A gyermekkiemelés megelőzése pszichoszociális fogyatékossággal élő szülő esetén

Az alábbiakban pszichoszociális fogyatékossággal élő szülőknek szeretnénk segítséget nyújtani. Egyre gyakrabban kapunk segélykérő hívásokat olyan szülőktől, akik valamilyen pszichiátriai diagnózissal élnek. Éva története is ilyen.

Évát skizofréniával diagnosztizálták, emiatt rendszeresen jár pszichiáterhez. Éva kisbabát vár, párjával, aki egykor állami gondozásban nevelkedett, nagyon örülnek a gyermek érkezésének, szeretnék megtartani a csöppséget. A gyermekjóléti szolgálathoz azonban jelzés érkezett a védőnőtől, a jelzés szerint Éváék nem alkalmasak a szülői szerepre. Felmerült az is, hogy születése után nem tarthatják meg újszülöttjüket. A fiatal pár retteg, hogy mi lesz családjukkal pár hónap múlva, a baba születését követően. Ők úgy érzik, támogatással szeretetben tudnák felnevelni gyermeküket.

A gyámhatóság sok esetben konkrét veszélyeztetés hiányában is úgy véli, hogy ezek a “mentálisan labilis” emberek nem tudnak megfelelően gondoskodni gyermekükről, ezért indokolt a gyermek védelembe vétele, adott esetében akár kiemelése a családból.

Ez a gyakorlat súlyosan diszkriminatív, mert az eljárás megindítása egy jövőbeli, bizonytalan feltételezésen alapszik. Számos kihívást jelenthet egy pszichoszociális fogyatékossággal élő szülőnek a gyermekéről való gondoskodás, a családgondozónak ezért szükséges kiemelt figyelmet fordítania rájuk, hogy segíteni tudja őket a nehézségek legyőzésében. Fontos leszögezni, hogy önmagában a szülő pszichés zavara nem indokolhatja a gyermek állami nevelésbe vételét. Ahelyett hogy megbélyegzi a gyermekvédelem a pszichoszociális fogyatékossággal élő személyt és inkompetens szülőnek titulálja, inkább értékelnie kéne egy pszichés problémával küzdő felnőtt törekvéseit, aki felismerte, hogy segítségre van szüksége és ezért orvoshoz fordult, hogy aktívan tegyen a gyógyulásáért.

Az ilyen esetekre állítottuk össze az alábbi tájékoztatót, igyekeztünk a leggyakoribb kérdésekre reagálni.

A gyermekkiemeléssel kapcsolatos általános kérdésekre itt nem térünk ki, ilyen tartalmú tájékoztatót készítettünk már, ami elérhető az alábbi linken.

1. Mit jelent a pszichoszociális fogyatékosság?

A Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ egyezmény (röviden CRPD)  hatályba lépése óta egyre gyakrabban találkozunk a pszichoszociális fogyatékosság kifejezéssel. A kifejezés azokat az embereket jelöli, akik pszichiátriai diagnózist kaptak (pl. skizofrénia, depresszió, bipoláris zavar, borderline, stb).

Az egyezmény szerint azonban a fogyatékosság elsősorban nem a személyben meglévő hiányt vagy károsodást jelöli. A fogyatékosság mindig a környezettel való kölcsönhatásban jön létre és eredményezi azt, hogy valaki korlátozottan tud részt venni a társadalom életében.

A pszichoszociális fogyatékosság kifejezés a magyar jogszabályokba is bekerült, például a Fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvényben (1998. évi XXVI. törvény, röviden: Fot.) is szerepel már, fontos hivatkozási alap lett az ENSZ egyezménynek köszönhetően.

A pszichoszociális fogyatékosságról bővebben Gombos Gábor írásaiban olvashatnak, például az alábbi cikkben.

A szülőség témájában gondolkodva:

Az, hogy valaki mennyire képes gondoskodni gyermekéről, az őt körülvevő társas-támogató rendszerekkel együttműködésben alakul. Abban pedig, hogy mennyi segítségre van szükségünk az újszülött körüli teendők sikeres ellátásában, mindannyian természetes módon különbözünk.

