A magánszféra védelmének garanciáit szeretnénk látni

Gyanú nélkül soha? Letölthető véleményünk a titkos információgyűjtést módosító, nagy vihart kavart előterjesztésről.

A tervezett módosítás alapján a titkos információgyűjtés a jövőben előzetes felderítés során is használható lesz a bűncselekmény gyanújának megállapítása, illetve kizárása céljából. Ez a jelenlegi szabályozáshoz képest súlyosabb jogkorlátozást és magánszféra-sértést jelent, hiszen konkrét gyanúsítás nélkül is lehallgathatóvá válhat valaki a jövőben. Az arányosság alkotmányos követelményéből az következik, hogy e súlyosabb jogkorlátozást a jelenleginél szigorúbb alapjogi garanciáknak kellene övezniük. A tervezet azonban az alapjogi garanciák tekintetében - megítélésünk szerint - nem hoz minőségi változást. A magánszféra védelmének garanciáira vonatkozóan ezért a biztosítékot szeretnénk látni, hogy a tervezet után papírról átkerülnek a gyakorlatba és a bírói engedélyhez kötött megfigyelés engedélyezése nem válik üres formalizmussá. Azt is nagyon várjuk, hogy a nemzetbiztonsági célú megfigyelés igazságügy miniszter általi engedélyezését mikor törli el a jogalkotó, hiszen évek óta nemzetközi jogot sért, ám erről ez a tervezet sejtelmesen hallgat. 

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Mire használja Németh Szilárd a titkosszolgálatokat?

Németh Szilárd, az Országgyűlés Nemzetbiztonsági bizottságának alelnöke a Mandinernek adott interjújában arról beszélt, hogy a köztársasági elnökjelölt Majtényi László munkahelye, az Eötvös Károly Intézet több támogatást kapott Soros György alapítványaitól, mint amennyiről az intézet számot adott. Arra az újságírói kérdésre, hogy ezt mégis mire alapozza, azt válaszolta: „Amit a szolgálatoktól meghallgathattam a nemzetbiztonsági bizottságban, arra. Aki ott volt, és vannak ott ellenzékiek is, annak számára világos, hogy itt sokkal, de sokkal nagyobb lóvé van a háttérben.”

Vénaszkenner az FTC pályán, biometrikus adatok az AB ülésein

Pár éve egyes focimeccsekre a szurkolók csak akkor mehetnek be, ha előzetesen megadják a nevüket, címüket, születési adataikat, képmásukat, és megengedik, hogy a tenyerük vénalenyomatát is rögzítsék. A stadionokba való beléptetéskor pedig egyeztetik az adatokat: a beléptető kapuk egyik ellenőrző felületére a szurkolói kártyát, míg másik felületére a belépni kívánó tenyerét kell egyidejűleg ráhelyezni, amely a szurkoló vénalenyomatát ellenőrzi. Az ezt az eljárást előíró szabályokat 2014-ben megtámadtuk az Alkotmánybíróságon, mert szerintünk a vénalenyomat kötelező rögzítése és tárolása egy szurkolói adatbázisban szükségtelen és aránytalan jogkorlátozás. Az indítványunk amellett érvel, hogy a biztonságra törekvés nem tesz bármilyen jogkorlátozást elfogadhatóvá.

Bűnben fogant az adatvédelmi hatóság

Az Európai Bíróság mai ítélete kimondta: jogsértően történt az adatvédelmi biztos intézményének lecserélése a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságra. Ez alapján egyértelmű: a kétharmados felhatalmazottság sem menti fel a magyar államot az európai normák alól.