A Kúria rábólintott, hogy megismerhessük, ki rendelte el a norvég civilek vegzálását

Perünk nyomán végre több mint 2 év elteltével nyilvánosságra kerülhet, ki és hogyan utasította a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal elnökét, hogy folytasson vizsgálatot az NCTA által civileknek nyújtott támogatások felhasználásáról.

A perben a KEHI végig azzal érvelt, hogy jelentései - azok előkészítésével, tehát a vizsgálatot elrendelő utasítással együtt -  kormányzati döntést előkészítő adatok, ezért 10 évig jótékony homály borul rájuk, illetve az utasítás egyszerű végrehajtójaként nem is minősül adatkezelőnek. Mindkettő óriási tévedés.

A soron kívüli ellenőrzést elrendelő döntés a KEHI-ről szóló kormányrendelet alapján kizárólag a kormánytól, a miniszterelnöktől, vagy a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős minisztertől (esetünkben Lázár Jánostól) érkezhetett, ám a KEHI álláspontja szerint, noha közfeladatot lát el és a kért adat közérdekű adatnak minősül, az mégsem hozható nyilvánosságra, mert egyrészt a vizsgálat megindításának adatai tekintetében nem adatkezelő, másrészt az adatok döntés előkészítő adatok.

A Kúria a felülvizsgálati szakaszban azonban szerencsére nem hajolt meg az érvelés előtt és leszögezte, hogy a megismerni kívánt adatoknak több adatkezelője is lehet, tehát a vizsgálatra utasítást adó személyek mellett a KEHI is kezeli a kért adatot, hiszen például a tárolással adatkezelési műveletet hajt végre. A döntés-előkészítő jelleg tekintetében pedig sikerrel hivatkoztunk a közelmúltban született 6/2016 (III.11.) AB határozatra, amely alapján még maguk a KEHI-jelentések sem élvezhetnek a maguk teljességében mentességet a nyilvánosság alól, az esetleges döntés-előkészítő adat beszerzéséről szóló döntés viszont nem is minősül döntés-előkészítő adatnak, ezért annak megismerése jogában áll az adatigénylőnek..

Az ítélet alapján tehát kíváncsian várjuk a választ több mint 2 éve feltett kérdésünkre egy olyan vizsgálattal kapcsolatban, amely egy hamarosan szintén 2. évfordulójához érkező jogszerűtlen razziát is maga után vont a nagy civil elszámoltatás jegyében.

A Kúria ítélete itt olvasható.

Fotó: Déri Miklós

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Amicust készítettünk az Alkotmánybíróságnak a Postatörvény kapcsán

A köztársasági elnök 2016. március 9-én kelt indítványa szerint március 1-jén elfogadott, a posta szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény módosításáról szóló törvényt az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésével ellentétesnek tartja, ezért nem hirdette ki, hanem ehelyett előzetes normakontrollját kezdeményezte. A TASZ a köztársasági elnök indítványát támogató álláspontját a mai napon amicus briefben hozta az Alkotmánybíróság tudomására.

Felszólítjuk Áder Jánost, hogy forduljon az Alkotmánybírósághoz!

Az Országgyűlés hétfőn elfogadta az információszabadság törvény módosítását, ami alaptörvény-ellenesen korlátozza a közérdekű adatok nyilvánosságát. A Társaság a Szabadságjogokért jogvédő és a K-Monitor korrupcióellenes szervezet azért fordul Áder János köztársasági elnökhöz, hogy tegyen eleget alkotmányos kötelességének, és ne írja alá a törvényt, hanem forduljon az Alkotmánybírósághoz.

Válaszolt az ombudsman

Székely László, az alapvető jogok új országgyűlési biztosa válaszolt a levelünkre, melyben korábbi beadványainkban szereplő alapjogi visszásságokra emlékeztettük. Válaszát köszönjük, és bízunk benne, hogy továbbra is alaposan megfontolja a TASZ beadványait. A válaszlevél itt olvasható.