2. Jelenthetek-e valóban veszélyt a gyermekemre?

Minden szülőt érhetnek olyan élmények, melynek hatására válságba kerül. Úgy érezheti, hogy egy krízis során kicsúszik a lába alól a talaj. Gyakori jelenség a szülés utáni depresszió is. Ez egy olyan állapot, amely olyan embereket is érinthet, akiknek korábban nem volt hasonló problémája. Nagyon fontos, hogy felismerjük, ha nem vagyunk jól, és segítséget kérjünk. Ennek elmulasztása valóban eredményezheti a gyermek veszélyeztetését: fizikai-érzelmi elhanyagolását.

Ugyanakkor pszichoszociális fogyatékossággal élő emberként is lehet valaki jó szülő. Ebben az esetben is lényeges, hogy ismerje saját állapotának nehézségeit, mert ezen nehézségek alapján tud egy olyan támogató társas hálót kialakítani maga körül, akikhez bátran, bármikor segítségért fordulhat.

3. Mit tehetek ilyenkor?

Ha úgy érzi, hogy baj van, hogy lelki problémái vannak és nem tud megfelelően gondoskodni a gyermekéről, mindenképpen kérjen segítséget. A gyermeknek persze nemcsak a fizikai szükségletei kielégítésére van szüksége (pl. etetés, itatás, fürdetés), hanem arra is, hogy érzelmileg is biztonságban érezze magát. Ha a szülő tudatában van az állapotának, az azzal járó kihívásoknak, és tudja igazolni, hogy mi mindent megtett azért, hogy a kicsi a legjobb körülmények között nevelkedjen, az egy esetleges gyermekvédelmi eljárás során is segíteni fogja az ügyét.

Ha azért nem kér segítséget, mert attól fél, hogy egy nem támogató szakemberrel, vagy esetleg a gyámhatóságtól függő szakértővel fog találkozni, akkor javasoljuk, hogy keressen fel közösségi pszichiátriai szervezeteket, különösen az Ébredések Alapítványt, akiktől már sok ügyfelünk kapott ingyenes segítséget.

4. A fogyatékossággal élő szülők jogai

Magyarország Alaptörvénye kimondja, hogy Magyarország az alapvető jogokat mindenkinek megkülönböztetés nélkül, így a fogyatékosság szerinti különbségtétel nélkül is, biztosítja. [XV. (2)]

Az ENSZ egyezmény (CRPD) 23. cikke pedig az otthon és a család tiszteletben tartásáról szól. Az egyezmény szerint Magyarországnak mindent meg kell tennie azért, hogy a fogyatékossággal élő emberek másokkal azonos alapon vállalhassanak gyermeket. Nekik is joguk van szabadon és felelősségteljesen dönteni gyermekeik számát és korkülönbségét illetően. Az államnak pedig kötelessége biztosítani ennek a jognak a gyakorlásához szükséges eszközöket.

5. Van-e joga a hatóságnak “mentális problémáim”, pszichiátriai múltam, vagy más fogyatékosságom miatt gyermekkiemeléssel fenyegetni?

Nincs. Ugyanolyan joga van egy fogyatékossággal élő szülőnek megkapni minden támogatást, mint szülőtársainak, hogy elkerülje, vagy megszüntesse gyermeke veszélyeztetettségét. A családgondozó feladata, hogy személyes segítő munkával, szolgáltatások szervezésével ezt támogassa. Ám figyelembe kell venni azt, hogy bármely fogyatékossági helyzet valóban kihívást jelent a gyermek nevelése terén, így a segítő szakember által javasolt pszichológiai / pszichiátriai / más kezelési, ellátási formát szükséges lehet igénybe venni, hogy a gyermek pszichés, mentális veszélyeztetése megelőzhető legyen.

