A Fővárosi Bíróság ma meghozta elsőfokú ítéletét a TASZ kontra Országos Rendőr-Főkapitányság perének harmadik tárgyalásán

A mai napon a TASZ részben pert nyert az ORFK ellen. A Bíróság azon utasítások és intézkedések kiadására kötelezte az ORFK-t, mely a lakosság széles körét érinthetik. A TASZ fellebbezni fog. Olvassa el az ítélet részleteit, illetve a per előzményeit!

A per előzményei: az ORFK valamennyi hatályban levő intézkedését és utasítását kértük ki korábban közérdekű adatként. Azért fordultunk az ORFK-hoz, mert az őszi zavargások alatt a rendőrség olyan intézkedésekre és utasításokra hivatkozva kívánta igazolni munkájuk szak- és jogszerűségét, amelyek a rendőrségen kívül mindenki számára ismeretlenek. Adatigénylésünk nyomán az elmúlt hónapok során majd kétszáz normát megküldtek, azonban néhány tucat kiadását közbiztonsági okokból megtagadták, ezek miatt indítottunk pert. Az ORFK intézkedések és utasítások ugyan nem minősülnek jogszabályoknak, azonban a rendőrökre nézve kötelezőek. Célunk, hogy bárki megtudhassa, hogy a rendőrök munkáját a jogszabályokon túl milyen előírások szabályozzák.

Az ítélet: A mai napon részben pert nyertünk az ORFK ellen. A Bíróság azon utasítások és intézkedések kiadására kötelezte az ORFK-t, mely a lakosság széles körét érinthetik. A kikért utasítások közül azonban mindössze kettőt minősített ilyennek: a körzeti megbízottakra vonatkozó utasítást és a rendőrségi objektumba való be- és kiléptetés szabályait. A Bíróság álláspontja szerint az ítélethozatalnál nehéz helyzetben volt, hiszen olyan adatokról kellett döntenie, melyeket ő sem ismert és be sem kérhette azokat, hiszen akkor a peranyag részét képeznék. Ebből a szempontból precedensértékű volt a per, kérdés, hogy pusztán az utasítások címsorából eldönthető-e, az állampolgárok milyen széles körét érintheti a szabályozás.

Az írásba foglalt ítélet kézhezvételekor fellebbezni fogunk, álláspontunk szerint az összes utasítás és intézkedés tartalma mindenkit érintő kérdés, azaz közérdekű adat.

1. zsolnai

2007-06-19

"álláspontunk szerint az összes utasítás és intézkedés tartalma mindenkit érintő kérdés"- írják Önök. De mire alapozzák ezt, ha egyszer nem látták ezeket a dokumentumokat? Rendvédelmi szerveknél miért ne lehetnének olyan belső utasítások, amelyek nem érintik az állampolgárokat, ellenben a nyilvánosságra kerülésük veszélyeztetné az adott szerv működését? Nem először esik a TASZ túlzásokba.

2. zsolnai

2007-06-19

"álláspontunk szerint az összes utasítás és intézkedés tartalma mindenkit érintő kérdés"- írják Önök. De mire alapozzák ezt, ha egyszer nem látták ezeket a dokumentumokat? Rendvédelmi szerveknél miért ne lehetnének olyan belső utasítások, amelyek nem érintik az állampolgárokat, ellenben a nyilvánosságra kerülésük veszélyeztetné az adott szerv működését? Nem először esik a TASZ túlzásokba.

3. ipuzagom

2007-06-20

Kedves zsolnai! Egy nyilvános törvényekkel, átlátható módon működő országban a teljes államapparátusnak nyilvánosan és átláthatóan kellene működnie. Ez a legdemokratikusabb megoldás. A rendőrségről van szó, ami a civil rendet hivatott óvni. Ha a rendőröket kötelezik ezek a dokumentumok, akkor a végrehajtásban, a törvény gyakorlatában törvényként viselkednek. A legkevésbé sem szerencsés, ha az állampolgároknak titkos törvényekhez kell igazodniuk.

A rendőrség - tudtommal - az egyetlen testület, ami jogszerűen alkalmazhat erőszakot az országban. Jó lenne legalább, ha már ez a szerencsétlen helyzet van, hogy átlátható módon alkalmazza ezt az erőszakot.

Valószínűleg található olyan határ, például a rendőrséget felügyelő belső rendőrség esetében, vagy ezen belső rendőrséget felügyelő még belsőbb rendőrség esetében, vagy a nemzetbiztonságnál, ahol a működéshez szükséges, hogy ne legyen széles körben áttekinthető.

Nagyon érdekelne azonban, hogy a rendőrség esetében hogyan tud elképzelni olyan belső utasításokat, amik a lakosságot nem érintik, a rendőrség működését mégis veszélyeztetik? Az utasítások és a rendőrség cselekvései szinkronban állnak egymással,nem? Elképzelhetőnek tart a rendőrség részéről olyan cselekvéseket, amik nem érintik a lakosságot? Tehát a rendőrségnek lehetnek "magánügyei"?

Ez közszolgálati, monopolhelyzetben lévő testülettől meglehetősen furcsa: a magánügyek a privát szférára jellemzőek.

A magam részéről az "üvegzseb" program kiterjesztésének és a civilizált állam felé vivő történésnek látom a TASZ ezen cselekvéseit.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Elhibázott jogalkotás: az adatvédelmi biztos hivatalának megszüntetésével az Európai Unió jogát sérti Magyarország

Az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért az adatvédelmi biztos védelmében az Európai Unió Bizottságának elnökéhez fordult, azt kérve, hogy az Európai Bíróságnál indítson eljárást Magyarország ellen. A három jogvédő szervezet szerint a független adatvédelmi biztos hivatalának megszüntetése sérti az Európai Unió jogrendjét.

Téves Pintér Sándor álláspontja a levéltitoksértésről

Pintér Sándor belügyminiszter álláspontja szerint levéltitok megsértésének a büntető törvénykönyvben foglalt tényállása valósult meg, amikor Jose Manuel Barrosonak, az Európai Bizottság elnökének a magyar miniszterelnökhöz írt levele nyilvánosságra került. A TASZ álláspontja szerint a levelet Mong Attila újságíróhoz kiszivárogtató forrás nem követett el bűncselekményt.

Módosították az adatvédelmi törvényt

Már a köztársasági elnök aláírására vár az adatvédelmi törvény módosítása, amely a személyes adatok védelmére és a közérdekű adatok nyilvánosságára vonatkozó számos fontos szabályt érint. Pontosították a közérdekű adat fogalmát, változtak a személyes adatoknak az Európai Gazdasági Térségen kívülre továbbításának szabályai. A jövőben a módosítás nyomán megtudhatjuk, hogy a közfeladatot ellátó személyek mennyit keresnek, és az Alkotmánybíróság által kifogásolt döntés-előkészítő, illetve belső használatú adatok definíció is kikerült a törvényből, hogy helyét egy a nyilvánosságot hasonlóan korlátozó szabálynak adja át.