23 civil szervezet együtt fordult az Alkotmánybírósághoz a civiltörvény miatt

23 civil szervezet, mely a Civilizáció kampány során is együttműködik, együtt nyújtott be alkotmányjogi panaszt az Alkotmánybírósághoz a civileket megbélyegző törvény miatt.

A külföldről támogatott civil szervezetek elleni törvény alapján minden civil szervezet, amely legalább 7,2 millió forint támogatást kap külföldről, köteles magát regisztrálni a külföldről támogatott szervezetek nyilvántartásába, és ezt a címkét honlapján és kiadványain feltüntetni. Ezen felül az ilyen szervezeteknek az 500 000 forintot meghaladó, külföldről érkező adományok esetén a támogatók személyes adatait is közölniük kell az állammal, amely ezeket az adatokat nyilvánosságra hozza.

A Civilizáció kampány keretében több civil szervezet tiltakozott a megbélyegzés ellen, mivel a jelenlegi magyarországi politikai nyilvánosságban a külföldről támogatott jelző kizárólag arra alkalmas, hogy a szervezetek hitelességét és az irántuk megnyilvánuló közbizalmat aláássa. Mindez pedig sérti a civilek Alaptörvényben biztosított jó hírnévhez, a magánszféra tiszteletben tartásához fűződő jogát, valamint sérti a szabad véleménynyilvánítási és egyesülési szabadságot.

Az Alkotmánybírósághoz eljuttatott alkotmányjogi panaszt 23 civil szervezet együtt nyújtja be, bizonyítva ezzel, hogy nem csupán a kormány által ellenségként megjelölt civil szervezetek tartják jogilag aggályosnak és társadalmilag károsnak a külföldi támogatások átláthatóságáról szóló törvényt, hanem olyanok is, akik ritkábban kerülnek konfliktusba a kormányzattal, így összefognak az őket megbélyegző, a munkájukat megnehezítő törvény ellen. A beadványt a Társaság a Szabadságjogokért és a Magyar Helsinki Bizottság jogászai szerkesztették.

Az indítványozók: a Társaság a Szabadságjogokért, a Magyar Helsinki Bizottság, az Amnesty International Magyarország, az Artemisszió Alapítvány, Az emberség erejével - CUM VIRTUTE HUMANITATIS Alapítvány, Az Autonómia Alapítvány, a BAGázs Közhasznú Egyesület, a Civil Kollégium Alapítvány, a Cordelia Alapítvány, a Szervezett Erőszak Áldozataiért, az Energiaklub Szakpolitikai Intézet és Módszertani Központ Egyesület, a Háttér Társaság, az Igazgyöngy Alapítvány, a Jogriporter Alapítvány, a K-Monitor Közhasznú Egyesület, a Közélet Iskolája, a Levegő Munkacsoport, a Magyarországi Európa Társaság, a Magyarországi Terre des hommes Alapítvány "Lausanne”, a Menedék - Migránsokat Segítő Egyesület, az Ökotárs Alapítvány, a Partners for Democratic Change Hungary Partners Hungary Alapítvány, a PILnet Alapítvány és a Tudatos Vásárlók Közhasznú Egyesülete.

Az indítvány mintaként szolgál. Ha egy érintett szervezet úgy dönt, hogy megtámadná a törvényt, útmutatóval együtt közzéteszünk egy indítványmintát, amit a szervezetek saját adatokkal magukra szabhatnak.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Hazudik a kormány: a jogvédelem nemzeti érdek

A nemzeti konzultációval és a külföldről támogatott szervezetekről szóló törvény kiszivárgott tervezetével a kormány célja az, hogy egyes civil szervezeteket nemzetellenes érdekeket szolgáló ügynökökként bélyegezzen meg. Nincs mindebben semmi új: a kormány számára csak az fontos, hogy elfojtsa a kritikus hangokat. A kormánynak már az alapállása is hazugság: a TASZ és más hasonló szervezetek nem külföldi, hanem nemzeti érdekeket szolgálnak. Emberek jogait védjük a kormánnyal szemben. A kormány pedig nem azonos a magyar nemzettel, a magyar nemzet mi, magyar polgárok vagyunk.

Terítéken a civil szervezetek hatósági vegzálása az európai emberi jogi konferencián

Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) nemzetközi emberi jogi tanácskozásán a magyarországi civil szervezetek mellett a külföld képviselői sem hagyták szó nélkül a magyar kormány civil társadalom ellen tett intézkedéseit.

A törvény szája – bíró nem cigányozhat!

A Gyulai Törvényszék bírájának a Szebb Jövőért Egyesület feloszlatását elutasító ítélete kapcsán elengedhetetlen leszögezni, hogy a magyar államot képviselő bírák az ítélkezés során kizárólag a törvénynek megfelelően nyilvánulhatnak meg: aki közhatalmat gyakorol, nem a saját nevében beszél, hanem a törvénynek ad hangot. A klasszikus megfogalmazás szerint a bíró a törvény szája. Elfogadhatatlan, hogy ítélete indokolásában mentegesse, legitimálja a „cigánybűnözés” teóriáját és az ezen alapuló szélsőséges akciókat, megtagadva azokat az alkotmányos elveket, amelyeket a törvényeink intézményesítenek: a minden embert egyenlően megillető méltóságot, a jogegyenlőséget és a kirekesztés tilalmát, valamint a jogok és kötelezettségek egyéni jellegét.