíg az egyháztörvényt, és vele együtt az Alaptörvényt nem módosítja a kormány az európai normáknak megfelelően, amelyek a strasbourgi ítéletben is megjelennek. Idén tavasszal a TASZ kampányt indított annak érdekében, hogy felhívja a figyelmet erre a botrányos helyzetre.

Magyarországnak eddig jó oka volt arra, hogy büszke legyen a lelkiismereti szabadság biztosításában játszott történelmi szerepére. A lelkiismereti szabadság és a vallási türelem törvényét a világon először a tordai országgyűlés hirdette ki 1568-ban a, az 1848-as forradalom 12. pontjának negyedik követelése volt a törvény előtti egyenlőség vallási tekintetben. Ezt a követelést másfél évszázad alapvetően jogkiterjesztő fejlődése nyomán végül a rendszerváltás egyháztörvénye gyakorlatilag valóra is váltotta.

A strasbourgi bíróság mai döntése is arra emlékeztet, hogy a magyar egyházszabályozás az ország szégyene. Mivel a kormányzat láthatóan nem azon igyekszik, hogy stabil és jogszerű állapotot teremtsen, a mi dolgunk, hogy fellépjünk. Arra kérünk minden állampolgárt, hogy írja alá a miniszterelnöknek szóló petíciónkat, követelje az Alaptörvény és az egyháztörvény helyes módosítását!

A jogfosztott egyházak képviseletét a TASZ nevében dr. Baltay Levente ügyvéd látta el.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Globális fejlemények a lelkiismereti szabadság és egyenlő bánásmód területén IV.

Örömmel osztjuk meg veletek az International Network of Civil Liberties Organizations (INCLO) által megjelentetett Globális fejlemények a lelkiismereti szabadság és egyenlő bánásmód területén című hírlevél negyedik számát. Ebben a kiadványban az aktuális nemzetközi fejleményekről kívánunk hírt adni, köztük olyan bírósági ügyekről és jogalkotási lépésekről, amelyek a lelkiismereti szabadság vagy az egyenlő bánásmód területét, esetleg mindkettőt érintik.

Életbe lép az egyháztörvény módosítása, emiatt újabb perek várhatóak

Ma lép hatályba az egyháztörvény átfogó módosítása, aminek elvileg az eddigi jogsértő szabályozást kellene helyrehoznia. Azonban az új törvény egy olyan egyházszabályozást vezet be, ami továbbra is súlyosan csorbítja a vallásszabadságot, az egyházak egyenlőségét és az állam semlegességét.

A TASZ álláspontja az egyháztörvényről

A lelkiismereti és vallásszabadság súlyos korlátozását jelenti a kormánypártok T/3507 törvényjavaslata.