A magyar kormány esete a Velencei Bizottsággal

A Velencei Bizottság nemrég jelentést adott ki Magyarország Alaptörvényéről. A jelentésről hiteles fordítás hiányában és a kormánypártok képviselőinek félrevezető nyilatkozatai miatt téves kép alakulhatott ki a közvéleményben. Annak érdekében, hogy a nyilvánosság valós információkkal rendelkezzen a Velencei Bizottság (VB) kritikáiról, az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a TASZ közösen elemzést készítettek a VB jelentéséről és az ahhoz kapcsolódó kormányzati reakciókról.

A három szervezet elemzésének lényegi megállapításai a következők: 

1. Ellentétben a kormányzati kommunikációval, a Jelentés összességében az Alaptörvénynek nem dicséretét, hanem átfogó bírálatát adja. A Bizottság Jelentése komoly szakmai kritikát fogalmaz meg az Alaptörvény elfogadásának körülményeiről, és olyan súlyos tartalmi kifogásokat emel, amelyek csak az Alaptörvény módosításával orvosolhatók.

2. Ellentétben a Kormány képviselőiének állításaival, a Jelentés nem értelmezi rosszhiszeműen az Alaptörvényt. A diplomatikus elemzés helyenként szelíd rábeszéléssel ajánlja az európai követelményeket a Kormány figyelmébe. A normaszöveg kétértelműsége vagy hiányossága esetén a Velencei Bizottság többször a jóindulatú értelmezésből indul ki, így jár el az abortusz vagy a szekularizáció kérdésében is. Azért pedig a kritikák megfogalmazója nem kárhoztatható, hogy rámutat: az Alaptörvény egyes rendelkezéseinek vannak elfogadhatatlan olvasatai is.

3. Ellentétben a kormányzat álláspontjával, a Jelentés egyértelművé teszi, hogy az Alaptörvény számos pontja veszélyezteti a demokratikus berendezkedést. Ilyen például az Alkotmánybíróság hatáskör-korlátozásának fenntartása; az alapjogok korlátozására irányadó új szabályozás, a kétharmados törvények rendszere, amely a jelenlegi kormány adó-és társadalompolitikai döntéseit betonozzák be; vagy a költségvetés parlamenti elfogadásának antidemokratikus akadályozása a Költségvetési Tanács által.

A civil szervezetek elemzése amellett, hogy a Jelentés ismertetésével európai tükröt tart a kormányzatnak, az Alaptörvényt a rendszerváltást követő magyar alkotmányos gyakorlat fényében is vizsgálja, és ennek alapján néhol a Velencei Bizottságnál is kritikusabb álláspontot fogalmaz meg róla.

Az elemzés itt letölthető: Pdf.  Word.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Bíróság előtt is megvédi állításait a TASZ

Egy februári blogposztunkban arról számoltunk be, hogy a gyöngyöspatai általános iskolában hátrányos megkülönböztetés éri a roma gyerekeket, miután a Hír tévé olyan riportokat készített, amelyekben ennek ellenkezőjét próbálta bizonyítani. Az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) egyenesen perre ment a szegregáció megállapításáért. Blogposztunkban és filmünkben feltártuk és bizonyítottuk, hogy a Hír tévé félrevezeti nézőit. A Hír tévé ezután pert indított ellenünk jó hírnév megsértése miatt.

Nyilatkozat a fővárosi hétfői lövöldözésről

A Társaság a Szabadságjogokért megdöbbenésének ad hangot a 2005.09.05-én, hétfőn a fővárosban lefolytatott rendőri akcióval kapcsolatban.

Eddig tartott az alkotmánybírák bátorsága

Bár a közelmúltban több alkotmánybírósági döntésnek is örülhettünk, úgy tűnik, az alkotmánybírák megelégelték a szólásszabadság térnyerését. A 4K! jelöltjének alkotmányjogi panasza kapcsán úgy döntöttek, hogy Orbán Viktor és Gyurcsány Ferenc emberi méltóságát sérti, ha egyenruhás majomként ábrázolják őket egy politikai reklámban. A TASZ szerint a két miniszterelnök jogszerűen ábrázolható majomként, turulként vagy akár szamárként is.