176 millió forintot fizethetünk a kormány egyháztörvénye miatt

Az Emberi Jogok Európai Bírósága az egyháztörvény kapcsán mai döntésével 554 800 euro, azaz 176 millió forint kár- és költségtérítésre kötelezte a magyar államot. A kormány 2011 óta számtalan figyelmeztetést kapott hazai és nemzetközi szereplőktől, így ennek az elképesztő összegnek a kifizetése csak a kormány ostoba csökönyösségének az eredménye. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) arra kéri az állampolgárokat, hogy követeljék ki a kormányzattól az egyháztörvény és az Alaptörvény helyes módosítását, így vegyék elejét egy újabb - az adófizetőket terhelő - értelmetlen kifizetésnek!

A mai döntés értelmében a magyar állam 176 millió forintra rúgó kár- és költségtérítést köteles fizetni annak a kilenc egyháznak, amelyeket az Alaptörvény és az egyháztörvény bevezetésével kiforgatott jogaikból. Az egyik egyház (a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség) tekintetében a döntést későbbre halasztotta, így ott még további marasztalások lehetségesek. A jogsértést az EJEB már két éve megállapította, most már csak arról döntött, hogy mennyi kártérítést kell ezért fizetnünk. A teljes összegből másfél milliárdot egyezségek keretében, még magától fizetett ki tavaly a kormány, így az EJEB mai ítélete azon egyházakkal kapcsolatos kártérítésről szól, amelyekkel nem sikerült a kormánynak egyezséget kötnie.

A kártérítés összegének megállapításakor az EJEB a 2012. január 1. és 2015. szeptember 15. között eltelt időt vette figyelembe. Mivel a jogsértés megállapítása már 2014-ben véglegessé vált, az azóta eltelt időre vonatkozóan is kártérítést kell fizetni. Sőt, a jogsértés folyamatos, hiszen jelenleg is az inkriminált törvény van hatályban. Mindaddig újabb kártérítésekkel kell tehát számolni, amíg az egyháztörvényt, és vele együtt az Alaptörvényt nem módosítja a kormány az európai normáknak megfelelően, amelyek a strasbourgi ítéletben is megjelennek. Idén tavasszal a TASZ kampányt indított annak érdekében, hogy felhívja a figyelmet erre a botrányos helyzetre.

Magyarországnak eddig jó oka volt arra, hogy büszke legyen a lelkiismereti szabadság biztosításában játszott történelmi szerepére. A lelkiismereti szabadság és a vallási türelem törvényét a világon először a tordai országgyűlés hirdette ki 1568-ban a, az 1848-as forradalom 12. pontjának negyedik követelése volt a törvény előtti egyenlőség vallási tekintetben. Ezt a követelést másfél évszázad alapvetően jogkiterjesztő fejlődése nyomán végül a rendszerváltás egyháztörvénye gyakorlatilag valóra is váltotta.

A strasbourgi bíróság mai döntése is arra emlékeztet, hogy a magyar egyházszabályozás az ország szégyene. Mivel a kormányzat láthatóan nem azon igyekszik, hogy stabil és jogszerű állapotot teremtsen, a mi dolgunk, hogy fellépjünk. Arra kérünk minden állampolgárt, hogy írja alá a miniszterelnöknek szóló petíciónkat, követelje az Alaptörvény és az egyháztörvény helyes módosítását!

A jogfosztott egyházak képviseletét a TASZ nevében dr. Baltay Levente ügyvéd látta el.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Drawing the Line

Freedom of religion and equality are fundamental rights, enshrined in human rights laws and constitutions around the world. This report, Drawing the Line: Tackling Tensions Between Religious Freedom and Equality, examines three interrelated aspects of these rights: religious freedom and equality for LGBT individuals, religious freedom and reproductive rights, and religious freedom as expressed through attire, hair, or other forms of religious appearance.

Az európai emberi jogi bíróság szerint is jogsértő a magyar egyháztörvény

A strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) mai ítéletében kimondta, hogy az egyháztörvény megsérti a panaszosoknak az Európai Emberi Jogi Egyezmény 9. cikkében biztosított vallásszabadsághoz való jogát és 11. cikkében biztosított egyesülési jogát. A Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezet (TASZ) kilenc, státuszától megfosztott egyházat képviselt az EJEB előtt folyó eljárásban.

Támogatjuk a szülőket, hogy megvédhessék a semleges iskolát

Manapság ritka sikerrel juttatták érvényre akaratukat a szülők az iskolában: az elmúlt hetekben számos iskola a szülők összefogásának köszönhetően nem került egyházi fenntartásba. Elsősorban budapesti sikerekről olvasni: a Deák Diák iskolát átvenni kívánó egyház a szülők zajos tiltakozását követve magától visszavonta az iskola átvételére irányuló szándékát. Zuglóban és Józsefvárosban az egyház kitartott, azonban a szülők szavazáson utasították el a fenntartóváltást a Városligeti Általános Iskolában és a Vajda Péter Ének-zenei Általános és Sportiskolában, az előbbi intézményben 627:3 arányban. Mi továbbra is kiállunk a szülők, tanulók tájékoztatása, döntési joga mellett.