A HIV-vel élőket diszkrimináló jogszabályok, szakmai rendelkezések

Magyarországon ma még számos jogszabály, szakmai protokoll és módszertani levél különbözteti meg indokolatlanul hátrányosan a HIV-vel élő pácienseket, ami számos nehézséget okoz az életükben. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) HIV/AIDS programja egyezséget kötött az Emberi Erőforrások Minisztériumával (az Egyenlő Bánásmód Hatóság előtti EBH/226/2012. számú eljárás keretében), melynek része a fentebb felsorolt rendelkezéstípusok felülvizsgálata. Ezt a munkát végeztük el, és küldtük el javaslatainkat az Emberi Erőforrások Minisztériuma Egészségügyért Felelős Államtitkárságának.

A hatályos jogszabályokat két szempontból vizsgáltuk. Egyrészt, hogy tartalmaznak-e indokolatlan hátrányos megkülönböztetést a HIV-vel élőkkel szemben, megsértve ezzel az egyenlő bánásmód alapelvét, másrészt, hogy egyes jogszabályok összhangban vannak-e egymással, biztosítva így a jogbiztonság elvét.

Az általunk felállított kritériumok alapján problémás jogszabályokat az egészségügyi adatok kezelése, a járvány- és közegészségügy, a fogvatartás, valamint a bevándorlás-letelepedés területén találtunk. Számos rendelkezés indokolatlan korlátozást illetve megkülönböztetést tartalmaz a HIV-vel élőkkel szemben, sértve ezzel az önrendelkezéshez, a magánélethez illetve a szabad mozgáshoz való jogot, valamint adatvédelmi hiányosságokat is felfedeztünk. Vizsgálódásunk során találtunk olyan jogszabályokat is, amelyek egymásnak ellentmondanak: az alacsonyabb szintű rendeletek sokszor ellentétesek a törvényekkel, sértve ezzel a jogbiztonságot és a jogalkotás rendjét.

A HIV-vel élők szempontjából négy területhez tartozó, olyan szakmai irányelveket és módszertani leveleket találtunk, amelyek nem felelnek meg a nemzetközi gyakorlatnak, illetve hatályos magyar jogszabályokkal is ellentétesek. Ezek a szervtranszplantáció, az asszisztált reprodukció szakmai irányelvei, valamint a szexuális úton terjedő fertőzésekről szóló módszertani levél; illetve az Egyezségben külön nevesített, a Johan Béla Országos Epidemiológiai Központ és a Fog- és Szájbetegségek Szakmai Kollégiuma által 2003-ban készített, „Infekciókontroll a fogászatokon” című módszertani levél.

Az Egészségügyért Felelős Államtitkárságnak küldött levelünket itt olvashatja.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Hetedik- elemzésünk az Alaptörvény legújabb módosításáról

Hetedszer módosították a hétéves Alaptörvényt. Az Alaptörvény módosításához elvileg széleskörű politikai konszenzusra volna szükség, hiszen egy alkotmánynak nem a többség akaratát kell tükröznie. Egy valódi alkotmány bármely demokratikus választáson többséget szerző kormány politikájának megvalósításához megfelelő kereteket biztosít. Egy jó alkotmány sokféle ideológiának megfelelő kormányzásra ad lehetőséget, kijelölve a kormányzás át nem hágható korlátait.

A magyar Alaptörvényt viszont akkor módosítják, ha a kormány politikája ezt igényli. Vagyis nálunk nem az alkotmány korlátozza a kormány politikáját, hanem az Alaptörvényt igazítják a kormány politikájához. Az Alaptörvény hetedik módosításakor is ez történt.

Elemzésünk az egyes választásokkal kapcsolatos törvények módosításáról szóló T/714. számú törvényjavaslatról


A T/714. sz. törvényjavaslat (a továbbiakban: Javaslat) átfogó jelleggel módosítaná az országgyűlési képviselők választása kampányköltségeinek átláthatóvá tételéről szóló 2013. évi LXXXVII. törvényt (a továbbiakban: Kkttv.) és a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) számos rendelkezését. A Javaslat számos ponton indokolatlanul szűkíti a politikai szabadságjogok gyakorlásának lehetőségeit a választási eljárás során, sok helyütt törvényi szinten lerontva a szabadság- és demokráciabarát bírósági gyakorlatot, aláásva a szabad és tisztességes választások garanciáit.

Fizess, ha mást gondolsz, mint kormány

A kormány ahelyett, hogy a kétharmados felhatalmazását felelősséggel használná, arra törekszik, hogy ellehetetlenítse azokat, akik tőle eltérő véleményt fogalmaznak meg.