A HÁBORÚ: BÉKE A SZABADSÁG: SZOLGASÁG A TUDATLANSÁG: ERŐ (George Orwell: 1984)

Az elektronikus hírközlési törvény módosításával kedveskedik három minisztérium a Nagy Testvérnek. A terrorizmus elleni harc fokozódik vagy csak megszaladt a tolla a nemzetbiztonságiaknak (és a szerzői jogvédőknek)?

A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium által az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériummal és a Miniszterelnöki Hivatallal karöltve készített törvénymódosítás tervezetét véleményeztük. Magyarországon jó pár éve minden mobil és vezetékes telefon-előfizető hívás adatait évekre visszamenően tárolják, pontosan nyomon követhető, hogy melyik telefonról, melyik telefont hívták, mikor és mennyi ideig tartott a beszélgetés vagy más adatátvitel. Rögzítik azt is, hogy a hívó és a hívott telefonkészülékei földrajzilag hol helyezkedtek el a beszélgetés alatt (ez néhány száz méteres pontosságot jelent).

Egy friss kimutatás szerint jelenleg csaknem tíz millió mobil és 3,3 millió vezetékes telefon előfizető van az országban, ami szinte az egész lakosságot lefedi. A telefontársaságok által kötelezően nyilvántartott adatok segítségével bárkinek az elektronikus kommunikációja és a mozgása (amennyiben magával viszi a telefonját) könnyen nyomon követhető. A hírközlési forgalmi adatok nyilvántartását – a számlázáshoz szükséges körön túl – nemzetbiztonsági és bűnüldözési okokkal indokolják. Elviekben ezekhez a roppant méretű adatbázisokhoz a hatóságok csak szigorú garanciális szabályok betartása mellett férhetnek hozzá.

A tervezett törvénymódosítás fenntartja a hatályos törvény által előírt cél nélküli, készletező jellegű adatkezelés lehetőségét, amely az Alkotmánnyal ellentétes. A módosítás azonban nem csak alkotmányellenes, hanem a hírközlési hálózatokban keletkezett adatok tárolásáról szóló 2006/24/EC európai parlamenti és tanácsi irányelv rendelkezéseivel sincs összhangban, holott a módosítást pontosan az uniós irányelv átültetésével indokolja a GKM.

A módosítás lazítja a személyes adatok védelmét szolgáló, eddig is meglehetősen gyenge garanciákat, és láthatóan a nemzetbiztonsági szolgálatok kívánságlistáját kívánja törvénybe önteni. Valószínűleg a szerzői jogvédők is jelen voltak, amikor a törvénytervezetet tollba mondták, mert egy új rendelkezés akár nekik is hozzáférést biztosítana az adatainkhoz.

Lássuk a tervezet legkarakteresebb megoldásait:

  •  Az európai irányelv azt írja elő, hogy „az egyes tagállamok nemzeti joga által meghatározott súlyos bűncselekmények kivizsgálása, felderítése és üldözése” érdekében kell a telefonos, internetes forgalmi adatokat tárolni. Ehhez képest a GKM-tervezet nagyvonalúan megengedi, hogy „a közbiztonság védelme és a bűncselekmények üldözése céljából, illetve nemzetbiztonsági, honvédelmi érdekből” rögzítsék és továbbítsák a személyes adatainkat. Kérdés, hogy kinek mit jelent a közbiztonság védelme vagy a nemzetbiztonsági érdek?
     
  • Úgy tűnik, a GKM szívügyének tekintette, hogy a fájlcserélők ellen is hathatósan fel lehessen lépni a fenti célokból összegyűjtött adatok alkotmányellenes kiadásával, ezért a tervezetben azt olvashatjuk, hogy „az elektronikus hírközlési szolgáltató jogosult az elektronikus hírközlési rendszer jogosulatlan vagy jogsértő felhasználásának üldözése céljából – az adott cél eléréséhez szükséges mértékben – megállapítani, és átadni vagy hozzáférhetővé tenni az érintett felhasználó, illetve előfizető helymeghatározási adatait az arra törvényben felhatalmazott szervek részére”.
     
