176 millió forintot fizethetünk a kormány egyháztörvénye miatt

Az Emberi Jogok Európai Bírósága az egyháztörvény kapcsán mai döntésével 554 800 euro, azaz 176 millió forint kár- és költségtérítésre kötelezte a magyar államot. A kormány 2011 óta számtalan figyelmeztetést kapott hazai és nemzetközi szereplőktől, így ennek az elképesztő összegnek a kifizetése csak a kormány ostoba csökönyösségének az eredménye. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) arra kéri az állampolgárokat, hogy követeljék ki a kormányzattól az egyháztörvény és az Alaptörvény helyes módosítását, így vegyék elejét egy újabb - az adófizetőket terhelő - értelmetlen kifizetésnek!

A mai döntés értelmében a magyar állam 176 millió forintra rúgó kár- és költségtérítést köteles fizetni annak a kilenc egyháznak, amelyeket az Alaptörvény és az egyháztörvény bevezetésével kiforgatott jogaikból. Az egyik egyház (a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség) tekintetében a döntést későbbre halasztotta, így ott még további marasztalások lehetségesek. A jogsértést az EJEB már két éve megállapította, most már csak arról döntött, hogy mennyi kártérítést kell ezért fizetnünk. A teljes összegből másfél milliárdot egyezségek keretében, még magától fizetett ki tavaly a kormány, így az EJEB mai ítélete azon egyházakkal kapcsolatos kártérítésről szól, amelyekkel nem sikerült a kormánynak egyezséget kötnie.

A kártérítés összegének megállapításakor az EJEB a 2012. január 1. és 2015. szeptember 15. között eltelt időt vette figyelembe. Mivel a jogsértés megállapítása már 2014-ben véglegessé vált, az azóta eltelt időre vonatkozóan is kártérítést kell fizetni. Sőt, a jogsértés folyamatos, hiszen jelenleg is az inkriminált törvény van hatályban. Mindaddig újabb kártérítésekkel kell tehát számolni, amíg az egyháztörvényt, és vele együtt az Alaptörvényt nem módosítja a kormány az európai normáknak megfelelően, amelyek a strasbourgi ítéletben is megjelennek. Idén tavasszal a TASZ kampányt indított annak érdekében, hogy felhívja a figyelmet erre a botrányos helyzetre.

Magyarországnak eddig jó oka volt arra, hogy büszke legyen a lelkiismereti szabadság biztosításában játszott történelmi szerepére. A lelkiismereti szabadság és a vallási türelem törvényét a világon először a tordai országgyűlés hirdette ki 1568-ban a, az 1848-as forradalom 12. pontjának negyedik követelése volt a törvény előtti egyenlőség vallási tekintetben. Ezt a követelést másfél évszázad alapvetően jogkiterjesztő fejlődése nyomán végül a rendszerváltás egyháztörvénye gyakorlatilag valóra is váltotta.

A strasbourgi bíróság mai döntése is arra emlékeztet, hogy a magyar egyházszabályozás az ország szégyene. Mivel a kormányzat láthatóan nem azon igyekszik, hogy stabil és jogszerű állapotot teremtsen, a mi dolgunk, hogy fellépjünk. Arra kérünk minden állampolgárt, hogy írja alá a miniszterelnöknek szóló petíciónkat, követelje az Alaptörvény és az egyháztörvény helyes módosítását!

A jogfosztott egyházak képviseletét a TASZ nevében dr. Baltay Levente ügyvéd látta el.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

A közmunkások nem dolgok

 

Toborzásra hívták több megyében a közfoglalkoztatottakat. Ellentmondásos híreket olvashattunk  arról, hogy a közfoglalkoztatottak számára a megjelenés, és a felajánlott katonai szolgálat, mint állásajánlat elvállalása kötelező-e. A Honvédelmi Minisztérium közleménye és néhány megszólaló állami hivatalnok mindenesetre tagadta ezt. Mivel azonban ezzel ellentétes hírek is napvilágot láttak, ezért legalább az kétséges volt, hogy a közvélemény és minden érintett megfelelő tájékoztatást kapott erről az akcióról. Ennél pedig súlyosabb problémára is rávilágít ez a történet.

 Először a helyzet tisztázására kértük a két érintett minisztériumot. A Honvédelmi Minisztérium egy napon belül jelezte, hogy nem illetékes az ügyben, a Belügyminisztérium válaszából pedig az derül ki, hogy nem zárnak ki senkit a közfoglalkoztatásból, azokat sem, akik nem mennek el a toborzásra. Pár napja azonban a kisalfold.hu oldalon megjelent egy olyan levélnek a másolata, amelyet a foglalkoztatási hivatal a közfoglalkoztatottak részére elküldött. Ha ezt megelőzően kétséges is volt, hogy a toborzáson való megjelenés és/vagy a szolgálat vállalása kötelező, a levél ismeretében már nem kérdéses.

 

Sem a vallásszabadság, sem a jogorvoslat nem teljes a NER-ben

A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) egy éve meghozott és szeptember 9-én véglegessé vált ítélete szerint a magyar állam megsértette azoknak az egyházaknak az egyesülési és vallásszabadságát, amelyeket a magyar állam törvénnyel önkényesen megfosztott jogállásuktól. Az ítélet mind vagyoni, mind nem-vagyoni kártérítést megalapoz a pernyertes egyházak felé, ám a kilenc egyház képviseletét ellátó Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szerint a teljes jogorvoslatnak magában kell foglalnia minden elvett egyházi státusz visszaállítását. Az EJEB május 15-ig adott időt a magyar kormánynak arra, hogy egyezzen meg az egyházakkal a jogorvoslat mikéntjéről. 

Az Alkotmánybíróság és az Emberi Jogok Európai Bírósága elé vitte a TASZ az egyháztörvény ügyét

A lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény beiktatása a magyar jogba a jogfosztás és a szabadság megnyirbálásának egyik legsúlyosabb esete volt a rendszerváltás óta. A Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezet (TASZ) kilenc, státuszától megfosztott egyház képviseletében az Alkotmánybírósághoz és az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult a törvény által okozott jogsérelmek orvoslása érdekében.