A Kúria rábólintott, hogy megismerhessük, ki rendelte el a norvég civilek vegzálását

Perünk nyomán végre több mint 2 év elteltével nyilvánosságra kerülhet, ki és hogyan utasította a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal elnökét, hogy folytasson vizsgálatot az NCTA által civileknek nyújtott támogatások felhasználásáról.

A perben a KEHI végig azzal érvelt, hogy jelentései - azok előkészítésével, tehát a vizsgálatot elrendelő utasítással együtt -  kormányzati döntést előkészítő adatok, ezért 10 évig jótékony homály borul rájuk, illetve az utasítás egyszerű végrehajtójaként nem is minősül adatkezelőnek. Mindkettő óriási tévedés.

A soron kívüli ellenőrzést elrendelő döntés a KEHI-ről szóló kormányrendelet alapján kizárólag a kormánytól, a miniszterelnöktől, vagy a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős minisztertől (esetünkben Lázár Jánostól) érkezhetett, ám a KEHI álláspontja szerint, noha közfeladatot lát el és a kért adat közérdekű adatnak minősül, az mégsem hozható nyilvánosságra, mert egyrészt a vizsgálat megindításának adatai tekintetében nem adatkezelő, másrészt az adatok döntés előkészítő adatok.

A Kúria a felülvizsgálati szakaszban azonban szerencsére nem hajolt meg az érvelés előtt és leszögezte, hogy a megismerni kívánt adatoknak több adatkezelője is lehet, tehát a vizsgálatra utasítást adó személyek mellett a KEHI is kezeli a kért adatot, hiszen például a tárolással adatkezelési műveletet hajt végre. A döntés-előkészítő jelleg tekintetében pedig sikerrel hivatkoztunk a közelmúltban született 6/2016 (III.11.) AB határozatra, amely alapján még maguk a KEHI-jelentések sem élvezhetnek a maguk teljességében mentességet a nyilvánosság alól, az esetleges döntés-előkészítő adat beszerzéséről szóló döntés viszont nem is minősül döntés-előkészítő adatnak, ezért annak megismerése jogában áll az adatigénylőnek..

Az ítélet alapján tehát kíváncsian várjuk a választ több mint 2 éve feltett kérdésünkre egy olyan vizsgálattal kapcsolatban, amely egy hamarosan szintén 2. évfordulójához érkező jogszerűtlen razziát is maga után vont a nagy civil elszámoltatás jegyében.

A Kúria ítélete itt olvasható.

Fotó: Déri Miklós

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Ha lehet, még átláthatatlanabb Magyarország

Az atlatszo.hu, a K-Monitor, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) és a Transparency International közös javaslatcsomagot tett közzé az információszabadságról szóló törvény október elsején hatályba lépő módosítása kapcsán. Szövegükben felvázolták a legalapvetőbb lépéseket, melyeket szükségesnek tartanak ahhoz, hogy Magyarország lépést tartson a térséggel a közpénzek átláthatósága területén.

Per a paksi bővítés nyilvánosságáért

A Paksra tervezett új atomerőmű építése Magyarország történelmének legnagyobb beruházása. A nyilvánosságnak joga van megtudnia, hogy az Oroszországgal kötött megállapodás felelős, számításokkal és alapos vizsgálatokkal alátámasztott döntésen alapul-e. A kormány megtagadta azt az adatigénylést, amelyet az Energiaklub beadott, így a TASZ képviseletével a civil szervezet keresetet nyújt be a Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal (NFM) szemben a szerződés mögött álló részletekért, számításokért.

Elnöki vétó után: mit kell még tenni az információszabadság győzelméért?

A TASZ álláspontja szerint az információszabadságról szóló törvénynek a trafikbotránnyal egy időben elfogadott módosítása súlyosan sérti a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez való jogot. Ezért a TASZ – más szervezetekkel együtt – azt kezdeményezte, hogy az államfő ne írja alá a törvénymódosítást, hanem küldje az Alkotmánybírósághoz.