  • A hírközlési törvény már régóta tartalmazza, hogy Magyarországon senki nem vehet úgy SIM-kártyát (és köthet írásban előfizetői szerződést), hogy nem adja meg a személyes adatait, ezt most a szóban kötött előfizetésekre is kiterjesztik. E módosítás indoka nem derül ki, feltételezzük, arra gondolt a jogalkotó, hogy a telefon a fegyverviseléshez hasonlóan az életre és egészségre fokozott veszélyt jelent, és ezért mindenképpen regisztrálni kell a telefontulajdonosokat.
     
  • Semmilyen kimutatás nem került nyilvánosságra arról, hogy az utóbbi években hány alkalommal kértek le a magyar hatóságok telefonáláshoz kapcsolódó forgalmi adatokat és ezek hány büntetőeljárásban lettek fontos bizonyítékok. Szintén nem tudni, hogy a hatóságok által lekért adatok milyen régiek voltak (a brit rendőrség az esetek 85%-ában félévesnél frissebb adatokat használt). Mindenesetre a magyar szabályozás a korábbi 3 éves megőrzési időt 2 évre csökkenti, de ez kizárólag azért van, mert az Unió előírásai nem engednek ennél hosszabb megőrzési időt.
     
  • Eddig csak a cellainformációkat kellett nyilvántartani, a jövőben azonban az ennél pontosabb helymeghatározási adatokra is igényt tartanak a hatóságok.
     
  • Az EU az internet-hozzáféréssel, az internetes telefonálással és az internetes elektronikus levelezéssel kapcsolatos hírközlési adatok rögzítésére vonatkozó szabályok átültetésére 2009. március 15-ig adott időt (eddig ezeket nem kellett nyilvántartani), ám Magyarország siet és nem törődik azzal, hogy 16 EU tagállam ezt későbbre halasztotta.
     
  • A módosítás szerint az elektronikus hírközlési szolgáltató köteles minden olyan „tevékenységéről, szolgáltatásáról, termékéről, illetve annak változásairól közvetlenül tájékoztatni a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatot, amely érinti, vagy rendeltetésszerű működésében befolyásolja a titkos információgyűjtés, illetve titkos adatszerzés”-sel kapcsolatos eszközöket, módszereket. Ezek a módszerek, eszközök tipikusan államtitoknak minősülnek, kérdés, hogy akkor mégis hogyan kell majd tájékoztatást adniuk.
     
  • +1 A törvénytervezet véleményezési határidejének utolsó napján jelent meg a 2/2007. (I.24.) AB határozat, amely a titkos információgyűjtés és a titkos adatszerzés szabályaival részletesen foglalkozik és az egész rendszer újrarajzolását fogja eredményezni, mivel számos törvényhelyet megsemmisített. Az elektronikus hírközlési törvény módosítása ezzel időzítése miatt nem foglalkozhatott, bár az AB határozat és a törvénymódosítás tartalmilag szorosan összefügg.

Ha további borzongásra vágyik, akkor a TASZ véleményét itt olvashatja.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

A TASZ véleménye a bejegyzett élettársi kapcsolat szabályozásáról

Az Alkotmánybíróság a 154/2008 (XII. 17.) AB határozatával megsemmisítette a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló 2007. évi CLXXXIV. törvényt és egyben kimondta, hogy az azonos nemű személyek számára a bejegyzett élettársi kapcsolat jogintézményének létrehozása nem alkotmányellenes.

Elutasította a Legfelsőbb Bíróság az AB elleni perünk felülvizsgálati kérelmét

Sok szó esett az AB ellen közérdekű adatok kiadása iránt indított perünkről, úgy tűnik ezzel a végzéssel most véget ért. Egy közhatalmi szerv (Országgyűlés) egyik tagjának egy másik közhatalmi szervhez (Alkotmánybíróság) intézett indítványa személyes adatnak minősül. Olvassa el a Legfelsőbb Bíróság határozatát!

Ki lesz a legény a gáton?

Egyesek kicsit, mások kifejezetten fel vannak háborodva a jelenségen, a legtöbben pedig nem tudják, mit is gondoljanak arról, hogy egyes budapesti kerületek önkormányzatai arra szólították fel a lakosokat, adják meg bizonyos személyes adataikat, hogy egy esetleges katasztrófahelyzetben mozgósítani lehessen őket.