A minisztérium szerint a nemzeti légitársaság nem a MALÉV

A TASZ a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) ellen közérdekű adatok kiadása iránt pert indított az elhíresült Századvég-tanulmányok és a MALÉV pénzügyi helyzetének rendezéséről szóló dokumentum nyilvánosságáért.

Legalábbis mi azt hittük. Az NFM jogi képviselője ugyanis két tárgyalási nap után is azt állítja, hogy 2010 telén a „nemzeti légitársaság pénzügyi helyzetének rendezéséről” szóló tanulmány lehet, hogy nem is a MALÉV-ról szól, hanem egy jövőben létrehozandó, új magyar légitársaságról.

Nehezen hihető, hogy 2010 telén a kormány egy új légitársaság létrehozásán morfondírozott, miközben a MALÉV épp haldoklott. Másrészt a tanulmány címe is árulkodó. Egy még nem is létező cég pénzügyi helyzetét minek kellene rendezni?

Ennek perünkben jogi szempontból az a jelentősége, hogy ha ez az állítás bebizonyosodik, akkor az NFM hivatkozhat a dokumentum döntést megalapozó voltára, ami úgy jó eséllyel nem fog nyilvánosságra kerülni. Hiszen a jövőbeni légitársaságról még nem született döntés, a MALÉV-ról, mint az köztudomású, ellenben igen. A kérdés eldöntésének bevett módja, hogy a szóban forgó iratot a fél benyújtja a bíróságnak zárt iratként, hogy csak a bíróság láthassa, és így legyen módja megítélni, hogy valóban döntéselőkészítő-e, majd döntsön arról, hogy ennek ellenére nyilvánosságra kell-e hozni. Jelen esetben azonban a minisztérium jogi képviselője kijelentette, hogy ő erre nem hajlandó.

A fentieknek egyetlen olyan kimenetele lehet, ami megfelel a jogszabályoknak: a minisztériumnak át kell adnia a TASZ-nak a tanulmányt, mivel nem bizonyította, hogy a kért adat megtagadása jogszerű és indokolt volt.

Már csak néhány napot kell várni, és minden kiderül. A bíróság a tárgyalást berekesztette, de december 7-én 8:30-kor ítéletet hirdet.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Hetedik- elemzésünk az Alaptörvény legújabb módosításáról

Hetedszer módosították a hétéves Alaptörvényt. Az Alaptörvény módosításához elvileg széleskörű politikai konszenzusra volna szükség, hiszen egy alkotmánynak nem a többség akaratát kell tükröznie. Egy valódi alkotmány bármely demokratikus választáson többséget szerző kormány politikájának megvalósításához megfelelő kereteket biztosít. Egy jó alkotmány sokféle ideológiának megfelelő kormányzásra ad lehetőséget, kijelölve a kormányzás át nem hágható korlátait.

A magyar Alaptörvényt viszont akkor módosítják, ha a kormány politikája ezt igényli. Vagyis nálunk nem az alkotmány korlátozza a kormány politikáját, hanem az Alaptörvényt igazítják a kormány politikájához. Az Alaptörvény hetedik módosításakor is ez történt.

Sumákol a MÁK

Beperelte a Magyar Államkincstárt a TASZ jogi képviseletével a K-Monitor, mert az nem adta ki a jelöltek kampányköltéseiről készült számlaösszesítő adatlapokat. Az első tárgyalást a Fővárosi Törvényszék 2014. szeptember 24-re tűzte ki. Az ügyben a tavaly módosított információszabadság törvény és az Alkotmánybíróság is vizsgázik.

Dörzsölhetik a markukat a pártpénztárnokok!

Egy hatályon kívül helyezett jogszabályra utalva döntött úgy a Kúria, hogy a közvetett állami tulajdonban álló Vértesi Erőmű Zrt. nem közfeladatot ellátó szerv, ezért nem köteles kiadni Bodoky Tamás (atlatszo.hu) újságíró kérésére a Vértesi Erőmű milliárdos veszteségeit megalapozó szerződéseket és ezekhez kapcsolódó belső vizsgálati anyagokat.