6. Mi a családsegítő felelőssége és feladata egy ilyen helyzetben?

A gyermekvédelem rendszerében a helyi gyermekjóléti- és családsegítő szolgálatok és a járási gyermekjóléti- és családsegítő központok (együtt: gyermekjóléti alapellátás) kapták azt a feladatot, hogy minden érintett szülőnek megadják a kellő segítséget ahhoz, hogy a születendő vagy már megszületett gyermekük gondozását a lehető legjobban ellássák. Még ha a családsegítő úgy is gondolja, hogy a “mentálisan labilis”, depressziós, vagy bármilyen más fogyatékossággal élő szülő veszélyezteti a gyermeke egészségét, akkor sem lehet a gyermeke elvételével fenyegetőzni. Hanem az a feladata, hogy segítsen a szülőnek felismerni saját egyensúlyát vesztett állapotát, és támogassa a megfelelő terápia, lakhatás és munkahely megtalálásában. Igy lehet az érintett szülők esélyegyenlőségét biztosítani és ezáltal a családsegítés eléri tényleges célját: hogy a gyermek(ek) saját családjukban és ne intézetben, vagy nevelőszülőnél nőjenek fel.

(Törvényi háttér: A Fot. 7/A.§ (1) bek. szerint a fogyatékos személyek számára biztosítani kell a közszolgáltatásokhoz, így a gyermekjóléti alapellátáshoz való hozzáférést).

7. Mit jelent ez a gyakorlatban?

A családsegítő szociális szakember feladata, hogy tájékoztatást nyújtson az érintett szülőknek a jogaikról, támogatásokról és ellátásokról. A tájékoztatást természetesen a fogyatékossággal élő ember esetleges kommunikációs és egyéb akadályait figyelembe véve kell megtenni. Ha szükséges és igénylik az ügyfelek, abban is segítenie kell őket, hogy elérhetővé váljon számukra a speciális szolgáltatás (pl. pszichológus, pszichiáter, családterapeuta, önsegítő csoport). Segítenie kell továbbá olyan munka keresésében is, mely az érintett szülő számára vállalható (“védett foglalkoztatás” vagy részmunkaidős, otthonról végezhető munka is ilyen lehet). A családsegítő feladata továbbá az időszakosan gondozó nélkül maradt gyermek számára gondozói szolgáltatást találni.  Emellett segítenie kell a gyermeket is hozzájutni pl. olyan szabadidős programokhoz, amelyek a gyermek saját mentális egészségét is támogatják. Ez a szülő számára könnyebbséget jelent, a gondozás alóli alkalmi felmentést.

8. Mit tegyek, ha felkeres a családsegítő?

“A gyermekekkel folytatott szociális munkában a kulcsszó az önkéntesség, illetve azon alapelv, miszerint minél kisebb mértékben avatkozzunk be a család belső autonómiájába.” - írja a már idézett Konszenzus kiadvány.

Ezt a családot segítő minden szakembernek szem előtt kell tartania. Azonban egy dolog nagyon fontos: ha a szakember felkeresi a családot, működjünk együtt a szakemberekkel, mégha nem is értünk velük egyet! Ezzel tudjuk megelőzni gyermekünk kiemelését a családból.

Ha az otthoni környezetet, a szülő mentális, pszichés állapotát veszélyeztetőnek találja a családsegítő, vagy akár a védőnő, óvónő, pedagógus, akkor gyermekjóléti alapellátásba veszik a gyermeket. Ez azt jelenti, hogy a családsegítő szociális munkás időnként ki fog járni családlátogatásra, hogy környezettanulmányt készítsen az otthoni körülményekről. Fontos együttműködni a családsegítővel, ezzel elkerülhető, hogy hatósági eljárás (védelembe vételi eljárás) induljon. Az alapellátás során ugyan nem kötelező teljesíteni a családsegítő tanácsait, azonban javasolt, hiszen egyrészt, neki joga van belépni a lakásba és ott környezettanulmányt végezni, beszélgetni a szülőkkel, gyerekekkel. Másrészt, amennyiben a szülő nem engedi be, vagy nem működik együtt, valószínű, hogy védelembe vételi eljárás fog rövidesen indulni a gyermek veszélyeztetésének megszüntetése érdekében.

Tipikus tanács a családgondozó részéről, hogy a pszichoszociális fogyatékossággal élő szülő keressen fel szakembert (pszichológust, pszichiátert). Érdemes megfogadni ezt a tanácsot, és önkéntesen keresni egy szimpatikus szakembert, akit a szülő is el tud fogadni, aki független a gyermekvédelmi rendszertől. Különösen azért érdemes már ezen a korai  ponton “együttműködni”, mert ha ellenáll a szülő, valószínűleg védelembe vételi eljárás indul, amelyben már kötelezni fogják a szülőt, hogy pszichiáterhez menjen. Érdemes tehát ezt megelőzni egy szimpatikus segítő szakember önkéntes kiválasztásával. Amellett hangsúlyozzuk, hogy valóban nagy segítséget tud nyújtani egy terápia egy-egy depressziós, szorongó, túlféltő szülő számára.  Ezek bárkinél jelentkezhetnek, teljesen természetes nehézségek, amelyeken egy jó pszichológus/ pszichiáter könnyíteni tud. Vagyis egy jó szakember felkeresésével jót tesz magával és gyermekének is a szülő.

9. Mit tegyek, ha védelembe vételi eljárás indul?

Ha mégis indul védelembe vételi eljárás, fontos itt is a hatósággal, a családsegítővel együttműködni. Tehát elsősorban, ha idézés jön, elmenni a tárgyalásra. A tárgyalásra magával tud vinni egy támogató ismerőst, barátot, jogászt is, ehhez egy egyszerű meghatalmazás kell csak. A tárgyalásra érdemes különböző, Önt igazoló bizonyítékokkal is készülni, így pl. az igénybe vett kezelésről, terápiáról, vagy a szakorvoshoz, pszichológushoz való bejelentkezésről szóló dokumentációt vigye magával. De lehet bizonyíték a gyermek jóllétét másképp bizonyító kép, dokumentum, tanú megnevezése is, ezek a gyámhatóság számára is fontos tények.

A tárgyalásról jegyzőkönyv fog készülni, figyeljen oda, hogy az Ön által bemutatott iratokat, bizonyítékokat belefoglalják a jegyzőkönyvbe. A tárgyalás végén a jegyzőkönyvet csak akkor írja alá, ha elolvasta, vagy felolvasták Önnek, és annak tartalmát valóban megértette, egyetért azzal.

A védelembe vételi határozatban különböző feladatokat fog meghatározni a hatóság. A határozat ellen fellebbezhet. Ettől függetlenül az előírt feladatokat be kell tartani.  Az előírt feladatokat a  családsegítő fogja ellenőrizni. Egy év múlva fogja felülvizsgálnia gyámhatóság a védelembe vételt. Ha addigra teljesítik a feladatokat, a védelembe vételt meg fogják szüntetni.

A jogorvoslatról az általános tájékoztatónkban többet olvashat, mintát is talál hozzá.

10. Mit tegyek, ha gyermekem kiemelésével fenyegetnek?

Gyermeket családjából kiemelni csak akkor lehet, ha súlyos veszélyeztetésnek van kitéve ÉS azt védelembe vétellel sem lehet megszüntetni, vagy legalábbis elfogadható keretek között tartani. Fontos tudni, hogy a védelembe vétel nem kizárólag a fogyatékossággal élő szülőre ró terheket, feladatokat, abban aktívan közre kell működnie a segítő szakembereknek is.

Valóban a szülő felelőssége pl. a saját mentális, pszichés állapotát a lehetőségekhez képest szinten tartani, segítő szakemberrel konzultálni, terápiát igénybe venni, ha szükséges. Ám a családsegítő munkatársnak is felelőssége a sikeres védelembe vétel, neki is feladata, hogy a gyermek a családjában maradhasson! Ezért minden feladatnál, amit a szülőknek ad a gyámhatóság vagy a családgondozó, figyelembe kell vennie a szülők teljesítőképességét!

11. Mit tegyek, ha kiemelték a gyermekem?

Gyermek kiemelésére kétféle módon kerülhet sor: ideiglenes hatályú elhelyezéssel vagy nevelésbe vétellel. Mind a két határozatot meg tudja támadni. Mindkét esetben, a jogorvoslati eljárásban is hasonló tanácsaink vannak: arra érdemes hivatkozni, hogy a 10. pontban írottakat nem teljesítette a családsegítő, tehát nem kapta meg a család/ szülő a megfelelő, hatékony segítséget, gyermekjóléti alapellátást (Gyermekvédelmi törvény, Gyvt. 6.§ (2), (2a), 38.§ sérelme). Ezáltal sérült a Gyvt. fokozatosság elvére vonatkozó szabálya is (Gyvt. 15. § (2) és (4) bekezdése, 67. §). Sérült továbbá az Alaptörvényben, a Fot-ban és az ENSZ Egyezményben meghatározott, fogyatékossággal élők gyermekvállaláshoz, gyermekneveléshez, magánélethez való joga, méltóságuk tiszteletben tartása, és az egyenlő bánásmódhoz és a különleges védelméhez fűződő joguk is.

Amennyiben a gyermek ideiglenes hatályú elhelyezéssel került nevelőszülőkhöz, vagy intézetbe, azt a gyámhatóság - a jogorvoslati eljárástól függetlenül - köteles egy hónap múlva felülvizsgálni egy gyámhatósági tárgyalás keretében.

A nevelésbe vételt csak egy (vagy két) év múlva kell felülvizsgálnia a gyámhatóságnak. Minden felülvizsgálat során újabb határozat születik az ügyben, mindegyik határozat a fentiek szerint támadható.

Amennyiben pedig a gyámhatóság az eljárások során igazságügyi pszichiátert rendel ki, a meghatározott vizsgálaton meg kell jelenni és a szakértő kérdéseire válaszolni kell. A szakértői véleményt külön nem, csak az eljárásokat lezáró határozatok (pl. ideiglenes hatályú elhelyezési határozat vagy nevelésbe vételi határozat) megtámadása során  lehet kifogásolni. Ilyenkor becsatolhatja a saját pszichiátere (ellentétes tartalmú) szakvéleményét, és ezzel egyidőben kérheti új szakértő kirendelését is.

A védelembe vételi eljárás tárgyalásához meghatalmazást innen tölthet le.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Hogyan tudom megszerezni a gyámügyi és egészségügyi irataimat?

Sokan fordulnak hozzánk

  • gyermekvédelmi ügyekben: amikor valakinek gyermekjóléti alapellátásba, vagy védelembe veszik a gyermekét, esetleg kiemeléssel fenyegetik vagy ki is emelik a gyermekét a családból.
  • gondnoksággal kapcsolatos ügyekben: amikor valaki szeretné megszüntetni a gondnokságot, vagy szeretne kiköltözni az intézetből.

"El akarták venni a gyerekemet"

Sztokja Máriát korán értelmi fogyatékosnak minősítették, majd intézetbe került. Az intézetben megerőszakolták, majd abortuszra akarták kényszeríteni. Ma önállóan él és dolgozik, egy lakótelepi lakásban neveli lányát. Különös szomszédok, 4. rész.

Az ENSZ Gyermekjogi Bizottsága Magyarországot vizsgálja

Magyarország 1993-ban csatlakozott az ENSZ gyermekjogi egyezményéhez. Az illetékes bizottság 1998 és 2006 után idén vizsgálja harmadszorra, hogy hazánk hogyan teljesít a gyerekjogok terén. Civil szervezetek – köztük a TASZ munkatársa – tájékoztatták a bizottságot.